12 dolog, amit a hozzátáplálásról tudni kel!

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást ebben az időszakban, még szoptatás mellett érdemes elkezdeni, mivel az anyatej védőfaktorai segítenek az allergiás reakciók megelőzésében.

Szoptatás előtt vagy után kezdje a baba kóstolgatni a szilárd ételt?

Ha szoptatás előtt kínáljuk, ezzel a szopások számát csökkentjük, hiszen a baba nem lesz éhes, így kihagyja az anyatejet. Ha az a célunk, hogy elválasszuk a babát, akkor arra ez a jó megoldás. Ha előbb szoptatjuk és csak utána kínáljuk, biztosak lehetünk benne, hogy csak akkor fogadja el, ha az anyatej mellett valóban szüksége van valami másra is. Ebben az esetben hosszú ideig változatlan maradhat a szoptatások száma.

Mit tegyünk, ha nem kéri a pépes ételt?

Ne erőltessük, mert az hosszú időre elveheti a kedvét az evéstől! Ültessük inkább a családi asztalhoz, hogy lássa, miként falatoznak a többiek. A legtöbb baba érdeklődve figyeli az ilyesmit és előbb-utóbb nyújtogatni kezdi a kezecskéit az ennivaló után, mert győz a kíváncsisága és utánozni szeretné a nagyokat. Arra azonban gondoljunk, hogy minél nagyobb és értelmesebb csemeténk, annál kevésbé lesz hajlandó mást enni, mint a többi családtag!

Milyen ételt adjunk először?

Először javasolt nyers gyümölcspürével, almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti sárgarépa, őszibarack, burgonya, sütőtök. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk, így az esetlegesen fellépő tünetek – hasmenés, hasfájás, kiütések - kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk. Arra is ügyeljünk, hogy lehetőleg hazai, friss élelmiszer vagy üveges bébiétel legyen, amit választunk, így a legkisebb a veszélye, hogy vegyszer, tartósítószer, aroma vagy színezék kerüljön a baba ételébe.

Hogyan ízesíthetjük babánk ételeit?

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség.

Mit adhatunk édesség helyett?

A legjobb megoldás a friss gyümölcs, mégpedig a puha húsúak: kajszi, banán, őszibarack. Ezeket nagyobb darabokra vágva a baba kezébe adhatjuk! Ha nincs megfelelő idénygyümölcs, jól jönnek a gyümölcspürék, de kizárólag hozzáadott cukor nélkül! A másik lehetőséget pedig a gabonából készült extrudált termékek pl. buláta jelentik.

Mikor és milyen darabos ennivalót kaphat a kicsi?

Ha már van néhány foga és szemlátomást szívesen próbálkozna darabos ételekkel, amelyeket kézbe foghat. Ez az időszak általában nyolc-kilenc hónapos kor körül érkezik el. Kínáljuk meg bátran puhára főtt krumplival, levesben főtt sárgarépával, karfiollal, banánnal, kenyérvéggel, kiflivel. Arra vigyázzunk, hogy darabos ételt csak akkor adjunk neki, ha etetőszékben ül és figyelni tudunk rá, mert nagy a félrenyelés veszélye. Mivel rágni még nem tud tökéletesen, inkább csak szétnyomja az ételt az ínyével és olykor akár nagyobb darabok is maradhatnak a szájában. Alapos rágásra majd csak akkor lesz képes, amikor négy zápfoga kibújt.

Mikor adhatunk csemeténknek glutén tartalmú ételeket?

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás mellett a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adhatjuk. A glutén tartalmú élelmiszerek fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető.
 
Miért fontos, hogy egyéves korig várjunk a tejtermékekkel és a tojással?

Hazánkban a tehéntejfehérje és a tojás a leggyakoribb allergén. Fokozott allergiakockázatra számíthatunk, ha az egyik szülő vagy testvér allergiás betegségben szenved. Ha a baba szervezete akkor találkozik először tejtermékkel, tojással, amikor már érettebb, kisebb a veszélye, hogy allergiás lesz rá. Előfordulhat, hogy már egyéves kora előtt is adhatunk ezekből az ételekből, de ha a bőre addig is érzékeny, ekcémára hajlamos volt, nem árt az óvatosság! A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás ugyanis asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Figyelni kell arra is, hogy a tejpépek, bébidesszertek, felvágottak is tartalmaznak tehéntejfehérjét.
Tápszeres babáknál legfeljebb a tojással kell megvárni az egyéves kort, mivel a tápszer tehéntejből készül, nem jelent újdonságot, ha a kilenc-tízhónapos babát joghurttal kínáljuk.

Muszáj húst adni a kisbabának?

A táplálkozási szakemberek többsége elengedhetetlenül fontosnak tartja a húsfogyasztást, ha fejlődésben levő gyerekről van szó. Arra hivatkoznak, hogy ez tartalmazza a legtöbb könnyen feldolgozható, jól felszívódó vasat és allergiát is ritkán okoz. Ám amíg a baba főként anyatejen él, vasbevitele biztosan megfelelő. Ha idegenkedik a hústól, más forrásból is fedezhető a szükséges fehérje: fermentált tejtermékekből, azaz joghurtból, túróból, sajtból, melyek legkorábban a baba tízhónapos korától adhatók.

Mikor eheti azt a baba, amit a család többi tagja?

Általában egyéves kor után jön el ennek az ideje. Ez azonban attól is függ, hogy mikor és mit kezdett el enni a kicsi a szopás vagy a tápszer mellett. A fokozatosság elvét, vagyis hogy egyszerre csak egyféle újdonságot adjunk a babának, érdemes betartani, a felnőttek ételei pedig túl sok összetevőt, sót, fűszert, cukrot, zsiradékot tartalmazhatnak. Jó alkalom lehet ez arra is, hogy az egész család étkezését megreformáljuk és egészségesebbé tegyük.

Mitől függ, hogy milyen ízeket szeret a baba?

A babák sokkal érzékenyebbek az ízekre, mint a felnőttek, mivel nincsenek még „elrontva” az ízlelőbimbóik. A kutatások szerint a legtöbb baba szereti, ha az anyatejben vanília- vagy fokhagymaízt érez. Azt, hogy később mit kedvel, meghatározza, hogy mit evett a mama terhesség és szoptatás alatt, ugyanakkor ösztönösen elutasítja, amire allergiás vagy amit nem tud megemészteni és az is befolyásolja, ha valamit túlságosan erőltettek vagy esetleg tiltottak.

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.