Oltassam vagy ne oltassam a gyerekemet? Elindult az 5-11 évesek oltása, íme a kutatási eredmények!

Covid-19 betegség és oltások kockázata: 5-11 éves korosztály

„A következő dokumentumban szeretnénk némi támpontot adni azon szülőknek, akik adatok hiányában vacillálnak az 5-11 éves gyermekeik oltása kapcsán. A következőkben (részletes magyar adatok híján) az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) által készített, 29 oldalas jelentést dolgozzuk majd fel nagyobb vonalakban, a dokumentum végén pedig szót ejtünk majd az esetleges kockázatokról is.”- írja a Vakcinainfo.hu

Az USA-ban 17 hónap alatt közel 2 millió igazolt esetet jelentettek ezen korosztályból. Ezen korosztály 100.000 főre vetített esetszámai relatíve alacsonyak voltak a felnőtt korosztályhoz képest, azonban a védőoltások, majd a delta variáns megjelenésével a két görbe igen közel került egymáshoz, magyarán a felnőtt populációban jelentkező új esetek száma közel megegyezett az 5-11 évesek körében jelentkező új esetek számával. A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy reprezentatív adatok szerint a gyermekek 38%-a rendelkezett antitestekkel, vagyis átesett a betegségen. Ezek alapján jóval többre tehető a tényleges fertőzöttek száma, mint amennyit teszteléssel igazoltak.

Az említett korosztályból hetente 100.000 (figyelem, nem 100.000 covidos, hanem simán 100.000!!) főre vetítve 0-0.5 beteg került kórházba, nagyjából a negyedik hullám kezdetéig, ekkor ez a szám 0.5-1 közé emelkedett, ez minden bizonnyal a delta variáns megjelenésének tudható be. A fenti adatsorban némileg meglepő, hogy a 0-4 és a 12-17 éves korosztály kórházba kerülési statisztikái magasabbak, mint az 5-11 évesekéi.

Jöjjön egy kicsit meredekebb statisztika: az ún. MIS-C, avagy magyarul „többszervi gyulladásos szindróma gyermekekben”. Ez a kórkép lezajlott Covid-19 fertőzés után 2-6 héttel alakul ki, igen változatos tünetekkel és komplikációkkal. A betegség minden 3200. Covid-19 fertőzöttnél alakul ki, a betegek 60-70%-a intenzív osztályos kezelésre szorult, 1- 2% hunyt el.

Újabb nyomós statisztika: a post-covid adatok. Az Egyesült Királyságban mért adatok alapján a gyermekek 7-8%-a szenved több mint 12 hét után is post-covidos tünetektől. A gyakoribb ilyen jellegű panaszok: fáradékonyság, fejfájás, álmatlanság, koncentrációs zavar, ízületi- és izomfájdalom, köhögés. Ezen panaszok a fizikai aktivitás csökkenéséhez, általános stresszállapothoz, mentális változásokhoz, az iskolai teljesítmény csökkenéséhez vezetnek. A dokumentum szót ejt a fertőzésen való átesettségről is: ilyen esetben a védettség kb. 6 hónapig tarthat, de nem 100%-os, és a delta variáns ezen a statisztikán tovább ronthat. A védőoltásokkal sokkal hatékonyabb védettséget értek el.

Az összesítésből a következő adatok derülnek ki:

• Az 5-11 évesek fertőzési adatai igencsak közelítenek a felnőttekéihez (ez a delta variánsnak, és a felnőttek átoltottságának is köszönhető).
• A gyermekeknél az antitest tesztek alapján jóval több az igazolatlan fertőzött, mint a felnőttek körében.
• Közel 2 millió esetből több mint 8300 gyermek került kórházba. A kórházba kerülő gyermekek harmada igényelt intenzív osztályos kezelést.
• Legalább 94 igazolt halálesetet jelentettek.
• A többszervi gyulladásos szindróma relatív gyakorisága magas ezen korosztályban (3200-ból 1)
• A post-covid szindróma szintén jelentős a gyerekek körében.

Konklúzió: jelen helyzetben a gyermekek nagyban hozzájárulnak a járvány terjesztéséhez, szerencsére azonban halálozási és kórházba kerülési adataik jóval enyhébbek a felnőttekéihez képest. Relatíve magas veszélyt a szövődmények okoznak: elsősorban a további életminőséget nagyban károsító post-covid, illetve a többszervi gyulladásos szindróma kialakulása. A szívizomgyulladás (myocarditis) előfordulása 5-11 évesek között.

A védőoltás beadásának kockázatai

A betegség adta veszélyek után a kutatási adatokat összegyűjtő csapat igyekezett utánajárni a védőoltás beadásának várható kockázatainak is. Jelen pillanatban hosszú távra visszatekintő (retrospektív), sok ember adatait feldolgozó anyag még nem áll rendelkezésre, mivel ezen korosztályban az oltást csak most engedélyezték. A klinikai engedélyeztetés során 2268 személyt vizsgáltak (1517-en kapták meg ténylegesen a vakcinát, a többiek placebót), ahol egyszer sem fordult elő szívizomgyulladás. A többi korosztályról többet tudunk. 2.5 millió oltott személyt vizsgálva kiderült, hogy a myocarditis előfordulás 2.13 eset /100.000 fő, 16-29 éves fiúk korosztályban 10.69 eset/100.000 fő volt. Ezek szinte kivétel nélkül mind enyhe, vagy közepes súlyosságú esetek voltak.

Mi a helyzet oltás nélkül a 15 évnél fiatalabbak között?

A társadalom nagy része csupán pár hónapja hallott először a szívizomgyulladásról, azonban érdemes tudni, hogy ez a kórkép egyébként is előfordul, sokszor banális, ártalmatlannak tűnő fertőzések szövődményeként is. A szívizomgyulladás előfordulása gyerekkorban Finnországban (ahol igen alapos a betegségdokumentációs rendszer) 1.95 eset / 100 000 fő / év. Ha figyelmesen megnézzük az adatokat, a következőket vesszük észre:

• a finn „békeidőbeli” (tehát oltás nélküli) szívizom gyulladás előfordulásának gyakorisága alig alacsonyabb, mint az Izraelben az oltáson átesettek közötti,
• 2 éves kor alatt az amúgy is nagyon ritka esetek száma még kisebb,
• 9-15 éves korban a fiúknál van több eset.

Ezt azért fontos megemlíteni, mert ahogy a finn adatokból is látható, a szívizomgyulladás egyébként is előforduló kórkép, sok adat, statisztikai kutatás szükséges ahhoz, hogy megtudjuk, mely esetek állnak egyértelmű összefüggésben az oltás beadásával (ez még felnőtteknél sem teljesen egyértelmű). Reméljük, a fenti adatsorok megemésztése után könnyebb, tudatosabb döntést tudnak majd hozni gyermekeik oltása mellett.

Az eredeti dokumentációt angol nyelven ide kattintvatekintheti meg.

Forrás: Vakcinainfó - Az orvos válaszol; Fotó: Pixabay