Mik azok a gócok?
A góc nem más, mint a szervezet rejtett helyén, elzárva folyamatosan meglévő fertőzés. Tulajdonképpen olyan „behatolókat ”, kórokozókat jelentenek a szervezetben, amelyek jelenléte immunválaszt indít be, ám az immunrendszer mégsem tud megküzdeni velük. Ez az állandósult immunreakció különböző tüneteket okoz.
A gócoknak két fő csoportját különböztethetjük meg: a fertőzéses eredetű és a nem fertőzés eredetű gócokat. Fertőzéses góc esetén valahol a szervezetben elzárt helyen valamilyen baktérium (esetleg vírus) él folyamatosan, amit a szervezet nem tud elpusztítani. Az állandó jelenlét, az immunrendszer góc általi folyamatos ingerlése viszont az egész szervezet immunrendszerének működését megváltoztatja, ezáltal a góctól távoli, azzal "kapcsolatban nem lévő" szervekben okozva tüneteket. A leggyakoribb fertőzéses gócpontok lehetnek: a fogak, a mandula, a húgyutak.
A nem fertőzés eredetű gócoknál a gócot valamilyen immunrendszert érintő betegség okozza. Ilyen betegségek, kórállapotok lehetnek az autoimmun betegségek, a daganatos megbetegedések, implantátumok, szervátültetés.
Milyen jelei lehetnek a gócoknak?
A góc az esetek többségében tünetmentes, nem fáj, sőt nem is érzékeny. Sokszor a vér- és laborvizsgálat eredményei is negatívak vagy csak enyhe eltérést mutatnak, ilyenkor van szükség szakorvosok bevonására és célzott vizsgálatok elvégzésére.
A folyamatos hőemelkedés vagy láz, az allergia, az ízületi fájdalmak, a bőrkiütések lehetnek gócra utaló jelek. Általános panaszként hajhullás, fáradékonyság, alvászavar, levertség is jelentkezhet.
Különböző gócok és tüneteik
Mandula idült gyulladása okozhat hajhullást, levertséget. Sokan nem tudják, hogy a mandula akkor is lehet góc, ha már eltávolították, ekkor általában egy úgynevezett gyulladásos maradvány miatt betegszünk meg.
Fül-orr-gégészeti góc esetén nemcsak a testünk távolabbi pontjain jelentkeznek a panaszok, hanem általában helyi tünetek is előfordulnak. A góc arcüreg- vagy középfülgyulladást, mandulagyulladást, orr-melléküreg-gyulladást okozhat. A góc kizárásához, illetve megerősítéséhez tapasztalt szakorvosra és megfelelő képi diagnosztikai eszközökre (fiberoszkóp, endoszkóp, 3D CT) van szükség.
Fog eredetű gócokra hívhatja fel a figyelmet a visszatérő fejfájás vagy a gyakori felső légúti megbetegedések. A tüneteket okozhatja mélyen szuvas fog, elhalt fogbél, gyökér körül kialakult gyulladás, nem megfelelő gyökérkezelés, krónikus ínygyulladás vagy akár fogágybetegség is. Gyanú felmerülése esetén érdemes panoráma röntgent , 3D CT-t készíttetni.
A szem is lehet gócközpont. Ha a szem mindig kipirosodik, fáj, és a látásunk romlik, az bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű fertőzésre, illetve specifikus gyulladásos megbetegedésre utalhat.
Az epehólyag, vese, húgyhólyag, prosztata góc jellegű megbetegedései is kellemetlen panaszokkal járhatnak együtt. Ilyenkor az adott szervekben kialakuló kövek felületén megtelepedő kórokozók jelentik a gócot. Ezekben az esetekben a gyulladás megszűnésének elengedhetetlen feltétele a kövek eltávolítása.
Milyen vizsgálatokkal deríthetők fel a gócok?
A góc keresése, góckutatás során gyakran szükséges, hogy a fertőzéses gócok helyeit különböző szakorvosi vizsgálatok során megvizsgálják, a góc jelenlétét megállapítsák. A vizsgálatokat alapvetően immunológus-infektológus szakorvos irányítja, de általában szükség van más terület szakorvosainak, például fül-orr-gégész, fogorvos, urológus szakembernek a bevonására is.
Átfogó góckutatással lehet kideríteni, hogy az egész szervezetet, immunrendszert érintő elváltozásról van-e szó, vagy egyetlen szerv betegségéről. Ezt a megfelelő vizsgálatok elvégzésével, a laboreredmények birtokában illetve a beteg tüneteinek ismeretében lehet megállapítani. Amennyiben a tünetek oka immunológiai eredetű, akkor nem elég a tüneti kezelés vagy az adott góc eltávolítása. Ilyen esetben a gyulladásos folyamatok gátlásával, gyógyszeres kezeléssel lehet javulást elérni.