Segítség, kórházba került a gyermekem!

4-5 éves kor előtt a szülő tartós hiánya akár a fejlődés lassulásához, az életkedv és az aktivitás csökkenéséhez vezethet, önbántó agresszióba, apátiába és legyengülésbe fordulhat. Ezért bármennyire is nehéz megoldani, ha gyermekünk kórházba kerül, legyünk ott mellette, ne hagyjuk egyedül! A szülő támogató jelenléte ugyanis a kórházi kezelés sikerességének egyik legfontosabb feltétele.

Bár a gyerekek látszólag gyorsan túlteszik magukat a kórházban történteken, az őket ért hatások, élmények újra és újra megelevenedhetnek bennük, akár még évekkel később is. Visszatérő szorongást okozhat az a gondolat, hogy bármikor megismétlődhet, hogy újra távol kerülnek az otthon biztonságától.

Egy 2016-os kutatásban a vizsgált gyerekek 10-15 százalékánál volt kimutatható a poszttraumás stressz szindróma a kórházi tartózkodást követően, azok között pedig, akik az intenzív osztályra kerültek ez a százalék még magasabbra – 20-25 százalékra- emelkedett.

Hogyan segíthetünk gyermekünknek a kórházban?

1 éves kor alatt a kicsiknek testi közelségre van szüksége. Ha ebben az időszakban kénytelenek huzamosabb időt kórházban tölteni a szüleik nélkül, drasztikusan lelassulhat a fejlődésük, sérülhet az anyához, apához, családtagokhoz fűződő kapcsolatuk, kötődésük. Mindenképpen ragaszkodjunk ahhoz, hogy minél többet lehessünk gyermekünkkel, hogy biztosítsuk a szoros testi közelséget és az olyan fejlesztő impulzusokat, mint a simogatás, kommunikáció, szenzoros stimulálás, játék.

1-2 éves kor között a mindennapi rutin a kicsik idegrendszeri fejlődésének fontos része, ezért ha ebben az időszakban kerül kórházba, az egyik legfontosabb dolog, hogy próbáljunk napirendet kialakítani a kórházban is. Az otthon megszokott rutinok egy részét és a szeretetett tárgyakat – például az esti mesét, délutáni játékot, reggeli összebújós kakaóivást, alvókát, kedvenc plüssöket – vigyük magunkkal a kórházba is! A lehető legtöbb időt próbáljunk vele tölteni, és amikor el kell mennünk, szervezzük meg, hogy olyankor az apuka, nagymama, nagypapa váltson bennünket!

2-5 éves kor között már nem csak a családtól való távollét viseli meg a gyerekeket, hanem a félelem a fájdalomtól, a bizonytalanságtól. Az ilyen korú kicsik sokszor öntudatlanul is összefüggésbe hozzák a viselkedésüket, tetteiket azzal, hogy kórházba kerültek: úgy képzelik, hogy azért kerültek oda, mert nem fogadtak szót vagy rossz fát tettek a tűzre. Nagyon fontos, hogy mindent elmagyarázzunk nekik! Fogalmazzunk óvatosan, de legyünk őszinték, mert ha becsapjuk, elveszítik a szavahihetőségünkbe vetett bizalmukat. Magyarázzuk el, miért kerültek be a kórházba, hogyan fogják meggyógyítani őket az orvosok, melyik gyógyszert miért fontos bevenni. Legyünk jól informáltak, hogy válaszolni tudjunk gyermekünk kérdéseire! Ezen kívül fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, stabilitásunkat, mert ez jelenti számára a kapaszkodót.

Bár az 5-12 éves korúakat is megviseli a családtól, barátoktól való távollét, de leginkább a konkrét fizikai fájdalmaktól félnek. Náluk is nagyon fontos, hogy minden lépésről tudjanak, mire számíthatnak a különböző vizsgálatok, operációk előtt és után. Szervezzük meg, hogy kapcsolatban maradhasson a barátaival! Vigyünk be tabletet, telefont, amelyen keresztül csetelhet a barátaival, nagyszüleivel.

12 éves kor felett az intimszféra sérelme okozza a legtöbb problémát.  A (kis)kamaszok ugyanis már szeretnek elvonulni saját kis világukba, elhatárolódni fizikálisan is, s ez a kórházi körülmények között bizony nem nagyon lehetséges. A telefon és a tablet fontos figyelemelterelő eszközök, ugyanakkor azt az érzést adhatják gyermekünknek, hogy nem maradnak ki mindenből, csetelhetnek a barátokkal, értesülhetnek a fontos eseményekről, naprakészen követhetik a történéseket.  Vigyünk be nekik naplót, hogy beleírhassák a gondolataikat és a korosztályuknak való izgalmas könyveket.

Mit vigyünk a kórházba?

Megfelelő ruhákat

Főleg a gyereknek, könnyű, vékony pamutpólókat, pizsamanadrágokat, arra készülve, hogy a kórházban nagyon fűtenek. Magunkról se feledkezzünk el, több váltás fehérneművel és szintén vékony, jól szellőző pamut felsőruházattal. A papucs se maradjon otthon!

Pelenkát, popsitörlőt, krémet

Néha még annak sem árt, aki egyébként már szobatiszta, a gyenge, lázas, levert gyerek, főleg ha épp hasmenése van, nem biztos, hogy minden esetben odaér időben a wc-re. Ha máskor nem, éjszakára mindenképp hasznos lesz a pelus. A popsitörlő szintén nagyon hasznos kéztörlése, popsitörlésre egyaránt. Ugyancsak jó szolgálatot tesz a már bevált popsikrém.

Evőeszközöket

Kistányért, poharat, kanalat, kést, villát és szalvétát, konyhakendőt is pakoljunk be! Adnak ugyan, de jobban esik a sajátot használni. Pohárból kifejezetten hasznos a mérőskálás, mivel naponta többször kell majd megmondani, hogy mennyit ivott gyermekünk.

Zsebkendőt, wc papírt

Ezek az ún. gyorsan fogyó eszközök, vigyünk magunkkal elegendő mennyiséget!

Tisztálkodó szereket

A megszokott szappan, sampon, egy kisebb és egy nagyobb törölköző, fésű, esetleg hajszárító fogkefe, fogkrém is kerüljön a kórházi csomagba!

Folyadékot

Mivel a folyamatos folyadékpótlás nagyon fontos, vigyünk magunkkal olyan üdítőket, amit a gyermekünk szívesen fogyaszt: lehet ez alma- vagy narancslé, ásványvíz, gyerektea. Nassolnivaló is legyen nálunk: kölesgolyó, keksz, ropi.

Mobiltelefont, tabletet és töltőt

Ügyintézésre, családtagokkal való kapcsolattartásra, mesenézésre, netezésre is alkalmas a mobil és a tablet is, de csak akkor, ha fel tudjuk tölteni, egy lemerült kütyüvel nem sok mindent lehet kezdeni.

Játékok, könyvek

Ha a kicsi tud mozogni és szabad is neki, jó, ha minél több játék van nálunk, amivel elfoglalhatja magát: mesekönyv, színező, puzzle, kártya, társas, fejtörős füzet, színes ceruza, zsírkréta is hasznos, és nem foglal sok helyet. A kedvenc játékát, plüsseit feltétlenül vigyük magunkkal! Magunkról se feledkezzünk meg, ha éppen alszik csemeténk, egy jó könyv vagy rejtvényfüzet segít elütni az időt.

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta. Fotó: Unsplash/CDC