Pandémia

Még ha enyhe lefolyású is volt a koronavírus-fertőzés, a poszt-covid szindróma hosszú távú hatásaival sajnos egyre több embernek számolnia kell.A koronavírusban megbetegedett emberek jelentős része a WHO adatai szerint szövődménymentesen felépül a betegségből, de körülbelül 10-20 százalékuknál különféle közép- és hosszú távú hatások jelentkeznek. Ezeket a közép- és hosszú távú hatásokat együttesen poszt-covid szindrómának nevezzük, melyeket alapos, átfogó vizsgálatokkal a betegség után érdemes feltérképezni a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében.

Több országban, köztük Magyarországon is felvehetik a serdülők az emlékeztető oltást. A WHO kutatóinak ez a véleménye.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO állított össze egy iránymutatást azokra az esetekre, amikor a kórházi ellátás nem elérhető, vagy a tünetek enyhesége miatt kevésbé indokolt.

A koronavírus megváltozásával a kórokozó "viselkedése" is megváltozott, ezért is tud most a delta típus "rendkívül gyorsan, rendkívül sokakat megfertőzni rendkívül veszélyes formában". Sajnos, a fiatalok sincsenek biztonságban, a fertőzés még a makkegészségesek körében is súlyos lefolyású lehet.

Rengeteg információnk van már a koronavírus terjedéséről, és a kutatások folyamatosan zajlanak, hogy minél többet tudjunk meg a betegség terjedési mechanizmusáról. Lássuk, melyek a legaktuálisabbak!

Immár hivatalosan is elérte hazánkat a koronavírus járvány negyedik hulláma. Rusvai Miklós virológus szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyéni belátásnak és felelősségvállalásnak most mindennél nagyobb a jelentősége, hiszen a közösségi terekben az oltás ellenére is megfertőződhetünk.

Az általános maszkhasználat úgy tűnik, nemcsak az új fertőzések arányát csökkenti, de növeli azok számát is, akik ha meg is fertőződnek, de tünetmentesek maradnak. Feltételezések szerint ez utóbbi annak köszönhető, hogy a maszk csökkenti a bejutó vírusrészecskék számát – derül ki a New England Journal of Medicine friss cikkéből, amelyről dr. Merkely Béla rektor készített összefoglalót.

Míg az EU-ban átlagban 72,5 százalékos az átoltottság – van, ahol már a 80 százalékot is meghaladja-, addig Magyarországon az oltási kedv erősen visszaesett, az embereknek csupán 65,9 százaléka adatta be a második adag vakcinát. A járvány újabb hullámában egyre több a megbetegedés, az egészségügyi szakemberek ezért is sürgetik a még oltatlanoknál az első oltás felvételét, a rizikó csoportba tartózóknál pedig a harmadik vakcina beadatását. Sokan erre azért nem hajlandók, mert félnek a harmadik injekció utáni mellékhatásoktól. Utánajártunk, van-e ennek valós alapja, valóban félni kell-e az ún. booster-oltástól és annak negatív következményeitől.

A COVID–19 járvány lelki egészségre gyakorolt hatását még hosszú évekig nyöghetik a gyermekek és a fiatalok, figyelmeztet napokban megjelent tanulmányában az UNICEF. Az október 10-i Mentális Egészség Világnapja elé időzített jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a világon 7 serdülőből 1 mentális betegségben szenved. Az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, Kelet- és Nyugat-Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában pedig a második.

A koronavírus lehet az egyik A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni. A kutatás szerint: „A koronavírus az ember által ismert legellenállóbb, legrugalmasabb kórokozók egyike”

Hiába hangsúlyozták sokáig a szakértők, hogy a gyerekekre nem veszélyes illetve csak könnyebb lefolyású megbetegedést okoz a koronavírus fertőzés, Brazíliában mégis már ezernél is több csecsemő halt meg Covid-19-ben. Ráadásul a helyi orvosok szerint ez a szám jóval magasabb lehet a valóságban. A BBC oknyomozó riportban járt utána a valóságnak.

Egyre több orvos, kutató és biológus ad hangot azon véleményének, miszerint a Covid-19 és annak mutációi soha nem fognak eltűnni az életünkből, az oltások ellenére sem. Egy évvel ezelőtt jóval kevesebb ismerettel rendelkeztünk még a koronavírussal kapcsolatban és sok információról derült ki, hogy téves. Mit tudunk most a covidról és mire számíthatunk? Valóban velünk marad örökre?

7+1 fontos kérdés és válasz a koronavírussal, annak terjedésével, tüneteivel, kezelésével és megelőzésével kapcsolatban

Itt a magyarázat, miért olyan fontos, hogy minél többen beadassák az oltást és miért nem kell félni a mellékhatásoktól!

A Covid-19 kórokozójának tavalyi megjelenése óta a vírusnak már több mutációja terjed. Az oltóanyagot gyártó cégek a vírus genetikai szerkezetének megállapítása után azonnal elkezdték a gyártást. A kérdés csak az, hogy ha azóta mutálódott a vírus, akkor vajon hatékonyak-e az ellenük kifejlesztett védőoltások is.

Kutatók most ismételten arra figyelmeztetnek, hogy minden tünet megjelenése nélkül lehetnek fertőzöttek a gyerekek, majd a SARS-CoV-2 terjesztői.

Hónapok óta a COVID-19 árnyékában éljük a mindennapjainkat. Még az orvosok, virológusok és kutatók sem tudják, meddig tart és mennyi ideig lesz velünk ez a járvány, mikor lesz végre hatékony vakcina. Ha a családban valaki elkapja a betegséget, ne essünk pánikba, készüljünk fel rá, és ha már megtörtént a baj, így ápoljuk a koronavírusos betegünket!

Kutatók szerint a nyelven végbemenő változások is utalhatnak rá, hogy a páciens elkapta a koronavírust.A megduzzadt vagy foltos nyelv is árulkodó jele lehet a koronavírus-fertőzöttségnek – állítja egy új kutatás.

A koronavírussal fertőzött édesanyák ritkán adják át a vírust a csecsemőjüknek az alapvető fertőzésmegelőzési gyakorlatok betartása mellett, ráadásul a szoptató anyák anyatejében antitestek vannak, melyek védik a babát a megfertőződéstől, derült ki a témában készített eddigi legrészletesebb adatokkal szolgáló tanulmányból.

Egyre több gyereknél és fiatalnál alakul ki az új típusú koronavírussal összefüggő súlyos gyulladásos állapot, amely akár a szívet is megtámadhatja és maradandó károkat okozhat. Mit érdemes tudni a többszervi gyulladásról? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat!

Az új koronavírus elleni védőoltás megjelenése nem a varázsütésszerű változást, sokkal inkább a védekezés harmadik fázisát hozza el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorának Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa.

Kedd éjféltől újabb szigorítások léptek életbe és mától közterületen kötelező a maszkhasználat is. A miniszterelnök szerint január közepéig nem lesz könnyű, tavasszal jöhet a fokozatos javulás a koronavírus-helyzetben.

10 tanács orvosoktól: Ezeket az óvintézkedéseket tegyük meg mindenképpen, hogy megelőzhessük a megfertőződést!

A Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető infektológus főorvosa, dr. Szlávik János nyilatkozata az aktuális koronavírus helyzetről. Az InfoRádió interjúja

A Semmelweis Egyetem rektorának, Merkely Bélának és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak a legfrissebb nyilatkozata szerint erre számíthatunk a szeptemberi iskolakezdés kapcsán.

A WHO június első hetében tartott sajtóreggelijén dr. Ledia Lazeri,a szervezet magyarországi irodavezetője ismertette a legfrissebb kutatási adatokat és a szakemberek állásfoglalását, mikorra várható a pandémia második hulláma.