Ezek a legfontosabb szűrések gyermekkorban!

Gyermekkorban kiemelten fontos a szoros orvosi kontroll, a fejlődés és a növekedés folyamatos nyomon követése, hogy időben felfedezzük az esetleges egészségügyi problémákat, fejlődési rendellenességeket, elmaradásokat. A korai diagnosztika gyermekkorban azért is lényeges, mert számos probléma gyorsan orvosolható, illetve nagy hatékonysággal kezelhető. Hasznos segítség továbbá a rendszeres szűrés a gyermekek egészségkultúrájának kialakításában is, ha tudják, mire kell odafigyelniük egészségük érdekében.

Szűrések újszülött korban

Az első kórtörténet felvétel, védőnői szűrővizsgálat és rizikótényezők felmérése még a gyermek megszületése előtt, a várandós gondozás kereteiben belül valósul meg.

A megszületést követő 24 órán belül az orrjáratok, nyelőcső és végbélnyílás átjárhatóságát ellenőrzik szonda segítségével. Az újszülött osztályon a testi fejlettség ellenőrzése, a testtömeg-, a testhossz-, fejkörfogat mérésen kívül a fejlődési rendellenességek, a veleszületett csípőficam felismerése kiemelt jelentőségű. Az érzékszerveket tekintve rutinszerűen látás-, illetve objektív módszerrel hallásvizsgálatot végeznek. Célzott szűrővizsgálat történik veleszületett anyagcsere betegségekkel kapcsolatban.
A hazaadást követően 48-72 órán belül a védőnő, illetve általában 5 napon belül a házi gyermekorvos az újszülöttet otthonában látogatja meg. Ezen alkalmakkor ismételten anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat, általános tanácsadás történik.

Meghatározott életkorokban a szülők egy megfigyelésen alapuló ún. „Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről” című kérdőívet, illetve tájékoztató anyagokat kapnak, amelyek a későbbiekben segítségükre lehetnek abban, hogy maguk is időben észleljék az esetleges eltéréseket gyermeküknél. A védőnők emellett 3 életkorban (várandósság, újszülött- és gyermekkor) általános rizikófelmérést végeznek az ún. rizikókérdőívek segítségével.

A rendszeres anamnézisfelvétel, a védőnői felmérések és a szülői jelzések folyamatosan kiegészítik az orvosi vizsgálatokat. Természetesen a gyermekek fejlődése egyéni, amelyet számos tényező befolyásol. Az eredmények birtokában a gyermekorvos értékeli a gyermek aktuális fizikális és mentális fejlettségi állapotát. Amennyiben életkortól való eltérést észlel, mérlegeli a szoros megfigyelést, védőnői kontrollt, vagy célzott fejlesztést, esetleg további szakvizsgálatot javasol. Utóbbiak csecsemőkorban általában fejlődésneurológiai, a későbbiekben gyermekneurológiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vagy szakértői bizottsági vizsgálatot jelenthetnek.

Csecsemőkori szűrővizsgálatok

A csecsemőkori állapotfelmérések során elvégzendő védőnői vizsgálatok részét képezi a testmagasság-, a testtömeg-, a fejkörfogatmérés és a fejlettségi állapot értékelése a hazai standardok alapján, a pszichomotoros és mentális fejlődés, az érzékszervek működésének ellenőrzése (látás, kancsalság, hallás). Hallásvizsgálat 1 éves korban BOEL-teszt segítségével történik. A fentiek 12 hónapos korban a szociális fejlődés és magatartásproblémák, a beszédfejlődés, a mozgásszervek (láb, gerinc rendellenességek) és a fogak célzott vizsgálatával egészülnek ki. Az első évben az orvosi státuszvizsgálatokat a teljes fizikális, mozgásszervi és idegrendszeri vizsgálat, csípőficam szűrés (4 hónapos korig), fiúgyermekeknél a rejtettheréjűség és 12 hónapos kortól évente a herék vizsgálata jelenti.

Kisdedkori (18 hó, 2 év, 3 év) és óvodáskori szűrővizsgálatok

A kisdedkorban, illetve óvodáskorban évente történő állapotfelmérések lényegében nem különböznek az előző vizsgálati módszerektől. A védőnői státuszfelmérés egyik részét a testméretek, a testi fejlődés és motoros képességek, az érzékszervek, az érzékelés, az észlelés, a látás vizsgálata jelenti. Hallásvizsgálatokat 3 éves korban ún. Barr-féle játékaudiometriával, 5 éves korban szűrő audiométerrel végzik. A további vizsgálatok az adaptív gondolkodás, a kommunikáció, a nyelvi képességek, a szocializáció, az énfejlődés, az önkiszolgálás felmérését jelentik. 3 és 6 éves kor között évente kötelező vérnyomásmérés elvégzése is.

A gyermekorvos teljes fizikális vizsgálatot végez, külön hangsúlyt fektetve a neurológiai, mozgásszervi eltérésekre, illetve fiúknál a herék és a fityma vizsgálatára. Amennyiben valamelyik vizsgálat alkalmával fejlődési zavar gyanúja merül fel, 15 hónapos és 2,5 éves korban kiegészítő státuszvizsgálat történik.
A 6 éves életkor az iskolaérettség kora. Általában az óvodákban elvégzik az ehhez szükséges felméréseket. 7 éves korban azoknak a gyermekeknek a kiegészítő vizsgálata történik, akik még nem kezdték meg iskolai tanulmányaikat.

Iskoláskor (7-18 év között, 2., 4., 6., 8., 10., 12. évfolyam)

Az iskolai szűrések 2 évente történnek a nevelési-oktatási intézményekben.  A védőnő az általános testméreteken kívül meghatározza a gyermek a tápláltsági, fejlettségi állapotát, illetve a serdülőkorban a nemi fejlődés stádiumát. További célja a pszichés, motoros, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása. Kiemelten fontos a mozgásszervi vizsgálat, így a láb statikai eltéréseinek (pl. lúdtalp), és a gerinc rendellenességeinek (pl. gerincferdülés) vizsgálata, a vérnyomásmérés, illetve a caries szűrés. 2 évente látás– és hallás vizsgálat történik, előbbi 11 éves korban a színlátás ellenőrzésével egészül ki. Golyvaszűrés céljából a pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát szintén 11 éves korban végzik. Ebben a korosztályban lényeges az esetleges életmódbeli rizikótényezők (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), illetve a szexuális aktivitás felmérése is.

Forrás: Gyógyhírek - Gyermekgyógyászat