A Cambridge-i Egyetemen olyan szerkezetet rögzítettek patkányok fején, amellyel figyelni tudták a tanulásban és memóriában létfontosságú hippocampus 100 agysejtjének működését.
A patkányok egy másfél méteres kifutóban szaladgálhattak, ehettek, pihenhettek. Amikor az állatok végigmentek a kifutón az idegsejtek a vártnak megfelelő aktivitást mutatták, egy bizonyos sorrendben „kisültek”. Amikor azonban megálltak pihenni, a kutatók meglepetésére, ugyanazok az agysejtek sültek ki csak fordított sorrendben, újra meg újra, és ráadásul egyre gyorsabban. Olyan volt, mintha az állat agya többször egymás után visszafelé újrajátszotta volna a korábban lezajlott eseményeket. Sőt, azt vették észre, hogy a visszajátszás időnként egybeesett dopamin termeléssel. A dopamin az agy jutalom vegyülete, akkor szabadul fel például, ha az állat ételt talál.
Alaposabban tanulmányozva azt vették észre, hogy akkor szabadult fel a dopamin, amikor azok az idegsejtek sültek ki, amelyek korábban akkor dolgoztak, amikor az állat az étel közelében volt. Valószínűleg így rögzült az állat agyában az étel helye: „Ez az a hely, ami a legfontosabb.”
Ha ez a felfedezés beigazolódik emberek esetében is, annak nagy hatása lehet a tanulással kapcsolatos ismereteinkre.
Ezek szerint az az idő, amikor például a semmibe bámulva merengünk, létfontosságú lehet a korábban tapasztaltak, tanultak rögzüléséhez. Ez a felfedezés arra is magyarázatot ad, hogy miért tanulunk gyorsabban, ha tanulás közben rövid szüneteket iktatunk be, és rámutat arra, hogy miért hiba ezeket a szüneteket kiiktatni, amikor tanulunk, vagy szellemi munkát végzünk.
Sőt ezek az eredmények arra is magyarázatul szolgálhatnak, hogy a hiperaktív gyerekeknek miért okoz olyan nagy nehézséget a tanulás.
A kutatók korábban azt is kimutatták, hogy a patkányok agya alvás közben is megismétli az idegsejtjei kisülési mintázatát, csak ezúttal a történéssel megegyező sorrendben. Valószínűleg ekkor rögzülhetnek tartósan az aznap tanultak.
Az eredmények tehát arra utalnak, hogy akkor dolgozik agyunk a legoptimálisabban, ha a tanulás közben rendszeresen pihenünk, és megfelelő mennyiséget alszunk. Szóval ne sajnáljuk az időt a semmittevésre, vagy a merengésre! És gyermekünknek is adjunk mindig időt, hogy egy kicsit kedvére unatkozhasson!
4 további érv az unatkozás mellett
1, Serkenti a kreativitást
Amikor egy gyerek unatkozik, előbb vagy utóbb kitalál valamit és saját projektbe vág bele. Körülnéz a szobájában, talán elkezd rajzolni, vagy éppen bunkert építeni a fotelekből és pokrócokból, de az is lehet, hogy kimegy a garázsba vagy az udvarra és ott talál valami izgalmas dolgot, amivel aztán leköti magát. Érdemes lehet néha kütyümentes napokat tartani otthon, mert ezzel a gyerekek kreativitásának fejlődése szabad utat kap.
2, Segít álmodozni
Amikor éjszaka alszunk, az agyunk feldolgozza az aznapi eseményeket és álmok formájában jeleníti meg azokat, vagy inkább azok kifordított változatát. Az álmodozás ennél egy kicsit szabadabb, sőt irányíthatóbb folyamat. Ennek segítségével a kicsik is megélhetnek különféle szituációkat, elképzelhetnek bizonyos megoldási módokat, de előtérbe kerülhetnek egy konkrét probléma helyreállításának lépései is. Ez aztán újfajta gondolkodási mechanizmusokat adhat nekik. Ami pedig talán még fontosabb: fejlődhet a fantáziaviláguk, elmélkedés közben pedig az iskolai nehézségektől is megszabadulhatnak.
3, Segíti a feladatmegoldást
Semmittevés közben az emberi agy képes arra, hogy az addig befejezetlen vagy meg nem valósított terveket, feladatokat megoldja. Ez a gyerekekre is igaz, így könnyedén előfordulhat, hogy ezekben a percekben és órákban megértenek egy korábban fejtörést okozó leckét, vagy eszükbe jut egy olyan megoldás, amin már régóta gondolkoztak.
4, Fejleszti a türelmet és segít lelassulni
Mint ahogy nekünk felnőtteknek, a gyerekeknek is jót tesz, ha éppen nincsen semmi dolguk, és minden digitális eszköz messze van tőlük. Ilyenkor egy kicsit rá vannak kényszerülve arra, hogy lelassuljanak, hogy türelmesebbek legyenek, hogy egy nekik szóló újságot vagy könyvet nézegetve átéljék, milyen jó tud lenni a nyugalom, és mennyire fontos is a türelem. Ezekben az órákban a koncentrációjuk is másképp működik, mint az internet és az iskolai órák okozta állandó információáramlás közepette, ezért ilyenkor sem érdemes rájuk szólni.
Forrás: Gyógyhírek