Egy friss tanulmány összefüggést talált a gyerekkori mobilhasználat és a fiatal felnőttkori mentális egészség között

Ez a negatív hatás akkor is tapasztalható, ha a fiatalt gyermekkorában valamilyen trauma éri, ugyanakkor a traumamentes gyermekkor sem védi meg az egyént attól, hogy az online térnek való kiskamaszkori kitettség negatívan befolyásolja a mentális egészségét. A tanulmányból az is kiderül, hogy a nők általában sérülékenyebbek: gyakorlatilag minden mérési skálán és minden vizsgált régióban megfigyelhető volt, hogy rájuk erősebb – negatív – hatást gyakorolt a gyermekkori mobilhasználat.

Friss kutatási terület aggasztó eredményekkel

Ahogy azt a tanulmány szerzői is megfogalmazzák, a mai fiatal (18–24 éves) felnőttek nemzedéke, vagyis a Z-generáció az első, amelyik már gyerekként és kiskamaszként is rendelkezhetett saját okoseszközzel. Ennek eredményei nemcsak abban mutatkoznak meg, hogy rutinosan használják ezeket, hanem a mentális egészségükön is. Utóbbi állapota viszont nagyban függ attól, hogy milyen fiatalon kapták meg az első telefonjukat vagy tabletjüket, amit akár önállóan is használhattak, legalábbis a Sapien Labs által végzett kutatás eredményei szerint.

A közel 30 ezer fiatal megkérdezésével, 2023 januárja és áprilisa között zajló adatfelvétel abban az értelemben globálisnak tekinthető, hogy minden kontinensen igyekeztek megszólítani az érintett korosztályt. Az 1998 után született, mára 18 évesnél idősebbek a Global Mind Project keretében egy 47 elemű kérdőívet töltöttek ki, és ez alapján állapították meg egyéni Mental Health Quotient mutatójukat (MHQ, Mentális Egészség Hányados).

A kutatók az elmúlt évek felmérései alapján számítottak arra, hogy a mobiltelefonok korai használata negatívan befolyásolhatja a felnőttkori megküzdési képességeket és az általános mentális jóllétet, ugyanakkor ezzel a friss kutatással sikerült adatokkal is alátámasztaniuk a korábbi hipotéziseket.

De nem ez az egyetlen kutatási területe az amerikai non-profit szervezetnek. A Sapien Labs kimondottan neurológiai és pszichológiai témákra koncentrál, 2016-os alapítása óta létrehozta a Global Mind Projectet. Az online adatbázisban milliós nagyságrendű globális kitöltő adatait dolgozzák fel, így traumaválaszokat, a mentális és lelki egészség és a kisgyermekkor összefüggéseit tudják vizsgálni. Az MHQ kérdőívet egyébként bárki kitöltheti, aki csatlakozna a kutatási adatbázishoz, a szervezet ez alapján készíti el a világ mentális állapotát tárgyaló éves riportjait is.

Nem mindegy, hogy kisfiú vagy kislány kapja a telefont

A felmérés alapján óriási különbség van a fiatal nők és férfiak átlagos MHQ-ja között. Alapvetően kirajzolódik a globális trend: minél később kapja meg egy gyerek az első saját telefonját, annál jobb mentális egészségnek örvend fiatal felnőtt korában, viszont az sem mindegy, hogy egy lány- vagy fiúgyermek okoseszközéről van szó. Például ha egy kislány 6 évesen jut telefonhoz, fiatal felnőtt nőként több mint 70 százalék az esélye, hogy szorongásról, zaklatottságról számol be, viszont egy olyan kisfiú, aki ugyanakkor kapott okoseszközt, csak alig több mint 40 százalék eséllyel lesz hasonlóan szorongó felnőtt 18-24 éves korára.

Szintén látszik a nemek közötti különbség akkor, ha a kérdőív által vizsgált dimenziókat külön-külön ábrázoljuk. Míg a fiatal nőknél a kilátásokat és a hangulatot befolyásolja a legnegatívabban a gyerekkori mobilozás, addig a férfiaknál a társadalmi énkép a legsérülékenyebb ettől. A férfiak átlagpontszámai még akkor is jóval egyenletesebbek, ha életükben korábban bukkan fel az első mobileszköz. Az egyes felmért dimenziók mentén is kirajzolódik a nők és férfiak közötti különbség, de a társadalmi énkép egyaránt meghatározóan sérülhet a fiatal nők és férfiak körében is, ha túl korán kapnak okoseszközöket.

Abban is jelentős nemi különbségek mutatkoznak, hogy milyen mentális problémákat tapasztalnak a fiatal felnőttek. A felmérés során a mentális betegségeket, az örökletes hajlamokat és a kezelt állapotokat ugyan szűrték a kutatók, de arra kíváncsiak voltak, hogy tapasztalnak-e az egyébként egészséges felnőttek mentális nehézségeket, problémákat az életkor előrehaladtával. Azt találták, hogy a nők körében a valóságtól való elszakadás érzése (disszociáció) a legjellemzőbb, de ennek előfordulása is jelentősen csökken, minél később kaptak telefont. A férfiaknál a bűntudat és az önvád a vezető negatív élmény, ami ráadásul kevésbé enyhül, hiába jutottak csak később képernyőhöz. Hasonlóan, a fiatal férfiak körében a disszociáció érzése, illetve az ismétlődő, kompulzív viselkedések is kitartóbbak.

A digitális térbe való menekülés elszigetel

A fiatal felnőttek elmagányosodásának okára egyelőre sem Magyarországon, sem világviszonylatban nem született teljeskörűen kielégítő magyarázat, viszont az egyedüllét és a magány érzése negatív spirálba taszíthatja a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt.

A Sapien Labs szerzői vizsgálatukban a megromló családi kapcsolatokat, a magányt és az elszigetelődést emelték ki mint az öngyilkos gondolatok megjelenésének prediktorait. Számításaik szerint egy átlagos kamasz naponta 5-8 órát tölt az interneten, így évente akár 2000 órát is feláldozhat az okostelefonja képernyője előtt az online térben. Ez akadályozza a valódi társas kapcsolódásokat, akár a családjával, akár a barátaival vagy más kortárs csoportokkal. A negatív és az öngyilkossági gondolatok megjelenése pedig a lányok körében jelentősen gyakoribb, mint a fiúk esetén.

Ez a kutatók szerint annak köszönhető, hogy a férfiakra kevésbé hat negatívan az online térben töltött idő. Ennek okai között kereshetjük az átalakuló közösségi médiát, a fiatalokra ömlő olyan tartalmakat, amelyek a testképpel vagy énképpel kapcsolatos téves gondolatokat indítanak el – ezekről korábbi kutatások már bizonyították, hogy elsősorban a nőkre gyakorolnak negatív hatást.

Lehet, hogy nem a mobil a hibás

Bár a Sapien Labs kutatása nagymintás, globális és alaposnak tűnik, határozott állításait más tanulmányok inkább cáfolják. A szülők egy része a lehetetlenre vállalkozik, amikor megpróbálja megkeresni az arany középutat: jól szabályozni az eszközhasználatot és kiválasztani az ideális időpillanatot a saját telefon átadására. A szakértők szerint a képernyőidő szabályozása helyett célszerűbb lenne nyitottan beszélgetni a gyerekekkel az internetes élményeikről, a korlátozások ugyanis inkább konfliktusokat szülnek. Ráadásul a tiltás azért sem működik, mert ma már a legtöbb fiatalnak a tanuláshoz vagy a kapcsolattartáshoz is szüksége van a telefonjára.

Azzal kapcsolatban sincs konszenzus a szakemberek között, hogy a képernyő előtt töltött idő arányos lenne a mentális egészség romlásának mértékével. Egy kamaszokat vizsgáló kutatás szerint például gyakorlatilag mindegy, mennyit játszanak vagy lógnak a neten a tinédzserek, a mentális egészségükre még az sincs rossz hatással, ha mindezt este, lefekvés előtt teszik. Az Oxfordi Egyetem kutatói egy sor korábbi tanulmány, kérdőív és esetbeszámoló elemzése alapján jutottak erre a következtetésre, és módszertanilag kritizálták azokat a tanulmányokat is, amik ezzel ellentétben súlyos összefüggéseket vázolnak fel.

Pánikolni nem kell

Igaz ugyan, hogy a kutatások általában az azonnali vagy pár éven belüli változásokat vizsgálják, de a trendszerűen felbukkanó ijesztgetések helyett az alaposabb kutatások inkább azt támasztják alá, hogy nincs ok-okozati összefüggés a mentális egészség romlása és a kütyüzés között – ez persze nem zárja ki, hogy statisztikailag legyen kapcsolat, csakhogy ezen a területen fokozottan igaz, hogy további kutatásokra van szükség az összefüggés feltárásához.

A Sapien Labs kutatásával szöges ellentétben ráadásul egy 2022-es kutatás arra jutott, hogy semmilyen egyértelmű negatív hatással nem jár az, ha a kiskamaszok telefonokat kapnak. Ebben a Stanford Egyetem által végzett kutatásban 10-15 éves gyerekeket vizsgáltak, a Sapien Labs friss kutatása viszont visszamenőlegesen kérdezett rá a már felnőtt fiataloknál arra, hogy mikor jutottak mobilhoz.

Forrás, Fotó: Pixabay