A legfontosabb szűrővizsgálatok újszülött kortól kamaszkorig

Mi a szűrések valódi célja?

A gyermekkori szűrések elsődleges célja a prevenció, vagyis a betegségek megelőzése és az esetleges egészségügyi problémák felderítése. Számos elváltozásra igaz, hogy időben felfedezve gyógyítható illetve nagyszerűen karbantartható, míg ha elhanyagolják, súlyosabb következményekkel – szövődményekkel, kóros elváltozásokkal - is járhat.

A prevenció magában foglalja a szűrővizsgálatokon való részvételt, az egészséges életmódra való nevelést valamint a kötelező és ajánlott védőoltások beadatását. A szűrővizsgálatok segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a betegségeket a szakemberek még tünetmentes állapotban, idejekorán felismerjék.

A szűrővizsgálatok gyermekek esetében hatványozottan fontosak. Vannak ugyanis olyan elváltozások, melyeket, ha nem ismernek fel időben, kedvezőtlenül befolyásolják a testi-, lelki- és szociális fejlődést, tanulást (ilyen például a hallás- és látásvizsgálat). Minél hamarabb kezdjük el a célzott fejlesztést, vagy kezelést, annál kedvezőbb eredmények érhetők el.

Szűrések újszülötteknél

Az első kórtörténet felvétel, védőnői szűrővizsgálat és rizikótényezők felmérése még a gyermek megszületése előtt, a várandós gondozás kereteiben belül valósul meg. A szülést követő 24 órában aztán a szülészeti intézményben kerül sor a baba első vizsgálataira. A későbbiekben pedig az alapellátó rendszer, azaz a védőnői hálózat, a házi gyermekorvosok, az iskolaorvosok és iskola-fogorvosok folytatják ezt a tevékenységet.

A megszületést követő 24 órán belül az orrjáratok, nyelőcső és végbélnyílás átjárhatóságát ellenőrzik szonda segítségével. Az újszülött osztályon a testi fejlettség ellenőrzésén, a testtömeg-, a testhossz- és fejkörfogatmérésen kívül a fejlődési rendellenességeket, a veleszületett csípőficamot vizsgálják illetve rutinszerűen látás-, illetve objektív módszerrel hallásvizsgálatot végeznek. A veleszületett anyagcserebetegségeket célzottan szűrik.

A szülészeti intézményből a távozást követő 48-72 órán belül az újszülöttet a védőnő, illetve általában 5 napon belül a házi gyermekorvos az otthonában látogatja meg. Ilyenkor ismételten anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat és általános tanácsadás történik. A védőnők – a gyermekorvossal szoros együttműködésben - az első 3 évben kiemelt figyelemmel követik a babák fejlődését, és ha valamilyen elváltozásra, elmaradásra utaló jelet észlelnek, javaslatot tesznek a szülőknek további, speciális vizsgálatok elvégzésére, illetve célzott fejlesztésre.

Csecsemőkori szűrések (1 éves korig)

A csecsemőkori állapotfelmérések során elvégzendő védőnői vizsgálatok részét képezi a testmagasság-, a testtömeg-, a fejkörfogatmérés és a fejlettségi állapot értékelése a hazai standardok alapján, a pszichomotoros és mentális fejlődés, az érzékszervek működésének ellenőrzése (látás, kancsalság, hallás). Hallásvizsgálat 1 éves korban BOEL- teszt segítségével történik. A fentiek 12 hónapos korban a szociális fejlődés és magatartásproblémák, a beszédfejlődés, a mozgásszervek (láb, gerinc rendellenességek) és a fogak célzott vizsgálatával egészülnek ki. Az első évben az orvosi státuszvizsgálatokat a teljes fizikális, mozgásszervi és idegrendszeri vizsgálat, csípőficam szűrés (4 hónapos korig), fiúgyermekeknél a rejtettheréjűség és 12 hónapos kortól évente a herék vizsgálata jelenti.

Kisgyermekkori szűrések és vizsgálatok (6 éves korig)

Kisdedkorban, illetve óvodáskorban tulajdonképpen ugyanaz történik, mint csecsemőkorban: évente kerül felmérésre a kisgyerek általános egészségi állapota, fejlődése. A védőnői státuszfelmérés egyik részét a testméretek, a testi fejlődés és motoros képességek, az érzékszervek, az érzékelés, az észlelés, a látás vizsgálata jelenti. Hallásvizsgálatokat 3 éves korban ún. Barr-féle játékaudiometriával, 5 éves korban szűrő audiométerrel végzik. A további vizsgálatok az adaptív gondolkodás, a kommunikáció, a nyelvi képességek, a szocializáció, az énfejlődés, az önkiszolgálás felmérését jelentik. 3 és 6 éves kor között évente kötelező vérnyomásmérés elvégzése is.

A gyermekorvos teljes fizikális vizsgálatot végez, külön hangsúlyt fektetve a neurológiai, mozgásszervi eltérésekre, illetve fiúknál a herék és a fityma vizsgálatára. Amennyiben valamelyik vizsgálat alkalmával fejlődési zavar gyanúja merül fel, 15 hónapos és 2,5 éves korban kiegészítő státuszvizsgálat történik.
6 éves életkor az iskolaérettség kora. Általában az óvodákban elvégzik az ehhez szükséges felméréseket. 7 éves korban azoknak a gyermekeknek a kiegészítő vizsgálata történik, akik még nem kezdték meg iskolai tanulmányaikat.

Iskoláskori szűrések (18 éves korig)

Az iskolai szűrések 2 évente történnek a nevelési-oktatási intézményekben. A védőnő az általános testméreteken kívül meghatározza a gyermek tápláltsági, fejlettségi állapotát, illetve serdülőkorban a nemi fejlődés stádiumát. Felméri a pszichés, motoros, szociális fejlődést és az esetleges magatartásproblémákat. Ebben az életszakaszban kiemelten fontos a mozgásszervi vizsgálat, így a láb statikai eltéréseinek (pl. lúdtalp), és a gerinc rendellenességeinek (pl. gerincferdülés) vizsgálata, a vérnyomásmérés, illetve a fogorvosi szűrés. 2 évente látás – és hallás vizsgálat történik, előbbi 11 éves korban a színlátás ellenőrzésével egészül ki. Golyvaszűrés céljából a pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát szintén 11 éves korban végzik.

Ha a szűrések és vizsgálatok eltérést mutatnak, vagy valamilyen elváltozás gyanúja áll fenn, minden életkorban ugyanaz a protokoll, a szűrést végző szakember szakorvosi ellátásra irányítja a gyermeket (pl. ortopédiára, szemészetre, sebészetre). 16 éves korban záró egészségügyi vizsgálat történik, amely a fentiek mellett tápláltsági állapot, szív- és érrendszeri állapot felmérését jelenti.

Fotó: Unsplash/Sandra Seitamaa