Mi okozhat lázat?
A láz megemelkedett testhőmérséklettel járó állapot. Leggyakoribb oka valamilyen baktérium, vírus vagy gomba okozta fertőzés, de állhat a hátterében gyulladásos és autoimmun betegség, szervgyulladás, a hőszabályozás zavara, hormonbetegség, daganat is. Lázat a sérülések, például agyrázkódás, egyéb baleseti sérülések is kiválthatnak.
Lázat csillapítani vagy sem?
A láz a szervezet védekező reakciója, nem betegség, hanem tünet, amely akár hasznos is lehet. Lázas állapotban ugyanis immunrendszerünk hatékonyabban veszi fel a harcot a kórokozókkal szemben. A tudomány mai állása szerint csak bizonyos esetekben indokolt csillapítani.
Mikor beszélünk lázról?
37 °C fok felett hőemelkedésről, 38 °C felett lázról, 39 °C felett pedig magas lázról beszélünk.
Hogyan mérjünk lázat szakszerűen?
A lázat mérni szájban, fülben, hónaljban és végbélben lehet. Szájban – főként kisgyermekek esetében- csak olyan eszköz használható, amit nem lehet elharapni! 1 éves kor alatt mindenképpen a végbélben mérjük a testhőmérsékletet, de 1-3 éves kor között is leginkább ez a módszer ajánlott. Az így mért értékből azonban 0,5°C-ot mindig le kell vonni! Ugyanez igaz a szájban, fülben mért testhőmérsékletre is, kivételt ez alól a hónaljban mérés jelent.
Milyen lázmérőt használjunk?
A folyadékkristályos hőmérőt ugyanúgy használhatjuk, mint a forgalomból már kivont higanyos elődjét. Végbélben vagy hónaljban lehet vele hőt mérni, körülbelül 5 perc alatt olvashatjuk le az eredményt. A tesztek szerint ezzel a típussal egy probléma van: nagyon nehéz lerázni. A hozzáértők azonban tudják, hogy ez sem ördöngősség, csak arra kell figyelni, hogy még meleg legyen az eszközben a folyadék és akkor nagyon egyszerű a lerázása.
A digitális hőmérőknek több fajtája is létezik, és ugyanúgy használhatjuk, mint a régi higanyosokat. Végbélben, hónaljban és szájban mérésre is alkalmasak. Az eredmény 1-2 percen belül leolvasható, ezt egy csipogó hang jelzi.
A fülhőmérők legnagyobb problémája a használók szerint, hogy sokszor nem jól illeszkednek. Akkor mutatnak pontos értéket, ha megfelelő mélységben sikerül bedugni a fülkagylóba, de ez például középfülgyulladás esetén komoly fájdalmat okozhat. Ha pedig máshová kerül a hőmérő érzékelője, akkor a mért érték nem lesz hiteles.
A homloklázmérők - a tapasztalatok szerint - nem túl megbízhatóak, inkább csak arra jók, hogy a megközelítő értéket megtudjuk.
Mikor csillapítsunk lázat?
A láz tünet, elsődlegesen mindig a kiváltó ok felderítésére és megszüntetésére kell törekedni. Amíg ez nem történik meg, vagy a kiváltó ok nem ismert, addig az egészséget már veszélyeztető lázat csillapítani kell.
A lázcsillapító tüneti szer, nem gyógyítja a kiváltó betegséget! Vannak olyan esetek, amikor még a magas láz sem terheli látványosan a kicsiket, ez esetben nem szükséges a beavatkozás. Ezt azonban mindig szakember döntse el, aki kellő szaktudás birtokában, felelősségteljesen tud dönteni a lázcsillapítás módjáról.
A kisbabáknak még nem stabilizálódott a hőháztartása és immunrendszere sem erősödött még meg, ezért a három hónaposnál fiatalabb csecsemők 38 fokos vagy azt meghaladó, illetve a 3-6 hónapos csecsemők 39 fokos vagy azt meghaladó testhőmérséklete azonnali orvosi ellátást igényel!
Hogyan csillapítsunk lázat?
Óvodáskorig a kúp, szirup formában a legegyszerűbb a láz csillapítása, később pedig szóba jöhetnek a szájon át szedhető gyógyszerek. A leggyakoribb lázcsillapító hatóanyagok a kicsik esetében a paracetamol, az ibuprofen és a metimazol. Az ugyanolyan hatóanyagú lázcsillapítóból hat óra elteltével adható újabb adag, kétféle szer kombinációja esetén pedig három órának kell eltelnie a másik típusú gyógyszer bevételéig.
A fizikális lázcsillapításnak kétféle módszere ismert: a hűtőfürdő és a hűtőborogatás. A hűtőfürdő hőmérsékletének meg kell egyeznie a kis beteg testhőmérsékletével és a vizet csak fokozatosan szabad hűteni hideg víz hozzáadásával, egészen addig, amíg az nem válik kellemetlenné illetve 31 fok alá már nem szabad menni! A hűtőborogatás a nedves törülközős törzsborogatás.
Fotó: Unsplash/Matteo Fusco