Mi az allergia?
Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek egyébként az egészséges embernél semmilyen reakciót nem váltanak ki. A klasszikus allergia elsődleges oka a hízósejtek és IgE antitestek részvételével lezajló immunreakció. Bármilyen anyagot, ami antitest-termelést vált ki, antigénnek, azokat, amelyek antitest-termelést és további immunreakciókat (allergiás reakciót) váltanak ki, allergéneknek nevezzük.
A leggyakoribb allergének: a pollenek, atkák, állati szőrök, penészspórák, különböző állatok csípéssel a szervezetbe jutó mérgei, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek.
Az allergia kiváltó okai
A többgénes öröklődés és a halmozott családi előfordulás hajlamosíthat allergiára. Leggyakrabban virágporok és házi poratka, valamint állati szőrök a kiváltó okok.
A feketeüröm, a parlagfű és a többi allergizáló növény évszázadok óta megtalálható az ember környezetében. Ám a civilizációs ártalmak következtében az emberi nyálkahártya sérülékenyebbé vált, amelyen így a pollenek könnyebben meg tudnak tapadni valamint az állandó stressz az egész szervezetet fogékonyabbá teszi az allergiára.
Az ún. táplálkozási allergének közül a legismertebbek a tej, tojás, olajos magvak (dió, mogyoró). Allergiát kiváltó élelmiszerek még: a szójafehérje, gabonafélék, zeller, sárgarépa petrezselyem, eper, dinnye.
Az allergia tünetei
Azok az allergének, melyek levegő által terjednek (a pollenek, atkák) rákerülnek a szemre, bejutnak a légutak nyálkahártyájára és ott helyi tüneteket okoznak. Ezek közül a leggyakoribbak: a szemviszketés, könnyezés, a szem bevörösödése, orrváladékozás, az orr viszketése, tüsszögés, de jelentkezhet köhögés és súlyos esetben asztmás roham is.
A pollenek a bőrre kerülve is okozhatnak tüneteket. A bőrkiütések különböző típusai jöhetnek létre (pl. bőrpír, ekcéma, csalánkiütés). Az elváltozásokat szinte mindig erős viszketés is kíséri.
Ha az allergén az emésztőrendszerbe jut, az hasi fájdalommal, hányingerrel, hányással, puffadással, hasmenéssel járhat, de gyakran az ilyen esetekben is találkkozhatunk bőrtünetekkel. Gyakori a test különböző területén (általában arcon, nyakon) kialakuló vizenyős duzzanat, az ödéma.
Az allergia idegrendszeri tüneteket is produkálhat: alvászavart, migrént, fáradékonyságot.
Az allergia betegség az egész szervezetre kiterjed, de csak a súlyosabb esetekben észleljük, hogy a reakció nem marad lokalizált. A legsúlyosabb egész szervezetet érintő allergiás reakció az anafilaxia. Ebben az esetben az immunsejtekből rövid időn belül nagy mennyiségű kémiai mediátor szabadul fel, ami sokkos reakcióhoz vezet. Ez az állapot, kezelés nélkül (esetenként kezeléssel is) halálhoz is vezethet.
Az allergia kimutatása
Több eljárás is létezik az allergia kimutatására, de alapvetően két típust különböztetünk meg: a provokációs teszteket és vérvizsgálatokat. A provokációs tesztek során kis mennyiségű allergénnel vagy allergén-kivonattal hozzák kontaktusba a szervezetet, általában a bőrt. Érzékeny egyéneknél meghatározott időn belül helyi reakció jelentkezik. A vérből az össz-, és a specifikus IgE mennyiségét határozzák meg.
Fotó: Unsplash/Kelly Sikkema