Epekő gyermekkorban? Lehetséges!

Az epekövesség hajlama

Az epeváladék vizet, epesavas sókat, lecitint, koleszterint és egyéb anyagokat tartalmaz, amelyek a máj kiválasztó funkciója során keletkeznek. Ha az epe összetétele megváltozik, akkor kövek csapódhatnak ki belőle, melyek nagysága a homokszemnyitől a galambtojás méretűig terjedhet. Az epekövek az epecsatornában, az epehólyagban vagy az epevezetékben képződhetnek és ott tárolódhatnak.

Az epekő a negyven év feletti nőknél és a 60 évnél idősebbeknél nagyon gyakori, 20-29 éves kor között és csecsemőkorban nagyon ritka, de mégis előfordul. A kőképződést elősegítik a gyulladásos folyamatok, a kezelésük során alkalmazott gyógyszerek, az anatómiai eltérések, a helytelen életmód és táplálkozás, az elhízás, a magas koleszterinszint, a hormonális változások, a cukorbetegség, a májbetegségek, a pajzsmirigy-eltérések. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszhatnak, gyakori a családi halmozódás. Csecsemőknél a kórelőzményben a születéskor zajló fertőzések, antibiotikus kezelések mindig fellelhetők, de gondolni kell anyagcsere- betegségre, genetikai eltérésekre is.

Melyek az epekő tünetei gyerekeknél?

Az epekőbetegség gyermekkorban többnyire tünetmentes, sokszor véletlenszerűen derül ki (például egyéb ok miatt elvégzett képalkotó vizsgálat során). Általában akkor fedezzük fel, ha valamilyen hasi fájdalom vagy szövődmény lép fel. Csecsemő- és gyermekkorban az epegörcs nagyon ritka, inkább a hasi fájdalom, puffadás, az időnkénti hányás, a laza széklet jellemző. Zsíros ételek fogyasztása kiválthat epegörcsöt, ilyenkor az epehólyag többszöri összehúzódásra kényszerül, hogy az epefolyadékot a tápcsatornába üríthesse és ez tompa fájdalommal járhat. Ha egy apró kő a közös epevezetékbe kerül, akkor jelentkezhet a klasszikus tünetegyüttes: a görcsös fájdalom, hányás, világos széklet, a vizelet elszíneződése.

Az epekő diagnózisa

Ha felmerül az epekő gyanúja, az orvos hasi ultrahang vizsgálatot rendelhet el, amely már önmagában is elegendő lehet a kórisme felállításához. Másik lehetőség a kontrasztanyag nélküli hasi röntgenvizsgálat, amely a meszes köveket jól kimutatja. Kétes esetben nagy felbontóképességű radiológiai vizsgálatokra kerülhet sor (CT, MRI). Ezen kívül laboratóriumi vizsgálatokra  is szükség van egyéb betegségek kizárása miatt.

Az epekövesség kezelése

Az epekövesség kezelésére a műtét jelenti a megoldást. Gyermekkorban az ún. néma (azaz tünetmentes) köveknél a műtét idejének megválasztása igen nehéz. A legtöbb szakember ilyenkor vár és csak akkor javasolja a műtétet, ha megjelennek a jellegzetes panaszok: a jobb bordaív alatti fájdalmak, epegörcs, világos széklet, a közös epevezeték elzáródásának gyanúja.
Tünetmentesség esetén jobb megvárni a nagyobb gyerekkort, serdülőkort, amikor az endoszkópos műtéti technika nem jelent nagy megterhelést a gyermek számára. Ritkán a kövek – gyógyszeres terápia hatására vagy spontán- feloldódhatnak. A kőzúzás gyermekkorban nem javasolt.

Megelőzhető-e az epekövesség?

Az általában genetikailag kódolt epekövesség teljes biztonsággal nem zárható ki, ugyanakkor helyes életmóddal, egészséges táplálkozással – zsírszegény étkezéssel-, rendszeres mozgással mind az epebetegség, mind a kockázatot növelő elhízás ellen sokat tehetünk.

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta. Fotó: Pixabay