Szédülés? Ezek az okok állhatnak a hátterében!

A szédülés tünetei

A szédülésnek több típusa létezik, a különböző tünetek előfordulhatnak önmagukban vagy akár egyszerre is. A leggyakoribbak:

• Olyan érzés, mintha minden körkörösen forogna az ember körül (vertigó)
• Egyensúly-bizonytalanság
• Émelygés
• Bizonytalanság érzés
• Gyengeségérzés
• Fáradtság
• Koncentrációs zavar
• A fej mozgatásával elhomályosuló látás

Mi okozhatja a szédülést?

1, Az egyensúly-érzékelő rendszer betegsége

Az ilyen típusú szédülés általában forgó – mintha körhintában ülnénk-, esetleg ingadozó jellegű, előre-hátra billegő, oldalra elmozduló, bizonytalan jellegű vagy zuhanó érzetet keltő. Okozhatja középfülgyulladás vagy a belső fül gyulladása. Ez utóbbi esetén a szédülést jellemzően hányinger és hányás is kíséri. Szerencsére általában pár nap alatt magától meggyógyul.

2, Kalcium-karbonát kristályok leszakadása

Az intenzív, rövid ideig tartó szédülés, amely a fej helyzetének változtatására jelentkezik, illetve erősödik, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel, annak a jele lehet, hogy a belső fülben található kálcium-karbonát kristályok egy része leszakadt és a belső fül csatornáiba jutott. Ezek a kis darabkák mozgásuk során ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre. Ez az elváltozás, bár elég rémisztően hangzik, egy gyakorlatsor ismétlésével rendezhető, ami segíti a kristályok visszarendeződését az eredeti helyükre.

2, Különféle agyi betegségek

Olyan - például kisagyi vagy hallóidegen képződő - daganatok, vérellátási zavarok, vírusfertőzések figyelmeztető jele is lehet a szédülés, amelyek az egyensúly-érzékelő rendszert, annak központját és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik.

3, Agyrázkódás következménye

Bizonyos koponyasérülések, agyrázkódás után is kialakulhat a szédülés. A koponyát érő ütés, leggyakrabban agyrázkódás idézi elő, amely az agy működési zavarát okozza, ennek egyik jele lehet az emlékezetkiesés, zavartság, hányinger vagy hányás és a szédülés.

4, Neurológiai betegségek

Ritkán a szédülés súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke, agyvérzés vagy sclerosis multiplex állhat a háttérben.

5, Vérszegénység és meszesedés

Szédülést okozhat még kóros vérszegénység, alacsony vércukorszint, kimerültség és kialvatlanság is, de nagyon gyakran a nyaki gerinccsigolyák meszesedése áll a hátterében. Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás.

6, Látászavarok, látásromlás

Látászavarokra, szemészeti elváltozásokra is gondolhatunk, ha gyakran szédül gyermekünk. Ha a látás romlik, főleg, ha a két szem nem egyformán,ugyancsak okozhat ilyen kellemetlen panaszt, ám ilyenkor a szédülés jellemzően bizonytalanságérzettel, fejfájással is párosul.

Mit tehetünk szédülés esetén?

Ha az alábbi panaszaink vannak, feltétlenül forduljunk mielőbb orvoshoz:

• Eddig soha nem tapasztalt, más jellegű, vagy nagyon súlyos fejfájás
• Homályos látás
• Hallásvesztés
• Beszédzavar
• Alsó végtagi és/vagy felső végtagi gyengeség
• Eszméletvesztés
• Elesés vagy járási nehézség
• Zsibbadás
• Mellkasi fájdalom, túl gyors, vagy túl lassú pulzus

Akkor is, ha nem jelentkeznek súlyos tünetek, de időről időre visszatér a szédülés, mielőbb forduljunk orvoshoz és vizsgáltassuk ki, mert lehet, hogy banális ok húzódik meg a hátterében, de az is lehet, hogy komolyabb problémára utal! A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett: az ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot tartalmaz. A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben.

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta. Fotó: Unsplash/Annie Spratt