FEL!

 Kedves Betegeink!

Áraink 2024. április 01-től változnak! Részleteket az Áraink menüpont alatt találhatnak.

Hallás- és alvásvizsgálatra csak telefonon tudunk időpontot adni! Telefonunk csak rendelési időben elérhető.

 

Tisztelettel:

Dr. Benedek Pálma

1192. Budapest, Zoltán utca 20., bejárat a Drágfy köz 1. felől.

Útvonal

A kisgyermekkori székrekedés testi és lelki okai

Egészség - A székrekedés tünetei, diagnózisa és kezelése

Mit nevezünk székrekedésnek?

Nagy általánosságban akkor beszélhetünk székrekedésről, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet, a székelés fájdalommal jár, nehezen ürül, kemény, száraz és nagyméretű. Kísérő tünete a puffadás, teltségérzés, rossz közérzet.
Csecsemőkorban a háromnaponkénti egy, illetve a napi többszöri székletürítés is beletartozik az egészséges tartományba. Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítések száma ez alá csökken, illetve a széklet állaga keménnyé válik, éppen ezért fájdalommal jár a székelés.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az esetek többségében a székrekedés kísérő tünet és általában nem veszélyes. Ám ha a panaszok egy hétnél tovább fennállnak, vagy hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, véres széklet, láz, hányás jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a heveny székrekedés bélelzáródás vagy más súlyos betegség egyik tünete is lehet.

Mi okozhat székrekedést?

Az alkati hajlamon túl a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód, bizonyos gyógyszerek – például vastartalmú készítmények -, ételek is okozhatnak székrekedést, de olykor csak tünet, vagyis valamilyen egyéb betegség áll a hátterében.

A székrekedés lelki eredetű is lehet: környezetváltozás, erőltetett szobatisztaságra nevelés, szorongás is okozhat ilyen problémákat, de sok kisgyereknél a megfelelő idő és hely hiánya – bölcsiben, oviban nem akkor kakilhatnak, amikor akarnak, nem tiszta a mellékhelység, nem lehetnek egyedül, és ez zavarja őket – is kiválthatja.

Hogyan diagnosztizálható?

Az orvos a székelési szokások és panaszok felderítése után kikérdezi a szülőt a gyermek étkezési szokásairól, gyógyszereiről és a családban előforduló emésztőrendszeri betegségekről. Leggyakrabban a szülővel folytatott konzultáció és a gyermek fizikális vizsgálata (amelybe beletartozik a végbéltájék megtekintése, illetve az ujjal végzett végbélvizsgálat is) elegendő a diagnózishoz, ritka esetben vér- és székletvizsgálat következhet, illetve hasi ultrahang segítségével a kóros elváltozásokra derülhet fény. A különböző bélfejlődési rendellenességek megállapításához irrigoszkópiás vizsgálatra, egyes esetekben endoszkópos vizsgálatra, illetve bélbiopsziára lehet szükség.

Hogyan kezelhető?

Egyes esetben székelést segítő kúpok, székletlazító szirupok adását rendelheti a szakember. Nagyon fontos, hogy hashajtó készítményt semmiképpen se adjunk gyermekünknek orvos megkérdezése nélkül! Ha a székrekedés lelki eredetű, akkor azokat a tényezőket kell kiiktatni, amelyek a problémát okozzák, ebben kérhetjük pszichológus illetve az érintett pedagógusok segítségét is.

Hogyan előzhető meg a székrekedés?

  • Az első lépés mindig a helyes étrend és táplálkozási szokások, a napi ötszöri, de egyszerre kis mennyiségű étkezések fokozatos bevezetése.
  • A belek megfelelő működéséhez fontos a rostban gazdag táplálkozás, a bélmozgásokat serkentő élelmiszerek, a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, a nyers és aszalt gyümölcsök, zöldségek, a növényi rostban gazdag ételek, a savanyított ételek, főként tejtermékek egészséges arányú vegyítése az étkezések során.
  • Kerüljük a bélmozgásokat lassító ételeket: a fehér lisztből készült tésztaféléket és pékárut, a kakaót, cukros, túlfinomított édességeket.
  • A rostdús táplálkozás mellett nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás is. A folyadék ne cukros üdítőt, hanem legalább 80 százalékban ásványvizet, tisztított csapvizet jelentsen, emellé lehet fogyasztani egy-két pohár frissen facsart gyümölcslevet, gyümölcsteát, limonádét, de az alap a víz legyen! Iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 5-6 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb mennyiségben, szilvalé fogyasztásával is elérhetünk természetes hashajtó hatást.
  • A gabonafélék mellett léteznek más magas rosttartalmú élelmiszerek is. A zöldségek közül kiemelkedő az articsóka, hüvelyesek, brokkoli rosttartalma. Gyümölcsök közül a szilva és a málna emelhető ki a sorból.
  • Székrekedés esetén különösen hatásos a szilva magas rost és cellulóz tartalma miatt. A szilva aszalt formában még hatásosabb: ha előző este 4-5 db aszalt szilvát 1 dl vízben beáztatunk, és másnap reggel a megdagadt szilva szemeket (víz nélkül) elfogyasztjuk, az sokat segíthet.
  • Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, naponta legalább fél-egy órát bizony mozogni kell. Babák esetében is elsajátítható a napi rendszerességgel végezhető babamasszázs és torna, ami segít, ha a kicsinek fáj a hasa, szélgörcse van vagy a székletürítéssel vannak problémái. Nagyobbaknál az a lényeg, hogy mozogjanak, a kerékpározás éppúgy megfelelő, mint az ugrálókötelezés, tánc vagy gördeszkázás.

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.

 

Gyerekmosoly - 2022 október 27.
 

 

Ezek a tünetek és betegségek utalnak rá, hogy felborult a bélflóránk egyensúlya

Az immunrendszerünk működése és így az egészségünk nagymértékben a bélflóránk állapotától függ. Ha felborul az egyensúlya, az számtalan betegség kialakulásához vezethet.

A baba emésztőrendszeri sajátosságain is múlhat, mennyire lesz félénk és ijedős

Meglepő eredményre jutott egy friss kutatás, amely szerint a baba bélbaktériumainak arányán is múlhat az, mennyire lesz ijedős kisgyerek majd felnőtt.

Gyerekmosoly Egészségközpont

Egészségközpontunkban az ország legmagasabban képzett, szakmailag felkészült szakemberei várják kis pácienseiket. Mottónk: Mosolyogva gyógyítunk!

Elérhetőségeink

 +36 /70/ 352 9500

 1192. Budapest, Zoltán utca 20. bejárat a Drágfy köz 1. felől.

  info@gyerekmosoly.hu

Kövessen minket Facebookon

Nyitvatartásunk

Hétfő: 16-18

Kedd: 14-18

Szerda: 16-18

Csütörtök: 8-12; 16-18