A koronavírus nem fog eltűnni! Ez az egyetlen megoldás a kezelésére!

"Ez a vírus újabb endémiás vírussá válhat közösségeinkben, és talán sosem fog eltűnni -nyilatkozta Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója – és senki sem tudja megjósolni, pontosan milyen forgatókönyv valósul meg.”

A járvány megfékezésének egyetlen hatékony módja egy valóban működő vakcina kidolgozása lehet, ám ez nem megy egyik napról a másikra. Jelenleg is több mint száz lehetséges oltóanyagon dolgoznak, amelyek közül több már a klinikai tesztelés fázisában van.

„Ha lesz is oltóanyag, azért ne gondoljuk azt, hogy a koronavírus eltűnik, hiszen létezik védőoltás a kanyaró ellen is, ennek ellenére a betegség a mai napig létezik és embereket betegít meg.”- hangsúlyozta Michael Ryan.

Az oltóanyag hatásmechanizmusa

A világ több virológiai laboratóriuma, köztük a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja is bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, és külföldön is zajlanak már a klinikai vizsgálatok. Ebből a genetikai kódból kell azonosítani azokat a szakaszokat, amelyek a megtámadott szervezet védőmechanizmusát aktiválják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha ez sikerül, már minden megy a maga útján, hiszen nagyon hosszadalmas folyamat, amíg a vakcinát ipari mennyiségben is elő tudják állítani.

Amikor valaki megbetegszik egy olyan kórokozó által, amellyel a szervezete még nem találkozott, az immunrendszere ellenanyagot kezd termelni és újbóli fertőzés esetén képes "emlékezni" az egyszer már leküzdött kórokozófajta (pl. vírus vagy baktérium) jellegzetes antigénjére vagyis újbóli fertőzés esetén azonnal megkezdi a megfelelő ellenanyagok termelését.

Az oltóanyagok előállítása is ezen a hatásmechanizmuson alapul: ha a szervezetbe elölt vagy legyengített kórokozót juttatnak oltással, akkor az ellenanyag termelődés beindul, a szervezet ezáltal egyfajta védettséget szerez az adott vírussal, baktériummal szemben illetve amikor azzal újból találkozik, könnyebben le tudja győzni azt.

Aktív és passzív oltás

A mesterséges immunizálás aktív és passzív módon történhet. Az aktív oltás esetében a vakcina tartalmazza a kiváltó kórokozót: élő, gyengített vagy elölt (inaktivált formában), így a megbetegedést nem váltja ki, de az immunrendszerünket ellenanyagok termelésére serkenti. Az "aktív" jelző arra vonatkozik, hogy ilyenkor a szervezetünk aktívan részt vesz a védettség kialakításában. A passzív oltás nem az immunrendszer aktivitására számít, hanem kész, specifikus ellenanyagot (antitestet) tartalmaz, amelyet az azzal rendelkező személyek vérsavójából állítanak elő. Ezt alkalmazzák azoknál , akiknek az immunrendszere legyengült, ezért nem képes az ellenanyag termelésre. Az immunitás kialakulásához az oltást követően bizonyos idő, többnyire két hét szükséges és ismételt, emlékeztető oltásokra is szükség lehet.

A védőoltás alapja: a kórokozó pontos ismerete

"Az oltóanyag előállítása hosszú, összetett folyamat, amelynek első lépése az adott kórokozó pontos azonosítása, genetikai jellemzőinek feltérképezése. Először tehát azonosítani kell azt az antigént, amely képes lesz kiváltani a kórokozó elleni immunválaszt. Az antigén azonosítását hónapokig tartó állatkísérletekkel tesztelik, erősítik meg. Ha az adott antigén a kísérleti állatokban kiváltja a védettséget, és nem okoz mellékhatásokat, csak akkor kerülhet sor humán kutatásra" – magyarázza a szakember.

Először csak néhány emberrel történik a biztonságossági, majd a hatásossági vizsgálat. Ezeknek az eredményeknek a birtokában bővítik a vizsgáltak számát és körét (különböző korosztályok, alapbetegségek, gyógyszer-kölcsönhatások alapján). Tesztelik a megfelelő dózist, ellenőrzik, hogy egy vagy több adagos oltási sor váltja-e ki a megfelelő védelmet. Minden további lépés hónapokat vesz igénybe.

Mikorra lesz vakcina?

A covid-19 vírus elleni oltóanyag kidolgozása azért is nehezebb és hosszadalmasabb, mert míg például az influenza elleni oltóanyagnak az előállítási technológiája már jól kidolgozott, csak a vírus összetevője változik évről-évre annak alapján, hogy az előző járványban mely típusok fordultak elő leggyakrabban, addig a koronavírusvakcina-kutatáshoz még kevés az információ és az adat.

Egy biztonságos oltóanyag hivatalos bevezetéséig évek, de akár egy évtized is eltelhet, hiszen hosszú idő, mire több ezer vagy több tízezer ember beoltásával, éveken át történő követésével lezárul egy kísérletsorozat. És még a vakcina piacra bevezetésével sem garantált, hogy valóban csökkenteni fogja a betegség előfordulási gyakoriságát vagy a súlyosságát. Rengeteg kutatási anyag, tapasztalat gyűlik össze- például nem kívánt mellékhatásokról -, amelyek alapján folyamatosan módosítani kell az oltóanyagok összetételét, adagolását.

A koronavírus esetében tovább nehezíti az oltóanyag fejlesztését az a tény, hogy a covid-19 vírus – akárcsak az influenza- folyamatosan mutálódik. Jelenleg a szakemberek hét variánst ismernek, de ez a szám akár hétről hétre változhat.

A vakcina-fejlesztés egymásra épülő fázisainak az a célja, hogy a kutatók meggyőződjenek róla, az oltóanyag kiváltja-e a megfelelő immunválaszt és kizárhatók-e az esetleges mellékhatások. A folyamat befejező szakasza a törzskönyvezési, illetve a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás. 

Forrás: MTI, WHO hivatalos oldala, babaszoba.hu