Minden, amit jelenleg a koronavírusról tudunk

Immár hetek óta az egyik fő téma világszerte a koronavírus terjedése illetve megfékezésének lehetséges módjai. Sajnos napról napra egyre több megbetegedésről számolnak be a hatóságok és folyamatosan emelkedik a halálos áldozatok száma. Amerikában, Ausztráliában és több európai országban is megjelent már a fertőzés, ezt látva az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Vajon Magyarországon is van mitől tartani?

Újabb fertőzöttek

Vasárnap reggelre tovább emelkedett a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma, a kínai hatóságok megerősítették, hogy 14 380 megbetegedésről tudnak és 304 fő vesztette életét eddig a koronavírussal összefüggésben.
Megtörtént az első, Kínán kívüli, bizonyítottan a koronavírus okozta haláleset is. A Fülöp-szigeteken egy 44 éves vuhani férfi vesztette életét. Élettársa, egy 38 éves, szintén vuhani nő volt az első beteg az országban.
Közben külföldön is növekszik a megbetegedések száma, Dél-Korea újabb 3 megbetegedésről számolt be, Indiában felbukkant a második beteg, az Egyesült Államokban pedig már 8 fertőzöttről tudnak.
Újabb fertőzöttet találtak Németországban is, a koronavírust bizonyítottan hordozók száma így nyolcra emelkedett a hatóságok szombat esti összesítése szerint. A németországi esetek továbbra is Bajorország tartományra korlátozódnak, és összefüggésben állnak az első fertőzéssel, amely a Webasto nevű autóipari beszállító cég egy továbbképzésén történt, ahol egy kínai alkalmazottról terjedt át a vírus egy helyi munkatársa.

Több ország korlátozza a külföldiek beutazását

Az amerikaihoz hasonló beutazási korlátozásokat vezetett be Ausztrália is vasárnap reggelre: nem léphetnek be az országba azok a külföldiek, akik a közelmúltban Kínában jártak.
A Fülöp-szigetek, ahol megtörtént az első Kínán kívüli haláleset, szintén szigorította a beutazást, eddig csak a Hupej tartományból érkező külföldiek nem léphettek be az országba, most már a Kínából, a Hongkongból és a Makaóból érkező külföldieket sem engedik be. A régióból érkező Fülöp-szigeteki állampolgárokat pedig 14 napra karanténba helyezik.

Az MTA tudományos jelentése

A Magyar Tudományos Akadémia két elismert virológus kutatót kért fel, hogy foglalják össze, mit tudunk jelenleg a Vuhan városából kiindult koronavírus-járványról, mekkora az esélye a vírus magyarországi elterjedésének, illetve hogy mit tehetünk a fertőzés megelőzése érdekében.
Dr. Jakab Ferenc és dr. Kemenes Gábor (a Szenágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának szakemberei) részletes, hosszú anyaga az MTA.hu-n olvasható, legfontosabb állítasai a következők:

Mi ez és honnan jött?

• A járvány jelenlegi epicentruma Kínára korlátozódik, a Kínán kívüli megbetegedések csupán behurcolt esetek.
• A SARS- (Severe Acute Respiratory Syndrome) vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is felbukkanó MERS- (Middle East Respiratory Syndrome) koronavírushoz hasonlóan denevérekben van az új vírus genetikai „elődje”.
• A vírus jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba.

Halálozási arány, fertőzöttek jellemzői

• Az első komolyabb klinikai tanulmány szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, míg a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél kisebb (10-15%). A betegek felének egyéb krónikus betegsége is volt.
• Az eddigi adatokból úgy tűnik azonban, hogy a halálozási arány nem fogja meghaladni a 2002–2003-as SARS-járványét.
• Rendkívül fontos lenne, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús vagy fertőzött betegekkel. A SARS-világjárvány idején úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet.
• Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e az elszigetelést fenntartani.

A világ jobban reagált, mint bármikor korábban

• A világ egészségügyi rendszerei jobban és gyorsabban reagáltak, mint bármilyen korábbi járvány idején.
• A technikai eszközök és tudományos módszerek fejlettsége lehetővé tette, hogy napokon belül megállapítsák és közzétegyék a vírus genomjának adatait, így nagyon gyorsan elkészült az első diagnosztikai teszt.
• A WHO egész sor eljárásrendet és technikai javaslatot dolgozott ki a járvány kezelésére.
• Már megismertük a vírus receptor-használatát, elindult a vakcina-fejlesztés, bár így több év lehet, mire a hatékony vakcina ténylegesen forgalomba is kerül.
• A fertőzés klinikai tüneteit hetek alatt megismerték, a vírus evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követik.

Magyarországra is átterjedhet a járvány?

Az esetszámok növekedése egyelőre nem mutat csillapodó tendenciát, a Kína által életbe léptetett, példa nélküli karantén-intézkedések még nem fejtettek ki látható hatást. Sajnos, minden esély megvan rá, hogy Magyarországon is megjelenjen a vírus. A kérdés nem is az, hogy megjelenik-e, inkább az, hogy mikor.

Melyek a betegség tünetei?

A betegség tünetei nagyjából ugyanazok, amelyek bármelyik influenzánál vagy megfázáskor előfordulnak: láz, köhögés, orrfolyás, általános levertség, torokfájás, majd a betegség súlyosbodása esetén légzési nehézségek és tüdőgyulladás.

Mit tehetünk a megelőzésére?

Gyakori és alapos kézmosás és fertőtlenítés, zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentés, arc érintésének kerülése és akár szájmaszk viselése.

Ha valóban járványügyi helyzet alakul ki, kerülni kell a tömeget, minimalizálni a mozgást, utazást. Ilyen esetben követni kell a járványügyi hatóságok utasításait.

Forrás: MTA