Kinőheti-e az allergiát a gyermeke?

A táplálékallergia oka

3-4 éves kor előtt bizonyos tápanyagokkal szemben az okozhat allergiát, hogy a gyermek immun- és bélrendszere még fejletlen, emiatt egyes ételekkel szemben ellenanyag keletkezhet szervezetükben, amelynek hatására gyomor- és bélrendszeri, légúti és bőrtünetek jelentkezhetnek.
Mivel csecsemő- és kisdedkorban az immunrendszer, a bélrendszer, valamint az emésztési képesség még éretlen, ha egy ún. fajidegen fehérjével, például tehéntejjel túl korán találkozik, az allergiás tüneteket válthat ki. Ráadásul a bélnyálkahártya a fejletlenségéből adódóan át is ereszti ezeket a fajidegen fehérjéket, így ezek viszonylag nagy mennyiségben kerülhetnek a baba szervezetébe.

Mit tehetünk, ha bőrkiütés, légúti tünetek, gyomor- és bélrendszeri panaszok jelentkeznek egy tápláléktól?
Érdemes a problémát okozó táplálékot 2-3 hónapig mellőzni, majd újra megpróbálni az adását. Ha a tünetek egyéves kor után is jelentkeznek, akkor félévente javasolt annak vizsgálata, hogy még mindig fennáll-e az érzékenység. A legnehezebben a gyerekek a földimogyoró-, a hal- és a tojásallergiát növik ki.

Allergizáló táplálékok

Nem az anyatej a ludas!

Az anyatejjel szemben csak nagyon ritkán fordul elő allergiás tünet, de ha mégis, a szakemberek nem azt tanácsolják, hogy az édesanya hagyja abba a szoptatást, hanem azt javasolják, hogy vizsgálja meg saját étkezési szokásait, mivel az allergén anyagok – a tej, tejtermékek, tojás - az anyatejen keresztül a csecsemőbe jutnak és így okozhatnak allergiás tüneteket.

Tehéntej, tejtermékek

Nagyon gyakori allergén a tehéntej, amely a legkisebbeknél tehéntej alapú tápszer, nagyobbaknál sajt, túró – Túró Rudi -, joghurt és egyéb savanyított tejtermékek formájában szerepelhet az étrendben. Attól, hogy egy tejtermék savanyítási eljáráson esik át, a tejfehérjék még nem bomlanak le, a táplálék megőrzi allergén aktivitását, igaz, kisebb mértékben, mint a nem savanyított termékek.

Tojás

Korai életkorban táplálékallergia forrása lehet a tojás is. Ennek ellenére a gyermekorvosok nem tanácsolják, hogy halogassuk a bevezetését, mert a tojás nagyon értékes fehérjéket tartalmaz. Próbáljuk ki, és ha a tünetek valóban jelentkeznek, csak akkor mellőzzük.

Gabonafélék

A hathónapos kor után bevezetett táplálékok közül allergiás reakciókat válthatnak ki a gabonafélék: a búzaliszt és a rozsliszt, valamint az olajos magvak, különösen a földimogyoró.

Szója

Ugyancsak gyakori csecsemőkori allergén a szója, erre gondolni kell szójaalapú tápszer alkalmazása esetében.

Zöldségek és gyümölcsök

Zöldségek, gyümölcsök esetében gyerekeknél ritkábbak az allergiás reakciók, a szülők leggyakrabban a paradicsom esetében észlelhetik, hogy fogyasztása során a gyerek szája körüli rész kipirul. Ugyancsak előfordulhatnak allergiás tünetek a citrusfélék fogyasztásakor is. Az eper, málna, ribizli a szőrős külső és az apró magvak miatt erős allergén hatásúak, ezért ezeket 2 éves kor előtt nem is ajánlott adni.

Mit tegyünk allergia esetén?

A zöldségeket adjuk főzve, párolva! A zöldségfélék esetében ugyanis főzés hatására az allergén-aktivitás csökken.

Keressük a hidrolízisen átesett tejtermékeket! Az állati fehérjét tartalmazó táplálékokban az allergének aktivitása csak akkor mérséklődik, ha a fehérjéket különleges eljárással, úgynevezett hidrolízissel bontják. A tejpépek, tejtápszerek címkéjéből kiderül, hogy bontatlan vagy hidrolízisen átesett fehérjét tartalmaznak-e.

Legyünk óvatosak! Bár a bébiételek esetében az allergizáló gyümölcsök – pl. málna, eper, ribizli – külsejét és magját eltávolítják és tulajdonképpen nem is a gyümölcs, inkább csak az íz az, amely a pépekbe kerül, azért nem árt az óvatosság! Kóstoltassuk meg a csecsemővel, és ha tünetek jelentkeznek, ne adjuk a továbbiakban.

Táplálékallergia kezelése

Ha a táplálékallergiának csak gyomor- és bélrendszeri tünetei vannak - hasmenés, székrekedés, puffadás-, az orvos nem ír fel gyógyszert, egyszerűen csak el kell vonni az ételt, illetve helyettesíthetjük más, allergiát nem kiváltó táplálékkal.

Ha bőrtünetek is vannak - ekcéma, csalánkiütés, hólyagok -, szükség van külsőleges kezelésre is, ilyenkor érdemes gyermekbőrgyógyászhoz fordulni, aki felírja a megfelelő kenőcsöket.

Abban az esetben, ha az allergia az immunrendszerre is kihat, és fulladásos-köhögéses légúti tünetek is jelentkeznek, valószínűleg szükség lesz gyógyszeres kezelésre.

Szerencsére a csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező allergiát a gyermekek közel 80 százaléka kinövi 3 éves korára. Ehhez ételallergia esetén diétára van szükség, ami az allergizáló anyagok elhagyását illetve helyettesítését jelenti. Ha 3-4 éves korban az újból elvégzett vizsgálatok alapján a gyermek kezelőorvosa is megerősíti, hogy az allergiát kinőtte a gyermek, akkor elkezdhetjük fokozatosan visszavezetni a korábban az allergia miatt nem fogyasztott összetevőt.

A visszavezetés úgy történik, hogy először az ételekhez adjuk a tejterméket, tojást, és ha nincs tünet, akkor a következő napon is kis mennyiséggel próbálkozhatunk. Ha továbbra sincs tünete, akkor növelhetjük a mennyiséget. A mértékletesség és a fokozatosság azonban fontos, hogy ne terheljük meg hirtelen nagyobb mennyiségű allergénnel a szervezetét.

Ha a kicsinél a korábbi allergiás tünetekhez hasonló panaszok jelentkeznének: hasfájás, hasmenés, puffadás, bőrtünetek, légúti panaszok, akkor ne próbálkozzunk tovább, hagyjunk időt a szervezetének, amíg ténylegesen „kinövi” az allergiát. Kérjük szakember tanácsát, járjunk az általa javasolt időközönként ellenőrzésre! Ne kísérletezzünk, hiszen leginkább az orvos az, aki meg tudja mondani, mikor érdemes újra megkísérelni egy-egy allergizáló tápanyag visszavezetését a gyermek étrendjébe.

Fotó: Unsplash/Andriyko Podilnyk