Gyakori kérdések és válaszok a gyerekek koronavírus-oltásával kapcsolatban

Egy amerikai epidemiológus, Katelyn Jetelina összegyűjtötte a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat a gyerekek koronavírus elleni oltásával kapcsolatban, amit a Telex foglalt össze röviden. Most mi is közzétesszük a legfontosabb, a szülőket leginkább aggasztó kérdéseket és válaszokat.

Hatékony-e a vakcina a gyerekeknek?

Az elsőként engedélyre számító Pfizer-BioNTech-vakcina a klinikai vizsgálatok során 90 százalék fölötti hatásosságot mutatott a tünetes fertőzések megelőzésében. Súlyos betegség egyetlen tesztalanynál sem alakult ki. A vakcinák a manapság leginkább terjedő delta variáns ellen is hatékonyak.

Lehetnek-e mellékhatások az oltást követően?

Leginkább enyhe vagy közepesen kellemetlen oltási reakciók léphetnek fel: láz, fáradtság, fejfájás, hidegrázás, hasmenés, ízületi és izomfájdalom. Több gyereknél lépett fel oltási reakció a második, mint az első oltás után. Ritka reakció lehet a nyirokcsomó-duzzanat és a bőrérzékenység. Az mRNS-vakcinákkal kapcsolatba hozták a szívizomgyulladást, de ez nagyon ritkán fordul elő: egymillió adag beadott oltás után átlagosan 26 esetben várható a fellépése. Ezen belül gyakoribb a fiúknál és a második adag oltás után. Ha fellép ilyen mellékhatás, akkor jellemzően az oltás utáni hét napon belül jelentkeznek a tünetek. A legtöbb esetben szükséges a kórházi kezelés, de egyetlen gyerek se halt még bele a szívizomgyulladásba, az érintettek átlagosan 34 napon belül teljesen felépülnek. A vakcinával összefüggésbe hozott szívizomgyulladás sokkal enyhébb, mint a Covid-19 által előidézett változata.

Lehetnek-e hosszú távú mellékhatásai az oltásnak?

Hogy konkrétan a koronavírus elleni oltásnak lehet-e hosszú távú hatása, azt közvetlenül nem tudhatjuk, de az évtizedek óta kutatott mRNS-ről és az emberi testről vannak ismereteink. Ezek alapján elmondható, hogy az mRNS-vakcinák összetevői nagyon gyorsan kiürülnek a szervezetből. Az mRNS nagyon törékeny, és a beadást követő 72 órában lebomlik. Semmilyen összetevő nem marad hátra.
A vakcinák évszázados történelméből tudjuk, hogy a súlyos mellékhatások jellemzően a beadás utáni két hónapban lépnek fel, ha fellépnek. Mostanra már több mint 12 hónapnyi adatunk van ezekről a vakcinákról, és a gyógyszerfelügyeleti hatóságok figyelemmel kísérik a biztonságosságukat.

Érdemes egyáltalán a gyerekeket is oltani?

A kérdés megválaszolásához a haszon-kockázat arányt érdemes megvizsgálni. Az eddigi adatok, ismeretek alapján:

• A 12 éven aluli gyerekek 43 százalékánál alakulhatott ki természetes immunitás.
• Az erről jelentő 23 államban összesen 24 073 fertőzött gyereket kellett kórházban ápolni.
• A kórházba került gyerekek 30 százalékának nem volt semmilyen alapbetegsége.
• A kórházba kerülési arány a gyerekeknél magasabb, mint az influenza esetében.
• Több mint hatszáz gyerek halt meg a Covid-19 miatt, ami a felnőtt áldozatok számához képest kevésnek tűnik, de tudni kell, hogy a koronavírus már a vezető halálokok között van az amerikai gyerekeknél.
• A hosszú Covid vagy poszt-Covid nevű, a fertőzés után még hosszú ideig fennálló tünetegyüttes szintén érinti a gyerekeket is (erről már hazai tapasztalatok is vannak), erre pedig a korábbi fertőzés hajlamosít, míg az oltás segíthet megelőzni. Amerikai adatok szerint a hosszú Covid a gyerekek 7-8 százalékánál lép fel.

Nem kockázatos, hogy ilyen gyorsan készültek el a vakcinák?

A vakcinák fejlesztése és engedélyezése valóban rohamtempóban folyt, de ez nem azt jelenti, hogy kapkodva. A gyors ütem nem a biztonsági protokollok rovására történt. Mindezt az tette lehetővé, hogy már rendelkezésre álltak újrahasznosítható eredmények a 2002-es SARS-járvány idején megkezdett fejlesztésekből. Kellett hozzá egy korábban példátlan tudományos és pénzügyi globális összefogás is.
Ami leginkább felgyorsult, az az alanyok toborzása és a tesztelés adminisztratív folyamata. Ezt az is segítette, hogy rengeteg jelentkező volt a klinikai tesztekre. Mivel ezek a tesztek egy épp tomboló világjárvány alatt futottak, nem kellett sokáig várni a hatásosság megállapításához szükséges minimum fertőzésszámra sem.

Fel szokott merülni az is, hogy a vakcinákat úgy kezdték el élesben alkalmazni, hogy be sem fejeződött a tesztjük, "mi vagyunk a kísérleti egerek" - de ez annak a félreértéséből adódik, hogy hogyan működnek ezek a klinikai tesztek. Az, hogy a vizsgálat befejezésének dátuma még nem érkezett el, nem azt jelenti, hogy nem zárult le a teszt: eddig is bevett gyakorlat volt az engedélyezett vakcinák utánkövetése, éppen a biztonságosság érdekében. A gyártás azért is kezdődhetett el ilyen gyorsan, mert az akut járványhelyzetre való tekintettel a kormányok támogatták a gyors beindítását - magyarázza a Telex cikke. Valójában azonban nem a semmiből jött elő az mRNS technológia, a fejlesztése három évtizedes múltra tekint vissza.

Az mRNS nem változtatja meg a DNS-ünket?

Erre fizikai lehetősége sincs, mert nem képes behatolni a sejtmagba, ahol a DNS-t elérhetné, mert nincs meg benne az ehhez szükséges kód.

Mi van azokkal a gyerekekkel, akik átestek már a fertőzésen. Őket is érdemes beoltani?

A fertőzés átvészelése is ad védelmet, ami adott esetben lehet erős is, de ebben nagy az egyéni ingadozás, ahogy abban is, hogy ez a védelem meddig tart ki. A természetes védelem kialakulása nehezebb és kockázatosabb út is, hiszen fennáll a súlyos megbetegedés veszélye, és a hosszú Covid kialakulására is nagyobb az esély. A vakcina nagyobb valószínűséggel véd a különféle variánsok ellen.
A vakcina ráadásul azoknak az immunválaszát is erősíti, akiknél már van valamiféle természetes védelem. Több vizsgálat szerint ez a hibrid védelem lehet a legerősebb.

Forrás: telex.hu; Fotó: Unsplash/Mufid Majnun