Ezt teszi gyermekeinkkel a mozgásszegény életmód!

A mozgásszegény életmód valódi veszélyt jelent gyermekeink egészségére nézve. Kutatások szerint a kevés mozgás negatívan hat a gyerekek agyi- idegrendszeri fejlődésére, kognitív- és társas képességeire, nem is beszélve arról, hogy olyan betegségek kockázatát növeli, mint a cukorbetegség vagy a kóros elhízás.

A cél az lenne, hogy a gyerekek minden nap mozogjanak legalább 60 percet. Mozgásnak számít minden, amitől szaporábban ver a szív és erőteljesebben dolgozik a tüdő, lehet az futás, kerékpározás, úszás, futball, ugrókötelezés, gimnasztika.

„A rendszeres sport egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, segíti a normális testsúly megtartását. Az aktív fiatalokból pedig aktív felnőttek válnak." – fogalmazott a WHO munkatársa.

Ha életünk szerves részévé válik a sport, az csökkenti számos betegség, például a szívroham, a stroke és a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egyre több ugyanakkor a bizonyíték arra, hogy a sportolás nem csak testünk fizikális állapotának karban tartása miatt fontos, hanem mentális, szellemi képességeink fejlesztésében is jelentős szerepe van.

"Jobbak a kognitív képességeik, könnyebben tanulnak, eredményesebb proszociális viselkedést mutatnak" – írta jelentésében a WHO a sportoló fiatalokról. Proszociálisnak azokat a viselkedésmódokat nevezik, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak vagy a csoportnak a javát szolgálják.

A szakértők szerint a gyerekek nem lusták. A világjelenség nem őket jellemzi, az ok inkább az, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe, nem helyezik előtérbe a testmozgás fontosságát. Ennek egyik fő tényezője az, hogy a tanulmányi előmenetel a fizikai aktivitás kárára is előtérbe kerül.

"A fiatalokat ebben a korban a kemény munkára, a vizsgákra való tanulásra biztatják. Napjaik nagy részét azzal töltik, hogy iskolában ülnek, és nem kapják meg a lehetőséget az testmozgásra.”- áll a WHO jelentésében.

A kutatók szerint az is része a problémának, hogy átalakultak a hétköznapi szokásaink, már nem gyalog vagy biciklivel járunk iskolába, munkahelyre, mint ahogy azt a szüleink, nagyszüleink tették, hanem autóval.  Ezen kívül mind a felnőttek, mind a gyerekek körében elterjedt, hogy délutánonként és hétvégéken jellemzően nem kirándulni, túrázni vagy mozogni megy együtt a család, hanem mindenki beül a televízió, az okostelefon vagy a számítógép elé, így a digitális szórakozási formák óriási konkurenciát jelentenek a szabadban töltendő idővel szemben.

A kanadai Eastern Ontario Research Institute gyermekkórházának munkatársa elmondta: "Az elektronikus forradalom alapvetően átalakította az emberek mozgási szokásait azzal, hogy megváltoztatta, hogyan és hol élnek, tanulnak, dolgoznak, játszanak, utaznak, fokozatosan bezárta őket a négy fal közé, és leggyakrabban a székeikre szögezi őket. Az emberek kevesebbet alszanak, többet ülnek, ritkábban sétálnak, rendszeresebben autóznak, és kevesebb testmozgást végeznek, mint korábban".

Változtatni ezen csak úgy tudunk, ha példát mutatunk, és mi is rendszeresen sportolunk, ezen kívül olyan aktív, családi programokat szervezünk, amelyek nem arról szólnak, hogy ülünk a televízió előtt, pattogatott kukoricát majszolva.

Fotó: Unsplash/Vitolda Klein