Allergia télen? Lehetséges!

Télen sokan azért nem gyanakodnak allergiára, mert ilyenkor egymást váltják a vírusos betegségek – megfázás, influenza, nátha- és azok tünetei közé tartoznak a köhögés, orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés. Ám ha betegségből betegségbe esünk, a tünetek pedig két-három hétnél tovább fennállnak, nincs láz, érdemes a lehetséges, kiváltó okok közé venni az allergiát is.

Tévhit ugyanis, hogy allergia csak tavasztól őszig aktív! Van ugyanis egy sor olyan allergén, amely télen, a lakásban is vidáman elvan és az arra érzékenyeknél gyötrő tüneteket vált ki.
Mint a klasszikus allergia-szezonban, az allergiát télen is az okozza, hogy a szervezet egy bizonyos idegen anyaggal szemben túlvédekezik. Ha a nátha tünetei olyan makacsak, hogy csak nem akarnak elmúlni, érdemes fül-orr-gégészeti kivizsgálásra és allergológushoz fordulni, így kizárásra kerülnek az egyéb gyulladásos faktorok, szövődmények és egyértelműen megállapítható, ha allergia áll a háttérben.

Mi okoz télen allergiát?

Késő ősztől általában nem a növényi pollenek provokálják a tüneteket, hanem a zárt térben keringő poratkák, penészspórák, állati szőrök, háztartási vegyszerek – illatosítók, tisztítószerek- légnemű vegyi anyagai is előhívhatják az allergiát.

Poratka

A poratkák okozzák a klasszikus házipor-allergiát, amelyet a szabad szemmel nem látható rovarok kiszáradt, levegőben keringő, ágyneműn, takarón, ágymatracon, szőnyegen, bútorokon megtelepedő ürüléke vált ki az arra érzékenyeknél. Fedetlen testfelülettel érintkezve ez csalánkiütés- ekcémaszerű elváltozásokat – piros, viszkető, száraz foltokat- idéz elő a bőr felhámján, belélegezve pedig a felső légutakat irritáló, allergiás tüneteket – orrfolyást, orrdugulást, orr-, szájpadlás- és torokviszketést, tüsszögést- okoz.

Penész

A téli-őszi időszakban gyakori allergén a penészgomba, melynek elszaporodásához ideális közeget biztosítanak a zárt, meleg, magas páratartalmú, rosszul szellőző helyiségek. A spórák megtelepedhetnek a falakon, a ruhákon, a könyveken, a lakástextileken és egyéb berendezési tárgyakon. A levegőből az emberi szervezetbe kerülve felső légúti panaszokat idézhetnek elő még olyan személyeknél is, akik igazoltan nem allergiásak rá.

Állati szőr, vegyszerek

Kis kedvenceink, bármennyire is édesek, nem lakásba valók, főként, ha hosszú szőrűek, hiszen amerre járnak, ahová fekszenek, ott hagyják szőrszálaik százait. Problémát, allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékenyeknél a lakásban használt vegyszerek, illatosítók, illatgyertyák, a túl erős fertőtlenítőszerek is.

Mit tegyünk és mit NE tegyünk?

1. NE szárítsunk ruhát lakó- és hálószobában, mert a belőlük kipárolgó nedvesség az egészségesnél magasabbra emelheti a levegő páratartalmát, ami kedvez a penészgombák elszaporodásának.
2. A penészes tárgyakat dobjuk ki!
3. A poratkák elleni védekezés legjobb módja, ha a párnahuzatot 2-3 naponta, az ágyneműnket pedig hetente nagyon magas hőfokon – legalább 90 C° – kimossuk, a különféle porfogóktól – mint amilyenek a mű- vagy szárított virágok- pedig egyszerűen megválunk. Ezen kívül érdemes minden nap nedves vileda-kendővel áttörölgetni a bútorokat, felporszívózni és legalább a hálószobákban nedves ruhával fel is törölni.
4. NE válasszunk hálószobába hosszú szálú, nehezen tisztítható szőnyeget! Választási szempont legyen a minél egyszerűbb és alaposabb tisztíthatóság.
5. NE aludjunk együtt házi kedvencünkkel és hetente egyszer legalább fürdessük meg, ha igazoltan állati szőr allergiában szenvedünk!
6. Gyakran szellőztessük át a lakást, még akkor is, ha nagyon hideg van kint! Aki forgalmas út közelében lakik, az kora reggelre és késő estére időzítse ezt a műveletet, amikor már nincs olyan nagy forgalom.
7. A ritkán szellőztetés mellett a hermetikusan záró műanyag nyílászárók is kedveznek a poratkák és a penészgombák elszaporodásának, ezért ha van rá lehetőség, ne ilyet válasszunk!

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.