Ilyen esetekben van szükség vérvételre gyerekkorban!

Újszülötteknek: vérvétel és kontroll sárgaság esetén

A kötelező vizsgálatokon kívül sárgaság esetén van szükség többszörös vérvételre és kontrollra, hazamenetel után is. A sárgaság legszembetűnőbb jelei, ahogy a neve is mutatja a sárgás elszíneződés: a baba szemfehérjéje és / vagy a bőre sárgás lehet. Legtöbbször ártalmatlan folyamat, de néha állhat komolyabb betegség a háttérben, illetve ritkán a sárgaságot okozó bilirubin felhalmozódása, magasabb szintje maradandó agykárosodást is okozhat – erre sajnos hazánkban is volt példa, ezért a sárgasághoz sokkal szigorúbban javasolt állni. Ránézésre nem lehet megbecsülni a sárgaság fokát, változásának irányát!

9 hónapos kortól és menstruáló lányoknak: vashiány szűrés

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia minden gyermeknél kivétel nélkül javasol vashiány szűrést 9-12 hónapos kor között, majd ezt követően rizikófaktorok esetén időnként javasolja ezt kontrollálni. Minden serdülő lánynál is javasolt vizsgálat a menstruáció miatt, 12-14 éves kor körül, optimális esetben 1 évnyi menstruáció után.

5 éves kor alatt ólomszűrés – rizikó esetén gyerek vérvétel javasolt

A régebbi házak ólom vízvezetékeiből sajnos kioldódik az ólom, és a főzéshez használt csapvíz is okozhat egészségkárosodást. Az ólom különösen veszélyes az 5 éves alatti gyermekek idegrendszerére, viselkedési és fejlődési zavarokat is okozhat.

Az angliai ajánlás nem javasolja tünetmentes esetben a gyermekek vérvételét szűrés céljából (erről részletesen itt írnak, kifejtve az érveiket). Az amerikai ajánlás viszont számos esetben tünetmentesség esetén is javasolja a szűrést lehetőleg 1-2 éves kor között, például ha a ház/lakás több mint 25%-a 1960 előtt épült. Magyarországon annyit tudunk, hogy kb. 0,5-1 millió embert érinthet az ólom probléma, az elmúlt években készült hazai felmérés és az alapján itt egy interaktív ólomtérkép, ahol megnézheti, lakóhelyén milyen kockázatra számíthat.

10 és 18 éves kor körül vérzsírok szűrése (koleszterin, triglicerid, LDL, HDL)

Sokszor nem étrendi, hanem genetikai eltérések állnak a magasabb vérzsírszintek hátterében, ezért az amerikai Uptodate.com ajánlása alapján mindenkit kétszer javasolt szűrni, azaz tünetmentesen is javasolt a gyermek vérvétel: egyszer 10 éves kor körül, majd másodszorra 18 éves kor körül.

Speciális esetek: túlsúly, diabétesz, vesebetegség

Vannak különféle nem múló állapotok, amelyek szinte mind igénylik a vérvételt, akár rendszeresen is. Ilyen a diabétesz, illetve az is ilyen lehet, ha a gyermek hosszabb ideje túlsúlyos, miközben a diabéteszt illetően családi halmozottságról tudni, illetve további diabétesz-rizikófaktorok is fennállnak nála. Azoknál a gyerekeknél is számíthatunk a vérkép rendszeres ellenőrzésére, akik valamilyen vesebetegséggel élnek együtt, mert orvosaik számára lényeges, hogy lássák a vesefunkciók alakulását.

Bónusz szűrés, gyerek labor: gluténérzékenység és bárányhimlő

Ha elsőfokú rokonnál gluténérzékenység igazolódott, például ha az egyik szülő vagy a gyermek testvére gluténérzékeny, minden gyermeket szűrni kell a családban, legkorábban 3 éves korban.

Javasolt még a bárányhimlő védettség szűrése, ugyanis a magyar serdülők és felnőttek kb. 10%-a nem esett át bárányhimlőn, és nem védett ellene, pedig oltással ez egyszerűen megelőzhető lenne. Ha nem tudja, volt-e bárányhimlős vagy nem kapott bárányhimlő elleni oltást, javasolt laborvizsgálat: Varicella zoster vírus (VZV) antitestek. Érdemes negatív szerológia esetén a bárányhimlő elleni oltást beadni, mert serdülőként vagy felnőttként elkapva a bárányhimlő még rosszabb lefolyású betegség, mint kisebb gyerekeknél.

Forrás; Fotó: Unsplash/Vitolda Klein