Hotelbe vagy magánházba menjünk?
A biztonság az egyik fő jelszó, az utazó közönséget most ezzel lehet leginkább meggyőzni, hogy miért válasszon hazai szállást, éppen ezért nem veszi félvállról a járványt az egyik legnagyobb szállásközvetítő cég, az airbnb sem, amelynek szakemberei a vendégek bizalmának növelése érdekében szigorú, 40 oldalas takarítási protokollt dolgoztak ki. Ebben pontosan meghatározzák, milyen takarítószerekkel és védőeszközökkel dolgozzanak a kiadók, és kötelezik őket a két kiadás közötti 24 órás időszak betartására is. Ez az az idő, ami alatt az esetlegesen a szálláson levő vírusok valóban elpusztulnak.
A legfrissebb közvélemény-kutatások teljes mértékben azt igazolják, hogy a pihenésre vágyók idén inkább a hazai turisztikai célpontokat részesítik előnyben a külföldi utazások helyett, hiszen az egészségük és biztonságuk az elsődleges szempont az úticél megválasztásánál. A legnépszerűbb desztináció a Balaton és környéke, ahol már vannak olyan szállodák és panziók, melyek egész nyárra teltházasak.
Kérdés, hogy melyik a biztonságosabb helyszín a nyaraláshoz: egy nagyobb hotel vagy egy kis magánház? A szakértők szerint mindkét szállástípusnak megvan a maga előnye, ugyanakkor nem a szobaszámon, hanem az ott dolgozókon múlik, hogy melyik szálláshely lesz biztonságos. A higiénia iránti elhivatottság a tulajdonos, és a munkatársak közös szemlélete kell, hogy legyen, a takarítási protokoll nem szálláshely és nem is méretfüggő.
„Mindannyiunk érdeke, hogy a szállás-és vendéglátóhelyek a higiéniai előírások szerint nyújtsanak védelmet nem csak a vendégek, de a dolgozók számára is. - mondják a Balaton környéki szállásadók. - A felületes első megítélés szerint a magánszállások tűnhetnek biztonságosnak, de csak akkor, ha onnan a nyaralásuk végéig nem mozdulnak ki a vendégek, de ez nem életszerű, hiszen ez olyan lenne, mintha a vendég otthon maradt volna. Ha azonban elhagyja a szálláshelyet, akkor sokkal több kontaktban lesz része, mint egy hotelben. Ha a magánszálláson nincs reggeli, akkor boltba kell menni, napközben valahol ebédelni, vacsorázni fognak. Ha nincs medence a bérelt szálláson, akkor nyilvános strandra, vagy fürdőbe is elmennek, és igénybe vehetik a települések játszótereit, parkjait is. A magánszálláshely mellett az szól, hogy kevesebb vendég van egy helyen, gyakran az egész ház és kert egy család vagy pár rendelkezésére áll, de a napi időtöltés során, ha a szállást elhagyják, már ugyanannyi emberrel találkoznak - ha nem többel-, mint egy szállodában. A szállodai foglalások mellett az a fő érv, hogy ott egy komplexumon belül minden pihenési, feltöltődési és étkezési lehetőség rendelkezésére áll a vendégnek.”
A járványügyi helyzetre tekintettel előírás, hogy a személyzetnek maszkban és kesztyűben kell dolgozni, a legtöbb szállodában a recepciós pult cseppfogó plexivel lett felszerelve, a vendégtérbe pedig több helyen adagolós kézfertőtlenítők lettek kihelyezve.
„Az éttermünkben csökkentettük az asztalok számát, hogy meglegyen az asztaltársaságok közötti másfél méteres távolság. A büféasztalnál nem a vendég szolgálja ki magát, mint eddig, hanem a dolgozóink adják nekik a kiválasztott ételeket. Azt kérjük, hogy a büféasztalhoz maszkban menjenek oda vendégek, amit természetesen az étkezés során nem kell viselniük.”- nyilatkozta az egyik Balaton- parti szálloda tulajdonosa.
A Magyar Turisztikai Központ munkatársa szerint idén többen választanak maguknak rövidebb pihenési időszakot, hiszen van, akinek a szabadsága elfogyott a járvány ideje alatt, és van, aki kisebb büdzséből tervezi az idei pihenését.
Irány a Balaton!
A koronavírus helyzetben meghozott biztonsági intézkedések értelmében minden fizetős strandnak újra kell számolni a terhelhetőségét, és szabályozni a beengedést, ezzel egyidejűleg, ahol lehetséges, az online előzetes jegyvásárlást célszerű előnyben részesíteni.
Bár a szabály szerint a strandokon, mind a fizetős, mind a szabad-strandok esetében a fedett és szabadtéri területen, a természetes vízfelületen, továbbá medencékben a vendégek közötti 1,5 méteres távolság tartása szükséges, azt azonban a strandok fenntartói sem tudják, ezt hogyan tudják majd megvalósítani.
Komoly büntetést vonhat maga után, ha a strandokon nem tartják a szigorú higiéniai protokollt és nem ügyelnek a közös terek, öltözők, zuhanyzók, medencék, egyéb felületek, lábmosók rendszeres fertőtlenítésére, rendben tartására. Ugyanez igaz a stégkorlátokra, kapaszkodókra, öltözőkabinokra is (ezeket előírás szerint 30 percenként kell fertőtleníteni).
Korlátozások a fürdőkben
A Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint a magyarországi fürdőkben jövő nyárig biztosan maradnak a korlátozások, többek között limitálják a napi vendégszámot és csak a szabad medencék üzemelhetnek.
A legtöbb fürdő és wellness-központ a pünkösdi – vagy még későbbi- nyitásra készül, ám ezt egyelőre csupán tesztüzemnek tekinti. Az első napok tapasztalatai mutatják meg, hogy hatékonyak-e az egészségügyi előírások, járványügyi óvintézkedések, mennyire növeli meg a korlátozott látogatószám a fajlagos üzemeltetési költségeket.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) minden fürdőre érvényes szabályozást vezetett be, melynek alapján a felére korlátozódik a fürdő által fogadható vendéglétszám, és a szolgáltatások közül kizárólag a szabadtéri medencék nyithatnak meg.
Az élményelemek közül üzemelhetnek a csúszdák és azok, amelyek nem járnak vízfelszín feletti hatással, légbefúvással. Ez azt jelenti, hogy idén nyáron le kell mondanunk a zuhatagokról, nyakzuhanyokról, a gőz- infra- és svédszaunákról, de az örvényeket és sodrófolyosókat változatlan formában élvezhetjük.
A strandokon működni fognak a játszóterek, de gyermekanimáció és csoportos foglalkozások biztosan nem lesznek.
A Magyar Fürdőszövetség elnöke a fürdőbe készülőknek azt javasolta, hogy tájékozódjanak előzetesen az adott fürdő napi kapacitásáról, akár telefonon.
Veszélyes-e strandra menni?
Mindezek után felmerül a kérdés, hogy óvintézkedés ide vagy oda, nem veszélyes-e mégis a strandolás. A szakértők szerint a szabadban kisebb az esélye a megfertőződésnek, hiszen a Covid-19 cseppfertőzéssel – köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel – terjed át egyik emberről a másikra.
De vajon mi a helyzet a vízzel? Elkaphatjuk-e a vírust a Balatonban úszva vagy egy szabadtéri medencében?
Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos főmunkatársa szerint: „Nem kaphatjuk el, mert a vízben egészen egyszerűen nem él meg a vírus. Ennél a koronavírus-csoportnál kifejezetten a cseppfertőzéssel való terjedés jellemző. Feltétele hogy nyálkahártyára, lehetőleg orrnyálkahártyára kerüljön maga a fertőzőképes vírus. A COVID-19 túlélési képessége viszont a gazdán kívül minimális. Hosszabb távon nem marad fertőző a számára idegen közegben, mint például a vízben.”
A tudományos főmunkatárs szerint nem kell arra számítani, hogy a Balatonban vagy más természetes vizeinkben benne lenne vagy belekerülne a vírus.
A fürdőkben, uszodákban, medencékben pedig a víz megfelelő fertőtlenítése – klórozása- biztosítja a kórokozók – többek között a koronavírus - pusztulását.
„A COVID-19 fehérjeburokkal rendelkezik, emiatt vagyunk képesek a szappanos kézmosással megelőzni terjedését, és ezért nem lesz életképes, ha klóros vízbe kerül a vírus. Ha jól kezelik klórral például a magánházak medencéit, akkor ott sem fordulhat elő koronavírus fertőzésveszély.”- hangsúlyozta a szakember.
Miért veszélyes mégis a strandolás?
Önmagában a víz nem jelent rizikófaktort, a tömeg viszont annál inkább. Ha a családi medencében megfordulnak a szomszédok, és még további más ismerősök is, akkor fennállhat a fertőzésveszély. De nem a víz, hanem a nagyobb számú, egy légtérben lévő, egymáshoz közel lévő emberek miatt.
Aki szeretne biztonságosan nyaralni, annak a szakértő azt tanácsolja, hogy a zsúfolt helyeket kerülje, és ne most tartson medencés bulit sem a barátokkal.
Forrás1: www.likebalaton.hu
Forrás2: https://mtu.gov.hu
Forrás3: https://turizmus.hu
Forrás4: www.szeretlekmagyarorszag.hu