Ez segít, ha megy a kicsi hasa!

A hasmenés ma is a második leggyakoribb fertőző betegség, amire főként a kisgyermekek fogékonyak. A babákat a szoptatás védi, a nagyobbakat pedig az alapvető higiéniai szabályok betartásával óvhatjuk.

Mi okozhat hasmenést?

Hasmenést okozhat a környezetváltozás, amikor a gyermek a megszokott környezetből új bakteriális miliőbe kerül – akár új óvodába, iskolába-, de akár egy újfajta ételkészítési mód vagy alapanyag is megterhelheti a gyomorrendszert, hiszen olyankor a megszokottól eltérő baktériumok jutnak a gyermek bélrendszerébe.

A hasmenéses megbetegedések klasszikus időszaka a nyár, hiszen a strandokon, nem megfelelő higiéniájú étkezdékben virulnak az olyan kórokozó baktériumok, mint a Salmonella, az E.coli vagy a Rota, a Calici vírusok, ám ugyanezeknek vannak kitéve télen az uszodába járók is. Hasznos dolog a babaúszás, de csak akkor, ha a medencét kizárólag a picik használják és nem klóros fertőtlenítővel, hanem más módszerrel gondoskodnak a víz megfelelő tisztaságáról. Az élményfürdőzés, strandolás ideje legkorábban egyéves kor táján jön el, amikor a baba már rendelkezik bizonyos fokú immunitással, ám ha tehetjük, inkább természetes vizekben, például a Balatonban vagy a tengerben lubickoljunk csemeténkkel, hogy elkerüljük a fertőzéseket.

Ha háziállat él a környezetünkben, fokozottan oda kell figyelni arra, hogy a kis kedvencek is megkapják a védőoltásokat, betegség esetén pedig a megfelelő kezelést, mivel a kórokozók könnyen átjuthatnak az emberi szervezetbe a simogatással.

Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk mit fog meg, mit vesz a szájába és mibe harap bele. A gyümölcsmosás aranyszabálya ugyan nagyon régi, de még mindig igaz.

Antibiotikum kúra hatására felborul az emésztőrendszer egyensúlya, aminek kísérő tünete lehet a hasmenés. Bármilyen gyógyszeres kezelésről legyen szó, mindig gondoskodjunk gyermekünk bélflórájának védelméről!

Kicsiknél a fogzás önmagában nem okoz sem lázat, sem hasmenést. Ha ezeket a tüneteket észleljük, forduljunk orvoshoz, hogy megállapíthassa az okát. A hasmenés nagyon veszélyes lehet a pici számára, mert a nagyfokú folyadékvesztéstől, főként nagy melegben, könnyen kiszáradhat.

A zöld babakaki utalhat valamilyen fertőzésre, de kialakulhat antibiotikumkúra miatt, néha pedig a fogak áttörését kísérheti ez a jelenség. Önmagában, ha nincs más tünet, akkor nem kell komolyabb betegségre gyanakodni.

Mit tegyünk, ha hasmenése van a kicsinek?

A hasmenések csaknem 80 százalékban vírusos eredetűek és vizes székletürítést, súlyosabb esetben kiszáradást is okozhatnak. Sokszor járnak együtt lázzal, ezért a lázcsillapításról is gondoskodni kell, mint ahogy a rehidratálásról és a toxinokat semlegesítő, megfelelő hasfogó alkalmazásáról is. Ezen kívül az emésztőrendszer felborult egyensúlyát is vissza kell állítani, melyre kiválóan alkalmasak a pro- és prebiotikumok. Ha a gyermek hasmenése hányással párosul, a B6 vitamin is segíthet.
Ha még szoptatjuk a babánkat, folytassuk, a pici igényei szerint, minél gyakrabban, hogy megakadályozzuk a kiszáradást. Az anyatej jótékony, védő ellenanyagot juttat a fejlődő szervezet immunrendszerébe, segíti a gyógyulást.

A kicsik számára veszélyes és sajnos, gyakori a Rota-vírus okozta bélfertőzés, amelytől a megfelelő védőhatást biztosító oltás képes megóvni őket.

Tápszeres baba esetében érdemes megkérdezni a gyermekorvos véleményét, mert szükség lehet arra, hogy átmenetileg másik tápszert vagy a bélflórát helyreállító készítményt adjunk a kicsinek. Számos pre- és probiotikus tápszer áll már rendelkezésre, amelyek a nem szoptatott babáknak is kellő védelmet nyújthatnak.

Ha a szopás mellett már szilárd ételt is fogyaszt, két lehetőség közül választhatunk: a gyógyulásig csak szoptatjuk, vagy pedig ha kéri, kaphatja a megszokott, nem túl fűszeres és nem túl sok összetevőből álló ételeket. Hat hónapos kor után segít a frissen préselt répa- és almalé is.

A folyadékveszteséget, ha lehet, ne magas cukortartalmú folyadékkal, üdítőkkel és gyümölcslevekkel pótoljuk, hanem vízzel és teával (azok közül is olyan típust válasszunk, amely nem szárító hatású).

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta. Fotó: Unsplash/Colin Maynard