Ezek a tünetek jelezhetik gyermekkorban a neurológiai betegségeket!

A korai felismerés kiemelten fontos!

A neurológiai rendellenességek lehetnek öröklöttek, de kialakulhatnak az agy veleszületett kóros elváltozásai során, létrejöhetnek szülési komplikációk miatt vagy születés utáni betegségek szövődményeként. 

Csecsemőkorban fontos az idegrendszeri problémák korai felismerése, különösen, ha a várandósság vagy a szülés alatt olyan problémák merültek fel, mint az idegi sérülés, törés, amely vákuumos vagy fogós szülésnél fordul elő. Koraszületés esetén is érdemes neurológiai vizsgálatot kérni, az esetleges rendellenességek kiszűrése érdekében, továbbá fontos a koraszülöttek mentális- és mozgásfejlődésének nyomon követése legalább 3 éves korig.

A neurológiai problémák árulkodó jelei

Csecsemőkorban a fejlődésbeli elmaradás, alvászavar, táplálási nehézségek, fokozott nyugtalanság, a fejtartás, illetve a szem- és végtagmozgások rendellenességei utalhatnak neurológiai problémára. Később a kicsi fejlődésben való elmaradása, a mozgás- és beszédfejlődés késése, a viselkedés- és magatartászavarok jelezhetik, hogy gond van. A szakemberek tapasztalatai szerint a szülők a gyermek szokatlan viselkedésére és a különböző készségek kései elsajátítására figyelhetnek fel a leghamarabb. Ha a baba három hónapos kora után sem tudja tartani a fejét, ha nyolc hónaposan nem képes a tárgyakat megfogni és segítség nélkül néhány másodpercig ülni, illetve, ha a beszéd- és járástanulás is sokáig késlekedik, érdemes szakorvoshoz fordulni.

Kisiskolás korban intő jel lehet a hangulatingadozás, a gyakori fejfájás és szédülés is, valamint az átlagosnál gyakoribb lázgörcs és látszólag ok nélküli eszméletvesztés. Kisgyermekkorban az izomgyengeséggel járó mozgászavarok, az éjszakai felriadás és bevizelés, a magatartási problémák és az evészavarok is árulkodhatnak neurológiai rendellenességekről, míg pubertáskorban a figyelemzavar, a tanulási nehézségek, a hangulatingadozások és egyéb pszichés problémák (szorongás, depresszió, fóbiák, pánik) is utalhatnak kóros állapotra. A nagyobb gyermekeknél a stressz nem megfelelő feldolgozása is sok pszichés betegség forrása lehet.

Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk gyermekünknél, nagyon fontos a mielőbbi alapos kivizsgálás, hiszen minél kisebb korban diagnosztizálják a betegséget, elváltozást a szakemberek, annál nagyobb az esélye a gyógyulásnak és az állapotromlás megelőzésének.
A gyógyítás érdekében gyakran pszichológust, logopédust vagy dietetikust is bevonnak a vizsgálatokba, a diagnózist követően pedig életvezetési tanácsokkal is ellátják a kis pácienseket és szüleiket.

Forrás: Czeizel Intézet