A kisgyermekkori székrekedés testi és lelki okai

Mit nevezünk székrekedésnek?

Nagy általánosságban akkor beszélhetünk székrekedésről, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet, a székelés fájdalommal jár, nehezen ürül, kemény, száraz és nagyméretű. Kísérő tünete a puffadás, teltségérzés, rossz közérzet.
Csecsemőkorban a háromnaponkénti egy, illetve a napi többszöri székletürítés is beletartozik az egészséges tartományba. Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítések száma ez alá csökken, illetve a széklet állaga keménnyé válik, éppen ezért fájdalommal jár a székelés.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az esetek többségében a székrekedés kísérő tünet és általában nem veszélyes. Ám ha a panaszok egy hétnél tovább fennállnak, vagy hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, véres széklet, láz, hányás jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a heveny székrekedés bélelzáródás vagy más súlyos betegség egyik tünete is lehet.

Mi okozhat székrekedést?

Az alkati hajlamon túl a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód, bizonyos gyógyszerek – például vastartalmú készítmények -, ételek is okozhatnak székrekedést, de olykor csak tünet, vagyis valamilyen egyéb betegség áll a hátterében.

A székrekedés lelki eredetű is lehet: környezetváltozás, erőltetett szobatisztaságra nevelés, szorongás is okozhat ilyen problémákat, de sok kisgyereknél a megfelelő idő és hely hiánya – bölcsiben, oviban nem akkor kakilhatnak, amikor akarnak, nem tiszta a mellékhelység, nem lehetnek egyedül, és ez zavarja őket – is kiválthatja.

Hogyan diagnosztizálható?

Az orvos a székelési szokások és panaszok felderítése után kikérdezi a szülőt a gyermek étkezési szokásairól, gyógyszereiről és a családban előforduló emésztőrendszeri betegségekről. Leggyakrabban a szülővel folytatott konzultáció és a gyermek fizikális vizsgálata (amelybe beletartozik a végbéltájék megtekintése, illetve az ujjal végzett végbélvizsgálat is) elegendő a diagnózishoz, ritka esetben vér- és székletvizsgálat következhet, illetve hasi ultrahang segítségével a kóros elváltozásokra derülhet fény. A különböző bélfejlődési rendellenességek megállapításához irrigoszkópiás vizsgálatra, egyes esetekben endoszkópos vizsgálatra, illetve bélbiopsziára lehet szükség.

Hogyan kezelhető?

Egyes esetben székelést segítő kúpok, székletlazító szirupok adását rendelheti a szakember. Nagyon fontos, hogy hashajtó készítményt semmiképpen se adjunk gyermekünknek orvos megkérdezése nélkül! Ha a székrekedés lelki eredetű, akkor azokat a tényezőket kell kiiktatni, amelyek a problémát okozzák, ebben kérhetjük pszichológus illetve az érintett pedagógusok segítségét is.

Hogyan előzhető meg a székrekedés?

• Az első lépés mindig a helyes étrend és táplálkozási szokások, a napi ötszöri, de egyszerre kis mennyiségű étkezések fokozatos bevezetése.
• A belek megfelelő működéséhez fontos a rostban gazdag táplálkozás, a bélmozgásokat serkentő élelmiszerek, a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, a nyers és aszalt gyümölcsök, zöldségek, a növényi rostban gazdag ételek, a savanyított ételek, főként tejtermékek egészséges arányú vegyítése az étkezések során.
• Kerüljük a bélmozgásokat lassító ételeket: a fehér lisztből készült tésztaféléket és pékárut, a kakaót, cukros, túlfinomított édességeket.
• A rostdús táplálkozás mellett nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás is. A folyadék ne cukros üdítőt, hanem legalább 80 százalékban ásványvizet, tisztított csapvizet jelentsen, emellé lehet fogyasztani egy-két pohár frissen facsart gyümölcslevet, gyümölcsteát, limonádét, de az alap a víz legyen! Iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 5-6 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb mennyiségben, szilvalé fogyasztásával is elérhetünk természetes hashajtó hatást.
• A gabonafélék mellett léteznek más magas rosttartalmú élelmiszerek is. A zöldségek közül kiemelkedő az articsóka, hüvelyesek, brokkoli rosttartalma. Gyümölcsök közül a szilva és a málna emelhető ki a sorból.
• Székrekedés esetén különösen hatásos a szilva magas rost és cellulóz tartalma miatt. A szilva aszalt formában még hatásosabb: ha előző este 4-5 db aszalt szilvát 1 dl vízben beáztatunk, és másnap reggel a megdagadt szilva szemeket (víz nélkül) elfogyasztjuk, az sokat segíthet.
• Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, naponta legalább fél-egy órát bizony mozogni kell. Babák esetében is elsajátítható a napi rendszerességgel végezhető babamasszázs és torna, ami segít, ha a kicsinek fáj a hasa, szélgörcse van vagy a székletürítéssel vannak problémái. Nagyobbaknál az a lényeg, hogy mozogjanak, a kerékpározás éppúgy megfelelő, mint az ugrálókötelezés, tánc vagy gördeszkázás.

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta. Fotó: Unsplash/Johnny McClung