A majomhimlő az új koronavírus?
Kemenesi Gábor, virológus szerint látszólag igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő. A szakember elmondása szerint azért csak látszólag, mivel a terjedési láncolat elemeit továbbra is csak részben tárták fel, így nehéz bármit is pontosan megítélni.
"A szakemberek egyre feszültebb figyelemmel kísérik az eseményeket, az esetszámok növekedése ugyanis sosem jó"– olvasható Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának munkatársának Facebook-posztjában.
A szakember úgy véli, minél több, emberről emberre történő terjedési lehetőséget kap a vírus, annál nagyobb az esélye annak, hogy adaptálódjon az emberi terjedéshez, vagy ami Kemenesi Gábor szerint még rosszabb, hogy a majomhimlő az európai állatvilágra is átterjed.
A virológus ugyanakkor megnyugtat:
"Ne keressük mindenáron a majomhimlő tüneteit magunkon, és ne rettegjünk a buszon! Egyelőre nem a koronavírushoz hasonló, véletlenszerű, széles körű közösségi terjedésről van szó."
Egy kanadai infektológus orvos beszámolójára hivatkozva azt írja, a tünetek egészen enyhék is lehetnek (láz nélkül, kevés kiütéssel), ami rossz hír a terjedésre nézve. A szakember egy brit tanulmányt is megemlít, amely a behurcolt esetek leírását tartalmazza. Ebben közeli kontaktussal fertőzésről (kórházi fertőzés vagy háztartásban történő átadás), enyhe tünetekről és elhúzódó PCR-pozitivitásról is írnak.
Kemenesi Gábor összegzésében azt írja, hogy a vírusgenomikai elemzések alapján a mostani vírus nagyon hasonló a 2018-ban, több helyen is leírt vírushoz, minden jel szerint annak egy leszármazottja.
"Egyelőre csupán annyit tudni, hogy vannak változások a genomban, ami egy természetes folyamat eredménye, ám ezek száma némileg magasabb a vártnál"– tette hozzá.
A szakember szerint a vírus alapvető tulajdonságain azonban ezek sem változtatnak, közeli kontaktusra van szükség a terjedéshez, és a mostani helyzetben, a jelenlegi adatok alapján továbbra is jól körülhatárolható közösségeket érint.
Melyek a majomhimlő eddig ismert tünetei?
A majomhimlő tünetei között szerepel a láz, fejfájás és hólyagos kiütések az arcon, a kezeken és a lábakon. Leginkább szoros érintkezés útján terjed, szexuális kontaktus, vagy bármilyen apró érintkezés által, illetve ritkán belégzéssel is. Az utóbbi két évtizedben rendszeresen elő-előfordul Európában és Amerikában is ez a fajta megbetegedés embereknél, de a mostanihoz hasonló halmozott esetszám eddig a mi földrészünkön nem volt.
"A vírus lappangási ideje három hét is lehet, viszont az első tünetek - például a láz - megjelenésekor már fertőzhetnek, majd a beteg 2-4 hét alatt gyógyulhat meg"- nyilatkozta Szlávik János infektológus, és emlékeztetett, hogy a betegség nagyon régóta ismert, jellemzően Nyugat- és Közép-Afrikában fordul elő. Ezeket ritkán szokták behurcolni, évente néhány tucat eset fordul elő, de volt már példa arra, hogy kisrágcsálók miatt Amerikában 40 ember fertőződött meg - jegyezte meg.
Duda Ernő immunológus szerint probléma akkor lenne, ha kialakulna egy olyan variáns, amely az emberhez alkalmazkodva hatásosabban terjedne emberről emberre. Az esély ugyan megvan erre, azonban ezzel még korai és megalapozatlan riogatni.
Forrás: Index; Fotó: Unsplash/Jordan Whitt