Nem egyszerűen megfázás, ez nátha!
A nátháért legalább 120 különböző vírus (rhinovírusok, koronavírusok) tehető felelőssé, ráadásul emberöltőnként mindig újabb és újabb vírustörzsek alakulnak ki. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy természetes immunitás sem alakulhat ki a nátha ellen, mert éppen az előzőek miatt egyetlen fertőzés nem adhat életre szóló védettséget. Tehát el kell fogadnunk: sok mindenre van, de a nátha ellen nincsen gyógyszer. Nem marad más hátra, mint legalább tünetileg csillapítani a bajt.
Jóllehet a köznyelvben megfázásként is emlegetjük a náthát, valójában a lenge öltözködésnek csak kevés köze van az utóbbi kialakulásához. Legfeljebb annyi, hogy hideg közegben a vírusok könnyebben győzik le a szervezet természetes védekezését. Ezt azzal magyarázzák, hogy a lehűlt nyálkahártya kevesebb interferont, azaz vírus-ellenanyagot képes termelni, így a kórokozó könnyebben tud elszaporodni. A 33-35 fokos hőmérséklet optimális a rhinovírus számára. Pont ennyire hűl le a testhőmérséklet az orr külső járataiban Óriási szerencse, hogy a náthavírusok nem bírják a savas közeget, így azok, melyek a torokból a gyomorba jutnak, elpusztulnak.
Csak egy kis megfázás?
A nátha tünetei 24-72 órás lappangási idő után jelentkeznek, de e „nyugalmi időszak” után rohamosan romlik a beteg állapota. Minél hamarabb el kell dönteni, hogy a meglehetősen általános, felső légúti tünetekkel járó betegség valójában nátha-e, vagy influenza. Már csak azért is, mert utóbbinak lényegesen súlyosabb szövődményei lehetnek.
Ami a két betegségben közös, hogy mindkettőt vírus okozza, és mindkettő leginkább párásabb-hűvösebb időben szedi a legtöbb áldozatot. De a két betegség a tüneteikben jelentősen különbözik egymástól: a nátha rendszerint lassan, pár nap lappangás után alakul ki, majd három-négy nap alatt meg is gyógyul a beteg. Ha náthásak vagyunk, akkor orrfolyást, torokkaparást tapasztalhatunk.
Ha magas láz is fellép, akkor már inkább bakteriális ráfertőződéssel kell szembenézni. A betegség ráhúzódhat a fülre, a tüdő hörgőire - csakis ebben az utóbbi esetben, és ha azt az orvos előírta, indokolt az antibiotikum.
Komolyabb panaszok: akkor ez már influenza?
Az influenza másképpen jelentkezik, komolyabb betegség, a szövődményes kockázatok nagyobbak. Hirtelen lép fel magas lázzal, fejfájással, izom- és végtag fájdalmakkal jár. A tüsszögés és az egyéb náthás panaszok többnyire nem jelentkeznek, viszont a torokfájás annál gyakoribb és rendkívül erős. További tünete lehet a hidegrázás, és, ha elhanyagolják, tüdőgyulladás léphet fel, de ritkán a gyomorra, szívre, agyra is ráhúzódhat az influenza. A gyógyulás pedig jóval lassúbb a náthánál, két vagy több hétig is eltarthat.
Influenza ellen létezik védőoltás, amelyet évről-évre meg kell újítani. Ez a kutatók dolga. Felkészülni arra, hogy az adott évben az influenzavírusoknak mely csoportja okozhat (majd!) járványos megbetegedést. Ennek megfelelően kell elkészíteniük az új, az éppen aktuális influenzavírus elleni védőoltást, amely főleg a kisebbek és az idősebbek számára nagyon ajánlott, mert a szövődmények leginkább náluk válhatnak súlyossá.
Forrás: Egészségkalauz; Fotó: Pixabay