Nagy magyar csecsemőkutatás: kiderült, mennyibe kerül egy szülés, milyen problémák merülhetnek fel szülést követően és hogy mennyit alszik egy baba élete első hónapjaiban

2018. január 1-jén indult a Kohorsz'18 – Magyar Születési Kohorszvizsgálat elnevezésű kutatása, melynek célja, hogy átfogó képet adjon arról, hogyan milyen körülmények között nőnek fel a magyarországi gyermekek. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet európai uniós projekt keretében végzett vizsgálatába 9000 gyermeket vontak be, ők mindannyian 2018. április 1-je és 2019. március 31. között születtek.

A kutatók – teljes névsoruk és a 130 oldalas jelentés itt található – terve az, hogy ha forrásaik engedik, 25 éven át követik a gyerekek mindennapi életét, és évente készítenek majd jelentéseket. A hasonló kohorszkutatások (más néven nemzedékkutatások) egyébként nem ismeretlenek, az első 1958-ben indult Nagy-Britanniában és még ma is tart.

A magyar kutatás annyiban mindenképpen különleges, hogy országos méretű és az adatgyűjtés már a várandósság alatt elkezdődött – ezt védőnők végezték. Az első kérdéssort a kismamák terhességük hetedik hónapjában kapták, majd őket keresték fel újra a szülés utáni hatodik hónapban – így készült el a Csecsemőkor Magyarországon című jelentés, amelyet a héten publikáltak.

Kiugróan magas a császárosok aránya

A magyarországi viszonyokat ismerve talán nem meglepő, de a reprezentatív vizsgálatban résztvevő édesanyák döntő többsége (97,6 százalék) állami kórházban szült. Alig 1,8 százalékuk jelölt meg magánkórházat a szülés helyeként, és a majdnem 8300 megkérdezett édesanyából mindössze 35 fő (0,4 százalék) szült otthon, 12 fő (0,1%) pedig mentőautóban vagy autóban/autópályán.

Magyarországon elterjedt az apás szülés, de nem annyira, mint sokan gondolnák: a megkérdezett anyák 56,7 százalékánál volt bent szüléskor a gyermek apja. Minél iskolázottabb és minél jobb anyagi körülmények között él valaki, annál nagyobb valószínűséggel volt bent a párja a szülésnél. Szintén gyakoribb az apa jelenléte, ha kevesebb gyerekük van és házasságban élnek az édesanyával.

A szülés Magyarországon olyannyira a kórházhoz kötődik, hogy a megkérdezettek közül mindössze 55 nő (0,7 százalék) volt, aki szülés után nem maradt bent az intézményben egyetlen éjszakát sem. Akik igen, azok átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek kórházban a szülés előtt és 4 éjszakát szülés után.

A féléves gyermekeket nevelő anyák beszámolhattak arról is, hogy milyen összegeket fizettek ki várandósságukhoz kapcsolódóan, a terhességtől a kisbaba fogadásáig. A kutatók ezeket a kiadásokat három kategóriába sorolták:

• várandósság egészségügyi kiadásai (pl. várandósgondozás, vizsgálatok, gyógyszerek, vitaminok),
• szüléshez kapcsolódó kiadások (pl. szüléslevezetés, kórházi tartózkodás, extra szolgáltatások)
• és a szülésig megvásárolt babafelszerelések (pl. kiságy, babakocsi, babaruha).

Az anyák válaszai alapján 2018–19-ben egy magyar család számára a várandósság átlagosan 126 ezer forintos kiadással járt, a szükséges babafelszerelések beszerzésének átlagköltsége pedig 180 ezer forint. Ehhez kapcsolódnak a szüléssel kapcsolatos költségek, ezek átlagos mértéke (azok körében, akik fizettek) 108 ezer forint.

Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a várandósok 60 százalékát legalább részben magánpraxisokban dolgozó nőgyógyászok gondozták. Ahol ugyanis a nők kizárólag állami, tb-alapú nőgyógyászati ellátást vettek igénybe, a várandósgondozás időszaka átlagosan 50 ezer forintos egészségügyi kiadással járt.

A magánkórházi szülések átlagköltsége ennél lényegesebb magasabb: 534 ezer forint, de az állami kórházban lezajlott szülések is – átlagosan 98 ezer forintos – költséggel jártak a családok számára. (Itt fontos említeni, hogy ezek az összegek a két-három évvel ezelőtti árakat tükrözik.)

A kérdőívből kiderült az is, hogy miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint 10-15 százalék közötti arány lenne a kívánatos, Magyarországon a 2018-2019-ben szült nők 42,9 százaléka császármetszéssel hozta világra a gyermekét, akár tervezetten, akár sürgősségivel. A magyar adatokat vizsgálva is látható, hogy az anyai életkor egyértelműen befolyásolja a császármetszések előfordulásának esélyét: a 35 éves és annál idősebb korban szülő nők fele (a 40 évesnél idősebbek 54,7 százaléka), a 25 év alattiaknak viszont csak kevesebb, mint harmada szült császármetszéssel.

A szülés élménye: pozitív vagy negatív?

Miközben egyre több nő mer beszámolni szülés közben szerzett traumáiról, és több civil szervezet is küzd a nőközpontú ellátásért, a hüvelyi úton szülő nőknek még mindig csak kevesebb mint harmada (29,5 százalék) választhatta szabadon saját állítása szerint a vajúdási és a kitolási testhelyzetet. Majdnem 40 százalék volt azoknak az aránya, akik semmilyen formában nem dönthettek a vajúdásról és a szülésről, ők jellemzően kistelepüléseken élnek, alapfokú végzettségűek és 20 év alattiak.)

A szülés az anyák kétharmada számára egyértelműen pozitív élményt jelentett. Csaknem negyedük vélekedett úgy, hogy ugyan megfelelő volt maga a szülés, de ők valami mást szerettek volna, ugyanakkor minden tizedik szülő nő számára rossz élményt jelentett a szülés.

Hová tűntek a nagyszülők?

A Kohorsz ’18 adatai szerint a mintába került gyermekek átlagosan 38,8 hétre születtek meg, 7,6 százalékuk volt koraszülött. A magyar újszülöttek átlagosan 3270 grammos testsúllyal és 51,5 centiméterrel jöttek a világra.

A kutatók természetesen a gyerekek szüleinek családi állapotát is megvizsgálták, amiből kiderült, hogy nagyon kevesen vállalnak babát egyedül, és még az élettársak is gyakran összeházasodnak, amikor kiderül a terhesség. A babák féléves korában az édesanyák 57 százaléka a házastársával élt együtt, 39 százaléka az élettársával; a gyermeküket egyedül nevelők aránya 4 százalék volt.

A nagyszülők már kevesebb szerepet kapnak: az adatok szerint ma Magyarországon a féléves kisgyermekek 13 százaléka él egy háztartásban legalább egy nagyszülővel. A féléves gyermekek felének (50,9 százaléknak) négy nagyszülője él, és döntő többségük (95,6 százalék) legalább havonta találkozik valamelyikkel 41,4 százalékuk pedig naponta.

Ki végzi a házimunkát?

Magyarországon készült már korábban is kutatás a nők helyzetéről, és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet adatai is megerősítik, hogy a háztartási feladatok nagyobb része a nőkre hárul, sőt ennek a mértéke a szülés után tovább nő. A kutatók hét háztartási munkatípust osztályoztak: főzés, mosogatás, bevásárlás, takarítás, kisebb javítások (házban/lakásban), kiadások-bevételek figyelemmel kísérése, szabadidős programok szervezése.

Ezek közül eltérően alakul a nők szerepvállalása: a főzés és mosogatás például döntően női munkának tűnik, az anyák kétharmada ezeket egyedüliként végzi. Hasonlóan női munka a takarítás (60 százalékban). A bevásárlás, a szabadidős programok szervezése és a család anyagi ügyeinek figyelemmel kísérése már megoszlik a szülők között, a javítás-szerelés azonban jellemzően „férfimunka”.

Ha a gyermekgondozási feladatokat nézzük, a csecsemők esetében az etetés és az éjszakai megnyugtatás kötődnek alapvetően az anyához. A babák 67,8 százalékát mindig, további 11,7 százalékát többnyire az anya nyugtatja meg, ha este felébred.

Az etetés a családok 61,5 százalékában kizárólag, további 20,4 százalékában többnyire az anya dolga – mindennek féléves korban nyilván még a szoptatás az egyik oka. Többnyire az anyákhoz kötődik az altatás, az öltöztetés és a pelenkázás is (hiszen jobbára az anya van otthon a gyerekkel), megosztott feladatok viszont a ringatás, sétáltatás, vagy a mesélés-éneklés. Az apák jellemzően csak a babák fürdetését végzik önállóan.

Szorongunk és feszültek vagyunk

Az anyákat a szorongásaikról is kérdezték, így derült ki, hogy a kismamák több mint 10 százaléka az idő nagyobb részében idegesnek, szorongónak vagy feszültnek érezte magát, 5 százalékuk szüntelenül aggodalmaskodott. Ez alapján összességében az anyák 9,6 százaléka jelentős szorongásos tünetekkel jellemezhető.

A szülő nőknek majdnem a fele panaszkodott valamilyen problémára a szülést követően. A leggyakoribbak a szoptatással kapcsolatos gondok voltak, ez összességében az anyák több mint harmadára (35 százalék) volt jellemző. Nagyjából minden huszadik anyát érintett a vizelettartási, a gátsebbel kapcsolatos, illetve a császármetszés sebével kapcsolatos probléma. Többen panaszkodtak a szülést követően jelentkező aranyérre, derék- és hátfájdalmakra, szétnyílt hasizomra, hólyagproblémákra, vérzésre és magas vérnyomásra, de a pszichés problémákat is sokan említették.

Senki nem alszik, csak a baba

A kutatók elemezték a csecsemők és az anyák alvási szokásait is, ez alapján a magyar anyukák meglehetősen kialvatlanok. A csecsemőt nevelő anyák átlagosan 6,7 órát tudnak aludni éjszakánként, de azt sem egyben: átlagosan 2,5 alkalommal ébrednek fel éjszakánként. Mindössze minden tizedik anya olyan szerencsés, hogy végigaludhatja az éjszakát, 11,8 százalékuk viszont legalább ötször felkel.

A féléves gyermeket nevelő anyák 90 százaléka sem tud végigaludni egy éjszakát.

Lényegesen többet durmolnak a babák: az anyák szerint átlagosan 3,4 órát alszanak napközben és 9,1 órát éjszakánként. Mielőtt valaki megkérdezné, hogy akkor miért ilyen fáradt mindenki: a csecsemők jelentős része, 44,7 százaléka hat hónapos koráig még nem aludta át az éjszakákat.

Bár örök vita, hol aludjon a baba, a magyarok többsége (56,6 százaléka) nem engedi be a kicsit a szülői ágyba, 26,9 százalékukkal viszont mindig együtt alszik a pici. Hasonlóan megosztó téma az is, hogy fel kell-e venni a csecsemőt, ha sír. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyák igenis odafigyelnek az érzelmi kötődésre: a magyar gyermekek 54,1 százaléka azonnal ölbe kerül, ha eltörik a mécses.

Örök dilemma: a szoptatás

A kismamák 98 százaléka a szülés előtt azt tervezte, hogy szoptatni fogja a gyermekét, és ez a baba érkezésekor meg is valósult, hiszen a vizsgált gyermekek 94,2 százaléka jutott anyatejhez. Fél év alatt azonban sokat tud változni a helyzet, Magyarországon a féléves babák alig több mint fele szopik.

A szoptatás abbahagyásának (vagy el sem kezdésének) legfőbb oka az, hogy az anyának nem volt elég teje, sokak számára nehézségeket jelentettek a szoptatási technikák, de számos esetben az anya vagy a gyermek betegsége, egészségproblémája állt a háttérben. Elenyésző azok aránya, akik kényelmi szempontokat említettek ezzel kapcsolatban.

Leggyakoribb problémák és balesetek újszülött korban

Noha az anyák gyermekeiket szinte kivétel nélkül jó egészséggel jellemzik, a konkrét betegségek előfordulása ennél gyakoribb. Az egyébként egészségesnek tartott gyermekek egy részének van, vagy élete első hat hónapja során valamikor volt már valamilyen problémája. A leggyakrabban említett a megkésett mozgásfejlődés, amely a gyermekek 5,3 százalékánál jelentkezett. Hasonló arányban (5,1 százalék) fordult elő az ekcéma. Ennél ritkábban, de gondot okoznak a csípőproblémák, csípőficam és az ételallergia is.

A születés miatti kórházi tartózkodást nem számítva, minden hetedik (13,3 százalék) csecsemő volt már kórházban. A kórházi kezelések okai sokrétűek: gyakoriak többek között a vírusfertőzések, az elhúzódó magas láz, az asztmaroham, egyéb légúti problémák, a hasmenés, hányás, kiszáradás, a sárgaság, a tüdőgyulladás, a táplálási-súlygyarapodási problémák, illetve a sérülések, balesetek.

A balesetek leggyakoribb oka az ágyról való leesés, de a babakocsiból, hintából, pihenőszékből egyaránt könnyen kifordulhatnak a gyermekek. Sőt megeshet az is, hogy (nem szándékosan) valamely családtag a sérülés okozója: például az anya elesik a kezében lévő csecsemővel együtt.

Forrás: hvg.hu; demografia.hu Fotó: Pixabay