Amit a kruppról minden szülőnek tudnia kell!

Mi a krupp?

A krupp a felső és alsó légutak fertőző, különösen belégzéskor nehézlégzést okozó vírusos megbetegedése, amely általában éjszaka és váratlanul jelentkezik. Jellemzően a csecsemők és kisgyermekek betegsége, ugyanis minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb keresztmetszetűek a légutai, amelyeket a kruppra jellemző erőteljes nyálkahártya-duzzanat nagyon gyorsan képes beszűkíteni. A roham súlyos, életveszélyes állapotot eredményezhet a kialakuló oxigénhiány, a szervezet kimerülése vagy a légút teljes elzáródása nyomán bekövetkező fulladás miatt.

A leginkább érintett a 6 éves kor alatti korosztály, az ilyen korúak mintegy 10 %-ánál fordul elő ez a betegség. A krupp 12-14 éves korig jelentkezhet, ezután a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy esetleges nyálkahártya-duzzanat mellett is biztosítsák a megfelelő légcserét. Másrészt ekkor már az immunrendszer is megfelelő védettséget biztosít a kruppot okozó vírusok ellen.

Mi okozza a kruppot?

A kruppot vírusfertőzés okozza. A legveszélyesebb az influenzavírus, mert tönkreteszi a nyálkahártya felszínét, amely így kiszárad, és nem tud tisztulni, nem tudja eltávolítani a légúti kórokozókat. A kruppos roham ezért általában a vírusos náthás megbetegedések első jeleként, váratlanul szokott jelentkezni. A tüneteket közvetlenül a légcső beszűkülése okozza.

A krupp tünetei

A belégzési nehezítettség mellett a krupp legjellemzőbb tünete, hogy a beteg gyerek száraz, jellegzetes ugató köhögés kíséretében veszi a levegőt. A kruppos fulladási rohamot megelőzhetik hurutos, megfázásos tünetek, de sokszor minden előjel nélkül jelentkezik.
A légcső főként a hangszalagok alatti területen duzzad meg, ezért az akadályozott belégzést száraz, sípoló hang kíséri. A gyerek kapkodja a levegőt, köhögése száraz, ugatásszerű.

Mit tegyünk kruppos roham esetén?

Az első és legfontosabb teendő, hogy maradjunk nyugodtak! Bár a kruppos roham nagyon rémisztő lehet egy szülőnek – főként, ha először találkozik vele -, kulcsfontosságú, hogy a gyereket ne ijesszük meg még jobban, mert az izgalom fokozza a szervezet oxigénigényét, és a roham tovább súlyosbodik.

A tünetek jelentkezésekor azonnal értesítsük az orvosunkat, illetve a mentőket! Hároméves kor alatt a gyermeket mindenképpen látnia kell orvosnak, aki gyakran a kórházba szállítás mellett dönt.

Amíg a szakszerű segítség megérkezik, próbáljuk a légutakat lehűteni! A hideg nyálkahártyában ugyanis összehúzódnak a vérerek, ami azonnal csökkenti a duzzanatot. Hideg időben öltöztessük fel a gyereket, vagy burkoljuk meleg takaróba, és nyissuk ki az ablakot, a gyereket pedig ültessük oda vagy vigyük ki a friss levegőre! Ha kint meleg van, a hűtőt vagy a hideg párásítót is ráirányíthatjuk és légnedvesítővel is rásegíthetünk a roham enyhítésére. A gyereknek addig kell belélegeznie a hűvös, párás levegőt, amíg a roham teljesen meg nem szűnik.

Nagyon fontos az is, hogy a gyermek rémületét is kezeljük, nem szabad, hogy pánikrohamba torkolljon, mert az csak rontana az állapotán! Próbáljuk elvonni a figyelmét! Tegyük be a kedvenc mesefilmjét, meséljünk neki, simogassuk a hátát! Adhatunk neki néhány korty hideg italt is.

Az orvosi, majd kórházi ellátás során a kruppos kisbeteg általában váladékoldó, a légcsövet érösszehúzó hatása révén tágító gyógyszereket kap. Ha gyermekünknél gyakoriak a kruppos rohamok, lehet, hogy az orvos felír szteroidos kúpot is vészhelyzetre, de azt, súlyos mellékhatásai miatt, csak nagyon indokolt esetben szabad beadni, ezért tudnunk kell, hogy mi számít indokolt esetnek és pontosan hogyan kell eljárni, ha mégis a kúp beadására kerülne sor.

Kruppos gyerekeknél nagyon fontos megelőzési tényező, ha a szobáját hidegen tartjuk és a megfelelő páratartalmat biztosítjuk. A még 4-5 éves korban is gyakori rohamokkal küzdő gyermek számára otthon alkalmazható gyógyszerporlasztó használata is javasolt, amellyel enyhén sós Salvus vizet, váladékoldót lehet a légutakba juttatni.

Fotó: Unsplash/bady abbas