Félnünk kell-e a kanyarótól?

Magyarország 98%-os kanyaró- átoltottsági statisztikával rendelkezik (az ÁNTSZ 2017. márciusi közleménye szerint), ami kifejezetten jónak számít, ugyanakkor az elmúlt hetekben fel-felröppentek hírek, hogy hazánkat kanyaró-járvány fenyegeti és több kanyaró-gyanús megbetegedést észleltek.
Szerencsére, kanyaró-járványról szó sincs, ugyanakkor tény, hogy nemrégiben egy 14 hónapos, életkora miatt még nem oltott magyar kislány megfertőződött és azóta is kórházban kezelik. Időközben az is kiderült, hogy a kisgyerek a betegséget Budapesten kapta el, valószínűleg olyan tünetmentes felnőttektől, akik a környező országok valamelyikéből hozták át a fertőzést.

Milyen betegség a kanyaró?

A kanyaró az egyik legfertőzőbb, emberről emberre cseppfertőzéssel – például köhögéssel, tüsszentéssel - terjedő betegség (egy ember akár 11-18 másikat meg tud fertőzni), melynek viszonylag hosszú, 6-19 nap a lappangási ideje. A kanyaró vírusával fertőzött személy által felköhögött vagy kitüsszentett váladék – orrváladék, nyál - a levegőben terjed, és a használati tárgyakra kerülve is megtartja fertőzőképességét. Mire valakiről kiderül, hogy kanyarós – amikor megjelennek a kiütések-, lehetséges, hogy számtalan embertársát már megfertőzte, ráadásul nagyon erős vírusról van szó, amely akár két óráig is életképes a levegőben.

A kanyaró tünetei

A kanyaró tünetei hasonlóak az influenzához: láz, étvágytalanság, rossz közérzet, száraz köhögés, kötőhártya-gyulladás jellemzi, majd pár napon belül kiütések jelennek meg testszerte. Ezek a kiütések jellemzően először a szájnyálkahártyán tűnnek fel – ezek az ún. Koplik-foltok - és a kanyaró jellegzetességeként is emlegetik a világos pirosas alapon kékes-fehéres foltokat, melyek 1-2 milliméter átmérőjűek és előfordul, hogy bevéreznek. A kiütések később átterjednek az egész testre –előbb a fül körül, a hajas fejbőrön, majd a törzsön és végül a végtagokon jelennek meg, miközben az arcon lévők folyamatosan elhalványulnak-, a láz nagyon magasra szökik, a nyirokcsomók megduzzadnak. A testen megjelenő foltok előbb különálló rózsaszínes, pirosas elváltozások, melyek, ahogy terjednek, egyre összefüggőbbé válnak, összeolvadnak. A foltok jellegzetessége még, hogy ujjnyomásra eltűnnek. Nem túl erősen, de viszkethetnek, olykor bevérezhetnek, és ez a kiütéses állapot 4-7 napig is eltarthat. A kanyaró súlyossága arányos a kiütések számával és összefolyó jellegével. A kanyaró általában 1-2 héten belül teljesen gyógyul. A betegség már a kiütések megjelenése előtt 5 nappal fertőz, utána pedig még 4 napig.

A megelőzés kulcsfontosságú!

A kanyaró esetében célzott kezelés nem létezik. Annyit tehetünk, hogy a beteget ágynyugalomba helyezzük, biztosítjuk a bő folyadékfogyasztást és a fertőzéssel járó lázat csillapítjuk. Ha másodlagos bakteriális fertőzés lép fel, akkor az orvos antibiotikum-kúrát ír elő, ennek adagolása már sokszor kórházi körülmények között zajlik. A kanyaró leginkább a kisgyerekeket veszélyezteti, rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Fontos, hogy aki egyszer átesett életében a kanyarón, életre szóló védettséget szerez.

A legjobb védekezés azonban a megelőzés! Kanyaró ellen kombinált MMR-oltással védekezhetünk – ugyanez az oltás véd a mumpsz és a rubeola ellen is-, melyet legkorábban 9 hónapos korban kaphatnak meg a csecsemők, mivel azonban ilyenkor a védettség hamarabb elmúlik, ezért 15 hónaposan és 11 évesen is szükség van újabb oltásokra.  Ha a baba 12 hónapos elmúlt, akkor viszont már nem kell 15 hónaposan újabb oltást adni, hanem elég azt 11 évesen ismételni.

Fotó: Unsplash/CDC