Sokkal súlyosabb következménye van a terhesség alatti dohányzásnak, mint azt korábban gondoltuk

Nem csak koraszülést okozhat, de a baba génjeit is módosítja

A legújabb kutatási eredmények szerint a terhesség alatti dohányzás és a kismama által passzív dohányzóként beszívott füst nem csak a koraszülés kockázatát duplázza meg, de az a magzat génjeit is módosítja, melynek nyoma még az unokákban is felfedezhető.

A Cambridge-i Egyetem tanulmánya megállapította, hogy azok a magzatok, akiknek az édesanyja dohányzott a terhessége alatt, négyszer nagyobb valószínűséggel lesznek kisebbek a terhességi korukhoz képest, valamint 2,6-szor nagyobb a valószínűsége a koraszülésnek. Ez utóbbi eredmény sokkal magasabb rizikót jelent, mint korábban becsülték: több mint kétszerese a korábbi, több tanulmány elemzéséből származó 1,27-es becslésnek. A terhességi korukhoz képest elmaradt magzatoknál súlyos szövődmények, például légzési nehézségek és fertőzések alakulhatnak ki.

Gordon Smith professzor, a Cambridge-i Egyetem szülészeti és nőgyógyászati tanszékének vezetője az Independentnek elmondta: “Régóta tudjuk, hogy a terhesség alatti dohányzás nem tesz jót a babának, de a tanulmányunk azt mutatja, hogy potenciálisan sokkal rosszabbat tesz, mint korábban gondoltuk.”

Amikor a füstből származó méreganyagok a véráramban eljutnak a babához, akkor a magzat oxigénért küzd. Ha ez megtörténik, az hatással van a fejlődésére, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel és az alacsony születési súllyal.

Tudományos bizonyítékok vannak arra is, hogy a dohányfüst úgy is káros, ha a kismama nem dohányzik, hanem passzív dohányosként mások cigarettájának füstjét szívja be: hátráltatja az emésztésért felelős szervek, a szív-érrendszer és a tüdők egészséges fejlődését. Ráadásul ez nem csak közvetlenül a magzatban mutatható ki, hanem az ő gyermekeiben is. Vagyis egy dohányzó, illetve dohányfüstöt elszenvedő nő unokái is “öröklik” a káros hatásokat még akkor is, ha a köztes generáció, tehát a megszületendő gyermek később egyáltalán nem dohányzik. A dohányfüst-mentes környezet kisgyermekkorban is létfontosságú a tüdők megfelelő fejlődéséhez. Ellenkező esetben ugyanis könnyebben kialakul a tüdőfogyatkozás, azaz a COPD.

A dohányfüst a baba koleszterin szintjét is negatívan befolyásolja

A várandósságuk alatt dohányzó anyák olyan hatásoknak teszik ki magzatukat, amelyek miatt a gyerekeknél később alacsonyabb lesz az úgynevezett jó koleszterin (HDL) szintje, mely a szívbetegségek ellen védene. A European Heart Journal című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a dohányos anyáktól született gyerekek HDL-szintje nyolcéves korban átlagosan 1,3 millimol volt literenként, míg a terhességük alatt nem dohányzó anyák gyerekeié 1,5.A nagy sűrűségű zsírszállító fehérjék (HDL) védenek az artériák elmeszesedése ellen, amely nem más, mint zsíros plakkok lerakódása az artériák falán.

David Celermajer kutatásvezető, a Sydneyi Egyetem kardiológusa kiemelte, hogy a magzati korban, az anyai dohányzás következtében akár 10-15 százalékkal is magasabb lehet az utódok szívkockázata. Celermajer kutatócsoportja 405 egészséges, nyolcéves korú gyerek adatait elemezte, akiket eredetileg az allergiás betegségek előfordulásának vizsgálata céljából vontak be egy randomizált klinikai próbába még megszületésük előtt, 1997 és 1999 között. Az adatgyűjtés a gyerekekről és édesanyjukról így már magzati korban megkezdődött.

A kutatók ultrahangos vizsgálattal mérték a gyerekek artériáinak falvastagságát is, de ebben nem találtak különbséget a dohányzó és nem dohányzó anyák utódai között. Az alacsony HDL-szintnek a kutatók szerint a későbbi életben, felnőttkorban lehet káros, kockázatnövelő következménye.

Forrás: ITT; Fotó: Pixabay/Engin Akyurt