A 7 leggyakoribb gyerekbetegség

A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 750 fős felmérése szerint megfázással, fül-orr-gégészeti problémákkal és gyermekbetegségekkel bajlódnak a legtöbbet a gyerekek 18 éves korukig. Emellett gyakori az allergia és a sérülések, de nem ritkák a szemproblémák, az emésztési problémák és a pszichológiai/pszichiátriai problémák sem.

A legnagyobb egészségügyi gond a megkérdezettek 43%-ának tapasztalatai alapján már a gyermek 0 és 3 éves kora között jelentkezett, de a válaszok alapján "kritikus" a 4-7 éves korosztály is. A kor előrehaladtával láthatóan csökkennek az egészségügyi problémák.

1, A listavezető: A közönséges nátha

A nátha az egyik leggyakoribb megbetegedés. Különböző vírusok okozzák, ezért a betegséget egy éven belül akár többször is meg lehet kapni. A betegség általában 1-3 napig lappang, a kezdő tünetei pedig a torokfájás, orrfolyás. Eleinte a váladék híg, áttetsző, majd a színe átválthat sárgás-zöldesre, ami gyulladásra, bakteriális felülfertőződésre utal. Nátha esetén nem jellemző a magas láz, de hőemelkedés, mérsékelt láz előfordulhat. Orrcsepp adása, bő folyadékbevitel, szükség esetén lázcsillapítás javasolt.

2, Főként a kicsiket sújtja: a vírusos bélgyulladás

Többféle vírus okozhat bélgyulladást, de a legjelentősebb kórokozók a Rota vírus és a Calici vírus. A Rota vírus főként csecsemő és kisded korban okoz megbetegedést. 1-3 napos lappangás után hányás-hasmenés, magas láz, hasi fájdalom jelentkezik. A legfőbb veszély a folyadék- és sóvesztés, amelynek következtében a csecsemő kiszáradhat, súlyos állapotba kerülhet, és kórházi kezelésre szorul. Nagyobb gyermekeknél általában enyhébb formában zajlik a betegség, elegendő lehet az otthoni ápolás, folyadék- és sópótlás. A Rota vírus ellen létezik védőoltás, amely az egyik legajánlottabb oltás babakorban.

3, Középfülgyulladás

A középfülgyulladáson, melyet baktériumok okoznak, a gyerekek többsége legalább egyszer átesik iskoláskoráig. A statisztikák szerint a legérintettebb a fél-3 éves korosztály. A megbetegedés tünetei egyértelműek: a sajgó, majd erősödő fülfájás, a láz, a levertség és általánosan rossz közérzet és a külső hallójárat nyomásérzékenysége, fájdalma. Csecsemőknél árulkodó jel még a vigasztalhatatlan sírás, nyugtalanság, étvágytalanság, a hányás és hasmenés. Enyhe középfülgyulladás esetén az orvos orrcseppet és antibiotikumot ír fel, melyek eredményeképp a betegség nagyjából egy hét alatt lezajlik. Elhúzódó – két hétnél tovább tartó - esetben a gyulladás továbbterjedésének és a további szövődményeknek a megakadályozása többnyire már csak műtéti úton lehetséges.

4, Ugyancsak gyakori vendégek: a torokgyulladás, mandulagyulladás

A garat és a mandulák heveny gyulladása. Leggyakrabban vírusok okozzák, a tünetei lehetnek láz, hőemelkedés, mérsékelt torokfájdalom. A bakteriális gyulladást hirtelen magas láz, erős torokfájdalom, esetleg hányás, hasi fájdalom fellépése jellemzi. Antibiotikum kezelés csak bakteriális eredet esetén indokolt.

5, Közösségi betegség: a bárányhimlő

Fertőző betegség, melyet a Varicella zoster vírus (VZV) idéz elő. Általában a közösségekben, bölcsődében, óvodában tör ki a bárányhimlő járvány, melynek legtöbbször az az oka, hogy a betegségnek igen hosszú – két-három hetes- a lappangási ideje és már ez alatt az idő alatt is fertőz, holott egyértelmű külső jelei még nincsenek. A lappangási időt követően a gyermek testét viszkető, változatos megjelenésű, kezdetben apró piros foltos, majd hólyagossá, később pörkössé váló kiütések lepik el. A kezelés lényege a bakteriális felülfertőződés megelőzése, a kiütéses terület tisztán tartásával. A bárányhimlő megelőzésére, tüneteinek enyhítésére, a szövődmények elkerülésére védőoltás áll rendelkezésre.

6, Egyre több gyereket is érint: az allergia

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója bizonyos anyagokkal, az úgynevezett allergénekkel szemben. Ha a családban a szülők, nagyszülők között van allergiás, nagyon nagy az esélye, hogy a gyerekeknél is megjelenik előbb-utóbb. Nagyon fontos, hogy allergia gyanúja esetén mielőbb elvigyük gyermekünket szakemberhez, mert a kezeletlen allergia súlyosbodhat és akár asztma kialakulásához is vezethet. Ha ételallergiás gyermekünk, még fontosabb annak kiszűrése, hogy pontosan milyen anyagokra érzékeny, mert a bélflórát, a bélbolyhokat roncsolja, ha rendszeresen allergizáló anyagot fogyaszt. Az allergia-szűrés pontosan megmutatja, melyek azok az élelmiszerek, összetevők, melyeket mindenképpen kerülni kell. Megfelelő diétával az ételallergia teljes mértékben kordában tartható, gyógyszeres kezelés sem szükséges. Nem ételallergiánál – például pollen-, szőr-, poratka-allergia esetén- azonban gyógyszer szedésére, speciális hatóanyagtartalmú orr- és szemspray használatára is szükség lehet.

7, Ártalmatlannak látszik, de nem az! A hörghurut

Különösen téli időszakban gyakori a légcső és a hörgők belső felszínét bélelő nyálkahártya gyulladásos betegsége, amely leggyakrabban vírusos eredetű. Heveny formája többnyire a légcsövet is érinti, rendszerint külső beavatkozás, speciális kezelés nélkül, ágynyugalom betartásával, köptetők alkalmazásával, bő folyadékbevitellel gyógyítható. A heveny hörghurut legtöbbször közönséges nátha részeként kezdődik, az orr és a garat gyulladásával együtt, mely innen lefelé haladva továbberjed a gégére, a légcsőre és a hörgőkre. Így a heveny hörghurutot gyakran a felső légúti fertőzés tünetei jellemzik: nátha, rossz közérzet, borzongás, hőemelkedés, hát- és izomfájdalom, torokfájás. A száraz köhögést felváltja a váladékos köhögés, mely során egyre nagyobb mennyiségű, eleinte viszkózus majd akár sárgás-zöldes köpet is ürülhet (ez utóbbi a bakteriális felülfertőződés jele). Ha nincs felülfertőződés, az ágynyugalom, a bőséges folyadékfogyasztás, megfelelő köptető alkalmazása is elegendő lehet a teljes gyógyuláshoz, de ha szövődményessé válik és magas láz kíséri, antibiotikumra lehet szükség.

Fotó: Unsplash/Genessa Panainte