Az egészséges táplálkozás gyerekkorban kezdődik!

A táplálkozás alapjai

A táplálkozás alapját a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok adják, ezek a tápanyagok biztosítják bonyolult anyagcsere folyamataink fenntartását, szervezetünk zavartalan működését.

A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki, ezért rajtunk múlik, hogy gyermekünk megtanulja-e a helyes ételválasztást, milyen ételcsoportokat ismer meg és részesít előnyben, milyen irányba formálódik étkezési módja, a felnőttkorát is jellemző étkezési magatartása.

A két kulcsszó: a MENNYISÉG és MINŐSÉG

Az energiaszükségletet több tényező befolyásolja: a gyermek kora, neme, tápláltsági állapota, fizikai aktivitása, életmódja. Így két azonos korú gyermeknél is lehetnek különbségek. A táplálékfelvételt mindig az egyéni szükséglethez kell igazítani, melynek átlagos értéke egy egyszerű képlettel könnyen kiszámítható:

Fiúk esetében: 1000+100 x évek száma = kcal / nap
Lányok esetében: 1000+100 x évek száma – 200 = kcal / nap

Ahhoz azonban, hogy gyermekünk táplálkozására azt mondhassuk, minden szempontból megfelelő, nem csak az energia-bevitelre, hanem az egyes tápanyagok arányára is figyelnünk kell.

Az egyes tápanyag-csoportok szerepe

A fehérjék különösen fontosak a gyermek fejlődése, növekedése szempontjából. Állati- és növényi eredetű termékekkel illetve ezek kombinációjával fedezhetjük a fehérjeszükségletet, ezek tartalmazzák a létfontosságú, esszenciális aminosavakat, melyeket szervezetünk nem tud előállítani.A szénhidrátok közül az összetett, elnyújtott felszívódású szénhidrátok legyenek többségben a cukrok rovására. A zsírok közül a növényi olajok előnyösebbek az állati zsiradékkal szemben, ami kedvező zsírsavösszetételükkel magyarázható. A vitaminok, rostok, ásványi anyagok szervezetünk működéséhez ugyancsak elengedhetetlenek.

A táplálkozás alapvető szabályai

Élelmiszereinket öt nagy csoportba sorolhatjuk:

• kenyér és cereáliák
• gyümölcs és zöldségfélék
• húsok és alternatívái
• tej és tejtermékek
• zsiradékok

Gyermekünk étrendje mind az öt csoportból kell, hogy tartalmazzon élelmiszereket, csak így lehetünk biztosak abban, hogy az összes tápanyagot biztosítottuk számára. Ezeket az élelmiszereket próbáljuk minél változatosabban kombinálni, és az ételek elkészítésében is erre törekedjünk. Már egészen kicsi korban kezdjük el megismertetni gyermekünkkel az ételek gazdag ízvilágát, ismertessünk meg vele minél több ételt. Variáljuk az elkészítési módokat is, pároljunk, süssünk, pürésítsünk, készítsünk rakottakat. Érdemes próbálkozni, mert attól, hogy gyermekünk nem szereti például a tökfőzeléket, lehet, hogy rakott vagy krémleves formában kifejezetten kedvelni fogja.

De miért is fontos, hogy gyermekünk étrendje mind az öt táplálékcsoportot tartalmazza?

A kenyér és cereália félék magas keményítőtartalmuk révén főleg energiát szolgáltatnak, de rost, ásványi anyag és B vitamin tartalmuk is jelentős. Mindig részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket (barna, rozsos, magvas), az alacsony cukortartalmú gabonapelyheket és müzliket, melyeket akár házilag is elkészíthetünk. Köretként ne csak mindig krumplit és rizst kínáljunk, vezessük be a barna rizst, a durumtésztát, a kölest, és a hajdinát!

A gyümölcs és zöldségfélék fontos rost, ásványi anyag és vitamin-források. Arra figyeljünk, hogy lehetőleg mindig az évszaknak megfelelő, friss zöldségféléket és gyümölcsöket fogyasszuk és igyekezzünk azokat nyersen is gyermekünk étrendjébe iktatni. A mélyhűtött zöldségfélék vitamintartalmát is megőrizhetjük, ha vízben főzés helyett gőzben puhítjuk, vagy megpároljuk. Lehetőség szerint kerüljük a cukorral készült gyümölcsleveket, kompótokat és a magas sótartalmú zöldségkonzerveket.

A húsok és alternatívái biztosítják a szervezet fehérje és vasszükségletét. Elsősorban sovány csirke, pulyka és hal szerepeljen gyermekünk étrendjében, és hetente egyszer májat is készíthetünk. A tojás is nagyon tápanyagdús táplálék, de ne fogyasszunk belőle heti 3-4-nél többet. A húsok készítésénél a korszerű sütési technikákat (párolás, grillezés, roston vagy alufóliában sütés) részesítsük előnyben. A felvágottak kiválasztásánál pedig figyeljünk arra, hogy minél magasabb legyen a hústartalmuk és minél kevesebb zsírt és sót tartalmazzanak. 

A tej és tejtermékek fehérjét, zsírt és szénhidrátot is tartalmaznak, de vitamin és ásványianyag-tartalmukkal is számolni kell. Mint a legjobb kalcium források nélkülözhetetlenek gyermekünk étrendjében. Válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmú tejet és sajtokat és a cukor nélkül készült natúr joghurtokat, melyekhez friss gyümölcsöt adjunk. A túrókrémet is inkább otthon készítsük el. Ízesíthetjük joghurttal, tejföllel, apróra vágott gyümölccsel, citromlével, reszelt citromhéjjal, vaníliával, mazsolával.

A zsiradékok főleg energiát szolgáltatnak. Ételkészítéshez feltétlenül növényi olajat – például olívaolajat - használjunk, abból is csak a legszükségesebb mennyiséget. Étkezéshez a margarinok alkalmasak, különösen, ha csökkentett zsírtartalmúak és vitaminnal (A, D) is dúsítottak, de a legutóbbi kutatások szerint a szabadtartású tehenek tejéből készült vaj is rendkívül egészséges.

A folyadékpótlás

A változatos táplálkozás mellett nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás is. Szomjoltásra a legalkalmasabb az ivóvíz. Kisgyerekeknek egyáltalán nincs szükségük kólára és egyéb szénsavas üdítőkre, amelyek rengeteg cukrot és adalékanyagot tartalmaznak. Az alapfolyadék mindig az ivóvíz, ásványvíz legyen, de ha édes üdítőre vágyik gyermekünk, napi 1-2 pohár házi készítésű szörp, frissen facsart – vagy boltban kapható 100%-os, hozzáadott cukrot nem tartalmazó– gyümölcslé is jöhet.

A nassok, édességek

Teljesen tiltólistára tenni az édességeket nem célravezető, de legyünk következetesek! Ne legyen napi rutin, hogy minden étkezéshez vagy étkezések között valami kis rágcsát nyomunk a gyerek kezébe! Ha nagyon édesszájú a gyermekünk, keressünk egészséges, tápanyagértékét tekintve is hasznos verziókat: aszalt gyümölcs felhasználásával édesített süteményeket, magas kakaótartalmú csokoládét, zabpudingot, valódi gyümölcsökből és magvakból préselt müzliszeletet. Legyen alapszabály, hogy az édességet mindig az étkezés befejező fogásaként, de soha sem az étkezés helyett, vagy két étkezés között adjuk!

Az étkezés rendje

Az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik, hogy az étkezéseknek is van rendje, ritmusa. Ideálisnak a napi ötszöri étkezés tekinthető, melyekből 3 főétkezés – reggeli, ebéd, vacsora-, 2 pedig ún. kisétkezés – a tízórai és az uzsonna-. A bőséges reggeliről soha ne feledkezzünk, meg és jobban tesszük, ha a tízórait is mi készítjük. Így biztosak lehetünk benne, hogy az iskolai büfé chips és csokikészletét nem a mi csemeténk fogja felvásárolni. Bár kényelmes megoldásnak tűnik, de felettébb egészségtelen, ha az ebédeket, vacsorákat gyorséttermek kínálatából próbáljuk megoldani. Mindig a friss, minőségi alapanyagokból készült étel a legjobb egészségünk szempontjából, nem mellesleg, csak az otthon készített ételről tudhatjuk, hogy valójában mi is van benne.

A helyes táplálkozási szokások kialakításában leghatékonyabb fegyverünk a példamutatás. Ha rendszeresen változatos, egészséges és nem utolsó sorban ízletes ételek kerülnek a család asztalára, melyeket mi, szülők is láthatólag élvezettel fogyasztunk, akkor a gyerekek is szívesen megkóstolják és remélhetőleg meg is kedvelik azokat.

Fotó: Unsplash/Julia Zolotova