A járványszakértő: „Most már biztosan lesz második hullám, amely Kínában és Németországban el is indult.

Jön a második hullám!

A szakemberek folyamatosan vizsgálják a koronavírus-járvány lefolyásának, későbbi újra fellobbanásának esélyeit, és többféle szcenáriót is lehetségesnek tartanak. Alapvetően az 1918-as spanyolnátha modelljéből indulnak ki, az eddigi tapasztalatok és vizsgálati eredmények alapján ugyanis a koronavírus nagyon hasonlóan viselkedik az influenzához, annak dacára, hogy két különböző víruscsaládba tartoznak.

A szakemberek attól tartanak, hogy a spanyolnáthához hasonlóan a koronavírus második hulláma jóval súlyosabb és halálosabb járványt okoz majd, amelyet azzal magyaráznak, hogy az időközben létrejött vírusmutációk sokkal erősebbek és ellenállóbbak. A WHO figyelmeztetése szerint az is kiválthat egy második hullámot, ha az országok túl hamar, és a szabályokat nem betartva oldják fel a korlátozásokat. További veszélyforrás, hogy a világ különböző részein a járvány eltérő fázisban van: míg egyes területeken az első hullám már lecsengőben van, addig máshol még javában tombol. Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában még mindig folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a fertőzöttek száma. Ha ezek az országok túl hamar nyitják meg határaikat egymás előtt, az a járvány újbóli belobbanását okozhatja.

 „A COVID-19 járvány legrosszabb forgatókönyve, hogy egy mutálódott vírustörzs jön a második hullámban ősszel vagy télen, amelynek csúcsosodása október, november környékére várható.”

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Osztályának vezetője szerint azonban lehet, hogy már korábban is bekövetkezhet a fertőzés újbóli, tömeges megjelenése.

„Úgy tűnik, hogy az új típusú koronavírus terjedésében nem játszik olyan nagy szerepet az időjárás, mint például az influenzánál. Ez azt vetítheti előre, hogy a mérsékelt égövön ezen a nyáron még számolni kell a fertőzéssel, még ha nem is egy hatalmas járvány formájában”- nyilatkozta a szakember.

A vírus tömeges terjedésének, pusztításának egyrészt egy hatékony oltóanyag, másrészt pedig az vethetne véget – vagy legalábbis enyhítené a lefolyását - ha rövid idő alatt kialakulna az ún. nyájimmunitás, vagyis az emberek többsége még a második hullám ellőtt átesne a fertőzésen (akkor ugyanis a termelődő antitestek hatására már lenne a szervezetüknek valamilyen szintű védelme a vírus újabb támadásával szemben). Jelenleg azonban nagyon alacsony a társadalmak átfertőzöttsége (az Európai Járványügyi és Megelőzési Központ adatai szerint mindössze 10-15 százalékos)

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy aki már átesett a koronavírus-fertőzésen, az sem feltétlenül védett egy újabb megfertőződéssel szemben. A jelenlegi információk szerint csak azoknak a szervezetében marad nagy mennyiségű antitest, akik súlyos tünetekkel küzdöttek. Enyhe lefolyásnál viszont az antitestek szinte kimutathatatlanok.

Ezzel a vírussal együtt kell élnünk

Rusvai Miklós víruskutató az M1 csatorna hétfő reggeli műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus még hosszú ideig nem fog eltűnni az életünkből, mint ahogy számos más vírus sem. A különbség csak az, hogy míg az influenza, a kanyaró és más veszélyes betegségek ellen van hatékony vakcina, amellyel azok terjedése kordában tartható, addig a covid-19 egyelőre szabadon tombolhat.

„Minden járványra jellemző egy felfutó, majd egy lecsengő szakasz, lefolyása haranggörbe alakú. Mivel a koronavírus teljesen új kórokozó volt, a görbéje a nulláról indult, azonban valószínűleg nem érkezik vissza ugyanerre a pontra” – mondta a szakértő.

A koronavírus azért is terjed a többi vírusnál is gyorsabban, mert vannak ún. „szuperterjesztői”, akik bár nem mutatnak semmiféle tünetet, mégis hordozók és fertőznek. Ha egy ilyen „szuperterjesztő” olyan közegben mozog, ahol sok emberrel érintkezik, sokaknak tudtán kívül is átadhatja a betegséget, miközben neki továbbra sem lesznek tünetei, ezért továbbra is jár közösségbe.

Így enyhíthetjük a második hullám súlyosságát!

A szakemberek szerint a második hullám törvényszerűen el fog jönni, nem mindegy azonban, milyen intenzitású lesz. Az első hullám lecsengését követően éppen ezért továbbra is elővigyázatosnak és óvatosnak kell lennünk, nem szabad abbahagyni a teszteléseket, oda kell figyelnünk a higiénés szabályok betartására, zárt helyen maszkot kell viselnünk és a másfél méteres biztonsági távolságot is be kell tartanunk.

"Amikor egy második hullámról beszélünk, az klasszikus értelemben azt jelenti, hogy hónapokkal később újra megjelenik a betegség. Ez lehet a realitás sok országban. De tudomásul kell vennünk, hogy a fertőzöttek száma bármikor megnőhet. Nem lehetünk biztosak benne, hogy attól, mert lecsengőben van, hónapok állnak rendelkezésünkre felkészülni a második hullámra. Elképzelhető egy második csúcs az első hullámban."- nyilatkozta a Guardiannak Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója.

Dr. Kemenesi Gábor virológus több lapnak adott interjút a témában és arra hívta fel a figyelmet, hogy ha tehetjük, ne utazzunk külföldre, az ugyanis a vírus terjedésének fő generátora lehet. A szakember maga sem utazik a határainkon kívülre, a szabadságát belföldön tölti.