Az allergiás megbetegedések felnőtteket, gyerekeket egyaránt érinthetnek, sőt már csecsemőkorban is kellemetlen panaszokat okozhatnak. Az allergiára való hajlam öröklődik, ha bármelyik szülő allergiás vagy netán mindkettő, az az utódoknál is jelentősen megnöveli a későbbi allergia kialakulásának esélyét, de számos külső tényező – így az életmód- is befolyásolhatja. Éppen ezért nagyon fontos, mi történik a gyermek első életévében, milyen környezet veszi körül, mivel táplálják.
Az allergia tünetei csecsemőknél
Az allergia jelei sokszor nagyon hasonlítanak a megfázás tüneteire vagy valamilyen emésztőrendszeri rendellenességre, ezért a szülők többségének hosszú ideig nem is jut eszébe annak a lehetősége, hogy gyermekük allergiától szenved.
A csecsemők esetében nagyon sokszor ételallergia okozza a problémát, melynek tünetei nagyon változatosak lehetnek. Ha a baba furcsán viselkedik, a szoptatás után nyűgössé válik, rosszul ébred és keveset alszik, akkor célszerű figyelembe venni a többi árulkodó jelet is, majd megbeszélni a gyermekorvossal, védőnővel a lehetséges okokat.
Árulkodó tünetek lehetnek:
- Bőrproblémák: ekcéma, csalánkiütés, bőrszárazság, kisebesedett, nagyon piros popsi vagy ha gyakran kicsattan a szája a picinek, a szája körül kipattogzik a bőre
- Megfázásszerű tünetek: eldugult orr, piros és viszkető szemek, tüsszögés, köhögés
- Emésztőrendszeri problémák: hasfájás, hasmenés, túlzott gázképződés, puffadás, hányás, megváltozott színű és állagú széklet
- Hangulatbeli változások: ingerlékenység, hosszú ideig tartó sírás
Hogyan csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét?
- Ahhoz, hogy a minimálisra csökkentsük az allergiás hajlam kialakulásának esélyét, a következőkre érdemes odafigyelnünk:
- A baba féléves koráig kizárólag anyatejjel tápláljuk és a hozzátáplálás megkezdését követően is, legalább egyéves koráig folytassuk a szoptatást
- Ha a szülők bármelyike allergiás, a szoptatás alatt csökkenteni kell a tejtermékek fogyasztását, és minél tovább kitartani az anyatejes táplálás mellett
- Amennyiben lehetséges – nyilván vannak olyan helyzetek, amikor nem elkerülhető – az antibiotikumos kezelést mellőzzük a kicsi első két évében
- Ne dohányozzunk a baba közelében, ne tegyük őt ki a füstnek
- Igyekezzünk csökkenteni a lakásban a poratkák mennyiségét: a lakás rendszeres felmosásával, gyakori ágyneműváltással, a textíliák gyakori mosásával, HEPA-szűrős porszívó használatával, légszűrő alkalmazásával és a kicsi kedvenc plüssállatait is rendszeresen mossuk ki magas hőfokon, ha ez nem lehetséges, akkor 12 órára tegyük őket a fagyasztóba (a fagyasztás elöli az atkákat)
- Ne tartsunk a lakásban háziállatot
- Tartsuk a lakást hűvösen, 20 °C körüli hőmérsékleten
- A tojás, szója, földimogyoró, paradicsom, kukorica, hal, aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, ribizke), citrusfélék, banán és a méz rendkívül allergének, ezért a tej- és gluténtartalmú táplálékok mellett ezeket tilos adni a kicsinek egy éves koráig, de másfél-2 éves koráig is meggondolandó, ha a szülők közül bármelyik allergiás ezekre az ételekre
- Próbáljunk minél kevesebb vegyszert használni! A fürdetőszert, babasampont, testápolót úgy válasszuk ki, hogy minél kevesebb összetevőből álljanak és azok mindegyike természetes eredetű legyen! Használjunk illat- tartósítószer- parabén- és színezékmentes, hipoallergén készítményeket!
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta. Fotó: Unsplash/Michal Bar Haim