Ezért ne adjunk a gyereknek felnőtteknek való orvosságot!

Vegyük komolyan, hogy ami a felnőtt szervezetnek jót tehet, az a gyerekek számára ártalmas is lehet. Talán elcsépeltnek tűnik, de igencsak helytálló, hogy a gyógyszereket minden esetben az orvos, gyógyszerész utasításának megfelelően kell használni. Tehát: a felnőtteknek szánt gyógyszert nem szabad gyerekeknek adni!

A gyermekadag nem egyenlő egy fél felnőttadaggal!

A felnőtteknek felírt gyógyszer - egyéni elgondolás alapján - nem alkalmas a gyermekek kezelésére,- sem felezve, sem negyedelve, mert megjegyzendő, hogy a gyermek nem kicsi felnőtt!

A gyermek szervezete másként reagál a gyógyszerekre, mint a felnőtteké. A gyermekek emésztőrendszere, mája több szempontból is másként működik, mint a felnőtteké. Amennyiben külsőlegesen alkalmazott gyógyszerekről van szó, akkor elég csak arra gondolni, hogy a bőrön keresztül alkalmazott gyógyszerek, így például a tapaszok vagy kenőcsök hatóanyaga sokkal jelentősebb mértékben felszívódik a gyermekek puha, hidratált bőrén keresztül, mint a felnőttekén.

Ebből következik az, hogy a bőrön alkalmazott gyógyszerek hatása és mellékhatása is fokozott lehet a kiskorú betegeknél, ha nem megfelelő adagban alkalmazzák náluk az adott patikaszert. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy erős hatású fájdalomcsillapítók olyan mértékben felszívódhatnak a gyermek bőrén át, hogy légzésdepressziót, légzésmegállást okozhatnak mellékhatásként.

Tovább ronthat a helyzeten, ha olyan apróságnak tűnő dolgokra nem figyel oda a gyógyszert alkalmazó, hogy szabad-e például egy tapaszt kettévágni. Bizonyos tapaszok kettévágása ugyanis ahhoz vezet, hogy azokból nem egyenletesen és fokozatosan fog a hatóanyag felszabadulni, hanem löketszerűen.

Hasonlóképpen, a hőmérséklet is hatással lehet a tapaszokból történő hatóanyag-felszabadulásra. Aki a napsütésnek kitett bőrén visel tapaszt, nem kizárt, hogy jelentősebb mennyiségű hatóanyaghoz jut a meleg okozta fokozott hatóanyag-felszabadulás miatt, mint az, aki szobahőmérsékletű környezetben viseli ugyanazt a tapaszt.

Számos tényező van tehát, amire a gyógyszerek alkalmazása során oda kell figyelni. Ezek egyébként szerepelnek a betegtájékoztatókban is. Lehetséges, hogy az oda nem figyelés, a kapkodás számos gyógyszer alkalmazási hibához vezet, és ezek véletlenszerű, szerencsétlen társítása akár a gyógyszert alkalmazó beteg életébe is kerülhet.

Tájékozódjon, hogy a gyógyszer hány éves kortól adható!

A Vény nélkül kapható gyógyszereknél is nagyon gyakori az, hogy csak bizonyos életkor fölött adhatók. Kevesen tudják, hogy például az acetilszalicilsavas gyógyszerek 12 év alattiaknak - egy ritka, de súlyos mellékhatásra (a Reye-szindrómára) tekintettel - nem adhatók.

Tehát, a felnőtteknek ez az ismert és gyakran alkalmazott láz- és fájdalomcsillapító, illetve gyulladáscsökkentő hatóanyagú készítménye a gyermekek kezelésében nem alkalmazható. Hasonlóképpen, a hasmenéses panaszok orvoslására szolgáló loperamidos patikaszerek is csak 12 év fölöttieknek adhatók.

Gyerekgyógyszernél sem árt az óvatosság

A speciálisan a gyermekek kezelésére szánt gyógyszereknél is alapvető az odafigyelés. A testtömegnek vagy életkornak megfelelő adagolás és az adagolóeszközök (például műanyag fecskendők, kanalak) szakszerű, előírás szerinti alkalmazása alapvető! Az elmúlt időszakban volt példa arra, hogy nem megfelelő alkalmazás esetén olyan ártalmatlannak hitt patikaszer okozott halálesetet, mint a D-vitaminos csepp.

Forrás; Fotó: Unsplash/Tanaphong Toochinda