Amikor egy kisgyerek beteg, az jellemzően kihat az étkezésére is. Sokat kell küzdeni, hogy a fájós torkú gyerek hajlandó legyen lenyelni pár falatot vagy a hasmenéssel, hányással küzdő kis beteg megigya a teát. Pedig ahhoz, hogy a szervezet sikerrel leküzdje a betegséget, vitaminokra és kalóriára van szüksége, amelyeket többek között a megfelelően összeállított étrendből tud magához venni.
A legfontosabb: a folyadékpótlás
Már egy szimpla megfázás esetén is rengeteg vizet veszít a szervezet a fokozott váladéktermelődés következtében. Komolyabb, lázzal vagy hányással, hasmenéssel járó megbetegedés esetén pedig egyenesen létfontosságú a fokozott folyadékpótlás. Nem mindegy persze, hogy mit adunk folyadékként a gyermekünknek. Egy csecsemőnek a folyadék egyértelműen az anyatejet vagy a tápszert jelenti, hiszen ha mással pótolnánk, nagyobb gondot okoznánk, mint maga a betegség.
A kiszáradás megelőzésére babáknak adjunk szobahőmérsékletűre hűtött babateát, babavizet. Nagyobbak ihatnak citromos limonádét, teát vagy súlyosabb esetben, patikában kapható rehidratáló sókeveréket. Ne korlátozzuk a folyadékmennyiséget, naponta testsúly-kilogrammonként kb. másfél decilitert számítsunk. A lázas betegnek, ha nem hány, a teán és limonádén kívül adhatunk kompótot, gyümölcsleveket is.
Milyen ételeket adjunk a beteg gyereknek?
Az enyhe, láztalan meghűlés esetén különleges étrend nem szükséges. Ilyenkor a lenyelt orrváladék miatt – ami leköti a gyomorsavat- csökken az éhségérzet, ezért lehet, hogy a gyermek kissé étvágytalanabb. Mivel betegség esetén a gyermek kevesebbet mozog, többet alszik, nem időzik annyit a levegőn, ez is a bevitt táplálék mennyiségi csökkenéséhez vezethet.
Lázas, beteg gyereknél ne erőltessük az evést, ha néhány napig nincs étvágya, attól semmi baja nem lesz! Ha fáj a torka, nehezen nyel, rossz a közérzete, valószínűleg a szilárd ételek sem esnek olyan jól neki. Ne betegség alatt akarjuk megreformálni az étkezést, nyugodtan egye azt a gyerek, amit megkíván! Ha azonban a gyomrot érintő hányásos, hasmenéses vírusok okozta betegségről van szó, akkor kímélő, könnyen emészthető ételeket (keksz, főtt krumpli, tészta) fogyasszon, megfázás, influenza esetén pedig lehetőleg kerüljük a tejtermékeket, a cukros, zsíros, fűszeres ételeket.
Ha még szopik a baba, akkor gyakran tegyük a mellre és szoptassuk igény szerint. Ha a gyermek már pótlást is kapott, akkor válasszuk a könnyebben emészthető tejpépeket, üdítő gyümölcspüréket és csak a harmadik napon kínáljuk főzelékkel, ami egyszerű zöldségpüré legyen. Ehhez később fokozatosan tehetünk húslevest, húst és zsiradékot. A babák étvágya általában csak lassan regenerálódik, és az elfogyasztott ételek mennyisége csak fokozatosan éri el a kívánt mértéket. Ebben, magán a betegségen kívül nagy szerepet játszanak az antibiotikumok, köptetők, egyéb gyógyszerek.
Diéta hasmenés, hányás idejére
Hígabb széklet esetén minden életkorban lehet répalét, majd sárgarépapépet készíteni. Legegyszerűbb módon úgy készül, hogy egy kisebb sárgarépát meghámozunk, majd apró kockákra összevágva kb. 2 dl vízben kevés sóval addig forraljuk, míg puhára fő, majd a főzőlével összeturmixoljuk. Az ilyen répaléből kanállal vagy kis pohárból 3-5 kortyonként itatva a csecsemőt többször meg lehet kínálni, akár minden etetés előtt is, amíg a széklete rendbe nem jön. Hasonló módon általában fogó hatása van az almalének, almapépnek és a banánnak is.
Hasmenés, híg széklet esetén átmenetileg kerülni kell a fehérjék adását. Mindenképpen jó, ha a beteg gyerek egy napig csak teázik, ez vonatkozik a csecsemőkre is. Második nap adható nyers, reszelt alma, sós vízben főtt répa, banán, nagyobb gyerekek fogyaszthatnak háztartási kekszet, kétszersültet, babapiskótát is. A harmadik-negyedik nap könnyen emészthető, de már tápértéket képviselő étellel folytatjuk a diétát. Kínálhatjuk a kis beteget száraz sajttal, rizzsel, sós vízben főtt burgonyával, könnyű csirkehúslevessel. A megszokott étrendet csak akkor vezessük vissza fokozatosan, ha a gyerek már teljesen rendbejött és van rendesen étvágya.
Fotó: Unplash/Quokkabattles