Nem a gyakoribb tesztelés miatt van több koronavírus eset!

A műsor másik vendége, Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa szerint a metamatematikai modelleknek a legnagyobb haszna abban áll, hogy általuk lehet finomhangolni az oltási programot, tekintve, hogy nem áll majd rendelkezésre mindenki számára vakcina, a készletek korlátozottak lesznek. Hogy a legoptimistábban lehessen ezeket felhasználni, kellőképp lelassítva a járványt a nyájimmunitás eléréséig. Megjegyezte, hasonló modellezéseket végeztek a H1N1-járvány idején, figyelemmel kísérve az aktuális átoltottságot, valamint a járvány nyomán az influenzán átesettek számát, amiből sikeresen tudták előre jelezni, hogy mikor ér csúcsára a kór, és mikortól nem kell már tőle tartani.

Oroszi Beatrix hozzátette: az oltóanyag rendelkezésre állásával nem fog egy „pálcasuhintással” minden probléma megoldódni, annak ellenére, hogy nagyon várják a vakcina megjelenését, miután fontos fegyvertény lesz a vírus ellen. De az biztos, hogy nem a járvány végét jelenti majd, hanem a következő, a harmadik fázis kezdetét.

Kiemelte, van néhány bizonytalanság, amit még nem tudni, így például, hogy a sokféle oltóanyag közül melyik lesz igazán biztonságos, valamint hatásos, illetve, hogy a hatásossági spektrumban mi lesz a különbség a szerek között. Ugyanis sok új technológia jelent meg, közülük néhány olyan, amit soha, semmiféle védőoltás kapcsán nem használtak széles populációk oltására. Nem tudható azt sem, hogy mondjuk száz beoltottból hány embernél fogja kivédeni a fertőzést egy esetleges vakcina. Megjegyezte, a jelenlegi iránymutatások alapján, ha már 50 százalékos lesz a hatásosság, el fogják fogadni, ami nagyon jó arány, de mégsem nyújt 100 százalékos biztonságot.

További bizonytalanság, hogy vajon mennyi ideig fog tartani az oltás utáni védettség, szükség lesz-e például az évenkénti újraoltásra, hasonlóan, mint az influenza esetében. Végül pedig a harmadik nagy bizonytalanságot az adja, hogy magát a fertőzést fogja-e kivédeni az oltás, vagy esetleg csak a súlyos lefolyás ellen fog biztonságot jelenteni. Előbbi esetében ugyanis várható a nyájimmunitás, míg utóbbinál nem – magyarázta az orvos-epidemiológus.

A Semmelweis Egyetem munkatársa szerint, amennyiben nem egyféle védőoltás lesz, eltérő hatásspektrummal, működéssel, akkor annak megfelelően kell majd nagyon átgondoltan és okosan döntés hozni, és a védőoltási programot megfelelően felépíteni.

A járvány jövőbeni alakulását illetően a Szegedi Tudományegyetem matematikusa úgy fogalmazott, ennek előrejelzése momentán talán az egyik legnehezebb kérdés, ugyanis az elmúlt hetek megnövekedett esetszámaival nem tartott lépést a teszteléseknek a száma, vagyis a naponta jelentett adatok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak. Ha nő a napi pozitív eseteknek az aránya, azonos tesztelési szám mellett, abból ugyan arra gondolhatunk, hogy egyre több fertőzött van, azonban nem következtethető pontosan a valós fertőzöttség növekedésre, mert az nem áll egyértelmű kapcsolatban a pozitivitási aránnyal. Szemléletesképp hozzátette: ha például 8 ezer tesztből 800 pozitív, akkor abból még arra sem lehet következtetni, hogy 10 ezer teszt esetén ugyancsak 800, vagy 1000, esetleg 1200 lenne a várható.

A Röst Gergely által említett problémán a Semmelweis Egyetemen is sokat gondolkodtak, ahogyan a világban mások is – jegyezte meg Oroszi Beatrix, aki szerint van egy nagyon téves feltételezés, mely szerint azért van több pozitívumunk, mert többet tesztelünk.

Önmagában ez akkor lenne igaz – hogy pusztán a tesztelés miatt van több eset, miközben a járványügyi helyzet változatlan –, ha pozitivitás ennek megfelelően csökkenne. A probléma viszont azzal van, ha a valóságban nő az esetszám, akkora tesztelés limitje, felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglevő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni – magyarázta az orvos-epidemiológus, hozzátéve, hogy az adataik azt húzzák alá, hogy a jelenlegi tesztelési kapacitással nem lehet az összes esetet detektálni. Vagyis menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, aminek szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát, nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát.

Oroszi Beatrix hozzátette, ami viszont egyértelműen látszik a járványgörbén, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik. Egyre idősebbek jönnek be a képbe, egyre nő az azonosított esetek átlagkora, annál inkább csökken a kevésbé súlyos esetek azonosítása. Az eltolódásból pedig az következik, hogy sajnos a kritikus lefolyású eseteknek az emelkedése várható a következő napokban–hetekben a gyakoriság tekintetében, mindezt pedig tényadatok is alátámasztják.

Forrás: infostart