Mindent a szeparációs szorongásról!

A szeparációs szorongás egy olyan mentális betegség, amely gyermekeket és felnőtteket is érint. Alapvető jellemzője a túlzott félelem vagy szorongás egy kötődő személytől való elváláskor, vagy az elválásra való számításkor. Ez gyermekek esetében szülő vagy más gondoskodó személy, akár nagyszülő lehet, felnőtteknél leggyakrabban a társak vagy gyermekek iránt alakul ki. Ebben a cikkben bemutatjuk a leggyakoribb okokat és tüneteket, beszélünk a kockázatokról, illetve a lehetséges terápiákról is.

A leggyakoribb tünetek

A szakirodalomban több tünetet ismernek el a szeparációs szorongás részeként, zavarról akkor beszélünk, ha ezekből legalább három fennáll. Ezek lehetnek: szorongás egy kötődő személytől való távolmaradáskor, vagy erre való számításkor; aggódás, hogy valami baj éri a szeretett személyt; aggódás, hogy önmagát éri baj, ami elválasztja a szeretett személytől; nem hajlandó elmenni otthonról (óvodába, iskolába, munkába sem), ha a szeretett személytől távolmarad; fél egyedül lenni (akár otthon is) a másik nélkül; nem hajlandó aludni a másik nélkül; rendszeres rémálmai vannak a másik elvesztéséről; fizikai tünetek a távolmaradáskor, például has- vagy fejfájás, émelygés vagy hányás. Természetesen, a tünetek életkortól függően változhatnak, hiszen egy kisgyermek nem úgy fogja megélni vagy felismerni az érzéseit, mint egy felnőtt. Azt is fontos kiemelni, hogy mind gyermekek, mind felnőttek esetében bizonyos fokú aggódás a szeretteinkért teljesen természetes. Akkor van probléma, ha a szorongásos tünetek gyakoriak és irracionális mértéket mutatnak (pl. hat hónapnál tovább fennállnak, otthon, nyugodt környezeten sem múlnak el, vagy jelentősen hátráltatják a mindennapi életet). Ezekben az esetekben érdemes szakember segítségét kérni.

Lehetséges okok

Bár bizonyos genetikai mutációkat is kapcsolatba hoztak a szeparációs szorongással, a leggyakoribb okok mégis a környezetben, általában nagy változással és stresszel járó eseményekben gyökereznek. Gyermekeknél ilyen lehet például egy szeretett személy (családtag, barát) elvesztése, a szülők válása, költözés, iskolaváltás, de rizikófaktorok a családi anamnézisben megjelenő szorongási zavarok is. Felnőttek esetében ugyanígy lehet a szerettek betegsége vagy elvesztése, illetve a korábban diagnosztizált szorongási zavarok is; de ide tartoznak a nagyobb változással járó életesemények is, mint a költözés, új párkapcsolat vagy szülővé válás is. Ezek a szituációk azonban nem fognak minden esetben szeparációs szorongást okozni, hanem inkább felerősítik a meglévő hajlamot. Ezen felül, leginkább gyermekeknél, a szülői válaszreakció is hatással lehet a tünetekre. Ha folyamatos megengedő visszacsatolással reagálunk (pl. rendszeresen engedjük, hogy velünk maradjon óvoda vagy iskola helyett, ha szorong), azzal a tünetek további fennállásához járulunk hozzá. A szeparációs szorongásból adódóan viszont a beteg életminősége romlik, hiszen nem tud az egyéb feladataira, élményeire koncentrálni. Emiatt felismerése és kezelése rendkívül fontos.

Kezelés és megelőzés

Diagnózis esetén a betegeket leginkább pszichoterápiával, gyerekek esetén előfordul, hogy családterápiával kezelik. Megelőzni a betegséget nem kimondottan lehet, hiszen leginkább külső hatásokra alakul ki. Amivel viszont segíthetünk a környezetünkben élőkön, leginkább gyermekeinken, ha egy szeretettel és bizalommal teli környezetet teremtünk. Ha úgy érzik, számíthatnak ránk, a kommunikáció segítségével a problémák hamarabb észrevehetők és megoldhatók. A szorongáscsökkentő technikák is mindenképp hasznosak lehetnek az állapot enyhébb formáinál. Ilyen például az autogén tréning, amely néhány héten belül rendelőnkben is elérhető. Ha viszont úgy látjuk, hogy saját magunk vagy családtagunk szeparációs szorongásban szenved - olyannyira, hogy ez kihat a hétköznapjaira - mindenképpen szükséges egy szakember felkeresése. A terápia során a páciensek elsajátítják a negatív érzelmek kezeléséhez szükséges technikákat, amik hosszú távon a tünetek megszűnéséhez vezethetnek.

Forrás: https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/separation-anxiety-disorder, https://www.childrenshospital.org/conditions/separation-anxiety-disorder