A zene segít a figyelemhiány és a hiperaktivitás leküzdésében!

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar típusai és tünetei

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, angolul ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek fő tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarnak több kategóriája is létezik és ezek többnyire nem határolhatók el élesen egymástól. Nem minden gyermek egyformán hiperaktív, és figyelemzavaros. A gyerekek jelentős részére jobban jellemzőek a figyelemzavar tünetei. A hiperaktivitás, impulzivitás tünetei arányaiban kevesebb esetben fordulnak elő. Ők azok a gyerekek, akik ADD –s tüneteket mutatnak, vagyis figyelemzavarban szenvednek. Más gyerekek esetében a hiperaktivitás, és az impulzivitás tünetei jelentkeznek erősebben, és a figyelemzavar tünetei kevésbé, ők tartoznak a hiperaktív- impulzív altípusba. A csapat harmadik részére jellemző a kevert tüntet együttes, vagyis náluk a figyelemzavar, és a hiperaktivitás tünetei is megfigyelhetők. Ők az ADHD –s gyerekek.

A figyelemzavar tünetei:

• A gyerek nem képes a részletekre figyelni, és figyelmetlenség miatt gyakran követ el hibát az iskolai feladataiban, vagy más feladathelyzetben.
• Gyakran nehezen tud koncentrálni feladat vagy akár játékhelyzetben.
• Gyakran nem hallja meg, vagy nem válaszol a direkt kérdésekre.
• Nem képes követni az instrukciókat, és félbe marad a házi feladata, a házimunkája, vagy bármilyen otthon végzett tevékenysége.
• Nehezen tudja szervezni az életét, az elfoglaltságait.
• Kerüli az olyan feladatokat, ahol fejben nagyon ott kell lennie.
• Gyakran elhagyja felszerelését (toll, ceruza, könyv, ruha) melyeket a tevékenységei során használ.
• Gyakran elfelejti a napi feladatait.

A hiperaktivitás tünetei:

• Babrál a kezeivel, lábaival, nem tud egy helyben megülni.
• Gyakran feláll az órán, vagy más olyan esetben, ahol ülve kéne maradnia.
• Gyakran fut, mászik, még akkor is, ha ez a viselkedés az adott szituációban nem helyénvaló. A felnőttek számára úgy tűnik, hogy a gyerek képtelen elfáradni.
• Nem tud részt venni olyan szabadidős tevékenységekben, ahol csöndben kéne maradni.
• Folyamatosan beszél.

Az impulzivitás tünetei:

• Azelőtt válaszol, hogy a kérdést egyáltalán be tudták volna fejezni.
• Nehézségei vannak azzal, hogy várjon a sorára.
• Gyakran félbeszakít másokat, beleszól a beszélgetésekbe, játékba.
• Az impulzív magatartás már 7 éves kora előtt is jelentkezett.
• Nem tud segíteni azokban a helyzetekben magán, ahol kontrollt kellene gyakorolnia.

Mi okozhatja a figyelemhiány-zavart?

Hosszú évek óta kutatják, hogy pontosan mi válthatja ki a figyelemhiány-zavart és annak típusait, de igazán nem találtak még rá egzakt választ. A betegséget nehéz diagnosztizálni, mert tünetei nem mutatnak egyediséget és különböző fokozatai vannak. Az bizonyos, hogy a stresszes életmód, a leterheltség, a túl sok inger, a mozgáshiány szerepet játszanak kialakulásában és a tünetek súlyosbodásában. És az is tény, hogy az elmúlt időszakban drasztikusan megugrott az ADD-vel és ADHD-vel diagnosztizált gyerekek száma.  Napjainkban Magyarországon minden iskolai osztályra jut legalább egy figyelemhiánnyal küzdő gyermek.

Az ADHD egyik ismertető jegye a gyenge koncentrációs készség, ami miatt semmilyen tevékenységet nem tudnak befejezni. Sokan közülük nem tudnak végignézni egy filmet, vagy elolvasni egy könyvet. Agyuk mindig máshol jár, mintha elszakítanák őket a külvilágtól. Jellemzőek a memóriazavarok, nehezebben ismerik fel a társas szabályokat, az önszabályozási mechanizmusuk fejletlen.

Sokan tévednek, amikor úgy hiszik, hogy a figyelemhiány zavar kizárólag genetikai eredetű, a kialakulásban nagy jelentősége van a környezeti hatásoknak is. A legtöbb szülő arról számol be, hogy gyermeke életének első éveiben különösen nagy stresszhatások érték.

A figyelemhiány zavar jelei

A figyelemhiány zavar helyzetfüggő, adott körülményektől függően nagy eltérések lehetnek abban, hogy milyen erősen jelentkezik az adott személynél. Stressz hatására hirtelen fáradtsággal reagálnak. A tanárok emiatt könnyen azt a következtetést vonják le, hogy a gyermek saját maga dönti el, mikor legyen szorgalmas és mikor ne. Sok figyelemzavarral élő gyermeket szidnak le és szégyenítenek meg az osztály nyilvánossága előtt rendszeresen olyan viselkedésért, amelyet egyáltalán nem szándékosan választ. Ezek a gyerekek nem szánt szándékkal figyelmetlenek vagy engedetlenek.

A fiúk esetében jellemzőbb, hogy a figyelemhiány zavar hiperaktivitással párosul. Ilyen esetben gyakori a lábak vagy ujjak állandó mozgása, esetleg gyors szemmozgás (a környezet folytonos pásztázása).  Sokszor attól félnek, hogy mondanivalójukat elfelejtik, ezért túl gyorsan és túl sokat beszélnek. Belső nyugtalanság jellemzi őket, mindig más tevékenységbe kezdenek, mint amivel épp foglalkozniuk kellene. Olyan esetben, ha egy helyben kell maradniuk, kényelmetlenül érzik magukat. Hangulatukat nem képesek befolyásolni, gyakran szorongókká válnak, az önmotivációra is képtelenek.

A figyelemhiány zavar az esetek többségében csecsemő és totyogó korú gyermekeknél alakul ki, melyet elősegít a zaklatott életritmus, a létbizonytalanság, a nagycsaládok széthullása.

Zenetanulással a figyelemhiány ellen

"Autista és figyelemhiányos hiperaktív (ADHD-s) gyermekek gyógyszereként is működhet a zene”- írták közleményükben mexikói radiológusok, akik eredményeiket az Észak-Amerikai Radiológus Társaság éves konferenciáján prezentálták. Az eddig is ismert volt, hogy a zene hasznos az ezen kórképekben szenvedők számára, most azonban az is kiderült, milyen módon változik az agy a zeneterápia hatására.

A kutatók 23, 5 és 6 éves kor közötti, egészséges, korábban semmilyen művészeti képzésben nem részesült gyermek agyműködését tanulmányozták zenei képzésük előtt, illetve után diffúziós tenzor képalkotó módszerrel (DTI). A vizsgálatban résztvevő gyermekek 9 hónapos ütőhangszeres zenei tréningben vettek részt.

A kutatók szerint az ütőhangszeres képzés edzi a hallási, motoros, kognitív, emocionális és szociális készségeket, növeszti a különböző agyi területek közötti összeköttetéseket, és ez mutatkozik meg a képalkotó vizsgálat során. Mint kifejtették, eredményeik alátámasztják, hogy gyógyulásuk érdekében az autista és ADHD-ben szenvedő gyermekeknek zenei képzésben kell részt venniük.

A zenetanulás tehát – tudományosan is igazoltan- az agy bizonyos területeit fejlesztő hatása van, vagyis kifejezetten jótékonyan hat a figyelemhiányos gyerekek képességeire. A zenének emellett személyiség- és figyelemfejlesztő hatása is van, ugyanis a gyerekek másfajta kifejezésmódot használhatnak a megszokott verbális kifejezésmód mellett. Az egyéni hangszeres órák jó hatással vannak a növendékekre, mert a folytonos személyes kontaktusban a gyerekek jobban tudnak teljesíteni, így a sikerélmény erősíti az önbizalmukat. Az egyéni órákon a pedagógus jobban megismerheti a növendékeket, türelmesebben és empatikusabban tud feléjük fordulni. Ez már eleve a lelki fejlődés útjára terelheti a zenét tanulókat.

Ezek a gyerekek ugyan másként tanulnak, de nyitottabbak, kíváncsibbak kortársaiknál. Jóindulatúak, megértőek és nagyfokú segítőkészség jellemző rájuk.