Ezek a poszt-covid tünetei
„A Covid-19 világjárvány során eddig Magyarországon közel 2 millió fertőzött került diagnosztizálásra. Ráadásul nemzetközi adatok alapján a páciensek egy része (40-50 százalék) tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel esik át a fertőzésen, és így nem is kerül diagnosztizálásra. A klinikai tapasztalatok szerint a fertőzés hatására kialakuló gyulladásos és immunológiai reakciók, elváltozások több szervünket is érinthetik, és nagyon változatos tüneteket, betegségeket okozhatnak. Mivel a különböző szövet- illetve szervkárosodások és a szövődmények tünetmentes, vagy enyhe fertőzés esetében is, illetve előzetes figyelmeztető tünetek nélkül is előfordulhatnak, így a fertőzést követő kivizsgálás alapvető fontosságú. Mindezek miatt javasoltak a poszt-covid vizsgálatok akár tünetmentes, vagy enyhe, nem specifikus tünetek (pl. fáradékonyság, levertség, szívdobogás érzése, fejfájás, alvászavarok, ízületi- vagy izomfájdalom, köhögés, nehezebb légvétel, hőemelkedés stb.) esetén is” – hívja fel a figyelmet Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója.
Poszt-covid szűrések: vezet a hasi ultrahang
A CMC Déli Klinika legfrissebb adatai szerint 2021-ben az alap szakorvosi vizsgálatok alapján további 611 kiegészítő szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálat elvégzése vált indokolttá szakorvosi javaslatra. Ezen vizsgálatok között a hasi ultrahang szerepel az első helyen: ezt a vizsgált személyek 25 százalékának kérte a kezelőorvosa, míg kiegészítő laborvizsgálatokat a betegek 18 százaléka számára javasoltak. A páciensek egy részének pedig további kardiológiai, tüdőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, illetve gasztroenterológiai vizsgálatok kerültek elvégzésre a poszt-covid szűrővizsgálatok részeként.
Ezek a hazai adatok is megerősítik azokat a nemzetközi eredményeket, amelyek alapján a koronavírus-fertőzésen átesettek felénél emésztőrendszeri vagy egyéb szervi elváltozások, panaszok alakulhatnak ki. Ehhez pedig sajnos hozzájön a pandémia alatti súlygyarapodás, melyet az elmúlt hónapokban számos kutatás is bizonyított. Tavaly a Harvard Medical School 15 millió beteg súlyváltozását vizsgálta a világjárvány kezdete előtti évben, majd az azt követő évben: az adataikból kiderült, hogy a betegek 39 százaléka hízott a járvány alatt, a súlygyarapodás pedig a normális, 1-2 kilós ingadozást meghaladó mennyiséget jelentett.
Körülbelül 27 százalékuk 5-6 kilónál kevesebbet hízott, 10 százalékuk ennél többet, és a betegek 2 százaléka érte el a 12 kilónál nagyobb súlytöbbletet. Ehhez pedig hozzáadódik a mozgásszegény életmód, a sokkal több home office, kevesebb mozgás – amelyek azokat is érintik, akik könnyen felépültek a betegségből vagy tünetmentesen vészelték át azt.
Forrás: egeszsegkalauz.hu; Fotó: Pixabay