Így előzhető meg a nyár 3 legtipikusabb gyerekbalesete!

Az orvosi statisztikák szerint nyáron a 3 leggyakoribb baleset, amely nem csak a gyerekekkel fordulhat elő: a fulladás víz alá merülés következtében, a fulladás félrenyelés következtében illetve a közlekedési baleset.

Víz alá merülés

A vízzel kapcsolatos fulladás két mechanizmussal jöhet létre: az egyik ok lehet a víz légutakba kerülése. Ennek tipikus esete, amikor elégtelen úszástudás, izomgörcs, rosszullét, hirtelen kifáradás vagy a vízbiztonság hiánya miatt valaki képtelen a víz felszínére emelkedni és levegőhöz jutni.
Sokan viccelődnek, hogy térdig érő vízbe be nem lehet belefulladni, pedig sajnos erre is van számtalan példa.

Két-három éves gyermekek számára a víz alá merülésben nemcsak a nagy vizek - bányatavak, folyók, Balaton -, hanem a kerti tavak, gyerekmedencék, sőt akár a fürdőkád is veszélyt jelenthet, ha akár csak egy percre is felügyelet nélkül hagyják őket. A szakemberek mindig hangsúlyozzák, hogy kisgyereket soha, egy percre sem szabad egyedül hagyni, mert akár ennyi idő is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj. Szinte mindegy, hogy a gyerek hol van, de egy szemünknek rajta kell lennie folyamatosan, mert abban a pillanatban tudunk segíteni.

Számtalan esetben –főként már nagyobb, jól úszó gyerekeknél és felnőtteknél fordul elő – abból származik a baj, hogy a biztosan úszó személy váratlan nehézségekkel szembesül. Ilyen lehet egy örvény, erős áramlat, sodrás, erős hullámzás, nagyobb vizekben valamilyen élőlény felbukkanása miatti ijedtség, ami pánikot vált ki, és ha a fej víz alá kerül egy ideig akaratlagosan vissza lehet tartani a levegőt, megakadályozva a víz leszippantását a légutakba, ám az oxigénhiány egy bizonyos pont után reflexes levegővételt eredményez, és a tüdőt víz árasztja el. 

A fuldokló személy vizet nyel és hányhat is. Ha a segítség nem érkezik időben, az oxigénhiány tovább fokozódik, majd károsodnak az idegsejtek, és késői mentés esetén maradandó agykárosodás vagy halál is bekövetkezhet.

Sokan azt gondolják, hogy az úszást segítő eszközök - karúszók, mentőmellények – kellő biztonságot adnak, pedig azok nem mentik meg az életet. Használatuk ugyan csökkenti a balesek kockázatát, de kellő felügyelet hiányában ugyanúgy bekövetkezhet a baj.

Hogyan tudunk segíteni, ha fuldoklót látunk?

• Ha fuldokló személyt látunk, haladéktalanul hívjunk segítséget, és csak megfelelő tapasztalat birtokában kezdjük el a kimentést!
• Amennyiben az érintett eszméleténél van, fontos, hogy próbáljuk megnyugtatni.
• A mentés során a fuldoklót óvatosan kell megközelíteni, és az erre megfelelő speciális műfogással határozottan meg kell ragadni, majd kivonszolni a szárazföldre.
• A légútbiztosítást és a befúvásos lélegeztetést már a kimentés alatt el kell kezdeni, amennyiben ezt képzettségünk és gyakorlatunk lehetővé teszi.
• A szárazföldre vagy a mentő vízijárműre való megérkezéskor azonnal az elsősegélynyújtás szabályait és újraélesztést kell alkalmazni.
• Amennyiben a balesetes eszméleténél van, akkor is mentőt kell hívni, mert a fuldoklás után órákkal is kialakulhat olyan hirtelen állapotromlás, amely azonnali kórházi kezelést igényel. A tüdőn keresztül bekerülő víz a szervezetbe felszívódva a kimentés után jelentkező légzőrendszeri, keringési és veseproblémákhoz vezethet.

Fuldoklás apró tárgyak és félrenyelés következtében

Nehéz megállapítani, hogy mekkora az a tárgy, ami belefér a gyermek szájába, mert néha szürreális méretű dolgokat tudnak lenyelni. Egy étel, vagy játék mehet rossz útra, ezzel elzárva a légutakat.
Kisebb gyermekeknél nem ritka, hogy mindenféle apró tárgyat a szájukba vesznek, és ezzel együtt ugrálnak, szaladgálnak, megbotlanak. Ilyenkor a szájukban lévő tárgyat vagy akár egy rágót belélegezve légúti akadály jöhet létre.

A légúti akadálynak vannak általános jelei is, mint például a hangos, erőlködő, fuldokló légzés, mely során az orrlyukak kitágulnak, vagy az öklendezés, a görcsös köhögés, az arc, illetve a nyak bőrének lilás elszíneződése, az egyre fokozódó nyugtalanság, majd pánik. Ha teljes az elzáródás, akkor a légzés és a köhögés hiányzik, és a beteg a kezdeti nyugtalanság után 1-2 percen belül elveszíti eszméletét.

Mit tehetünk félrenyelés okozta fulladozás esetén?

• Itt is az egyik legfontosabb, hogy próbáljuk megnyugtatni a fulladozót, amennyiben eszméleténél van. Ha rajtunk is azt látja, hogy pánikban vagyunk, még jobban megijesztjük.
• Nézzünk bele a szájába, és ha könnyen elérhető ételmaradékot, vagy egyéb tárgyat látunk, akkor tiszta kézzel távolítsuk el azt.
• Ha eszméleténél van a sérült, buzdítsuk köhögésre, hányásra.
• Ha így nem távozott a légutakból az idegen test, határozott, erőteljes mozdulattal üssünk a lapockák közé négy-ötször egymás után.
• Ha ez sem jár eredménnyel, akkor gyakoroljunk hirtelen nyomást a bordák alatti, gyomortáji részre! Ez az ún. Heimlich-féle műfogás, amelyet úgy tudunk kivitelezni, hogy a sérült mögé állunk, összekulcsoljuk a kezünket a bordák alatt, és a gyomortájékra hirtelen nyomást fejtünk ki oly módon, hogy az összekulcsolt kezeinket erősen befelé és felfelé rántjuk. Így a gyorsan kiáramló levegő kisodorhatja a légcsőből az akadályt okozó tárgyat. Ezt a műveletet négyszer ismételjük meg, majd váltakozva alkalmazzuk a hát ütögetésével, amíg eredményt nem érünk el.

Közlekedési balesetek

A harmadik leggyakoribb baleset-típus a közúti baleset, amely sokszor figyelmetlenség, a KRESZ szabályainak figyelmen kívül hagyása miatt történik.
Már egészen kis korban érdemes gyermekünknek megtanítani a közlekedés alapszabályait: utcára lépés előtt meg kell győződni róla, hogy egyik oldalról sem jön kerékpáros, útkereszteződésnél megállunk, megvárjuk a szüleinket, és még ha a gyalogosoknak és kerékpárosoknak zöld a lámpa,  akkor is ellenőrizzük, valóban nem jön-e gépjármű valamelyik irányból, zebránál pedig meggyőződünk róla, tényleg lassít és lefékez az autó vagy áthajt és nem adja meg az elsőbbséget. Parkoló busz, gépjárművek mögül az útra kilépni tilos és életveszélyes, mert fedésben vagyunk, így a közlekedésben részt vevők nem látnak bennünket. Kerékpárral mindig a kijelölt biciklis utat használjuk, és használjuk a bukósisakot.

Érdemes már óvodás korban megtanítani a leggyakoribb közlekedési táblák jelentését is és elmagyarázni, hogy bár fel van festve a zebra, attól még ugyanolyan ébernek és óvatosnak kell lenni, ha át akarunk kelni az út túloldalára.

Nagyon sok baleset azért következik be, mert az úttestre kigurul a labda, a gyerekek pedig – a játék hevében- szétnézés nélkül kirohannak érte, s ha éppen nagyobb sebességgel közelít egy autó, és a gyerek féktávolságon belül van, elkerülhetetlen az ütközés. Ennek kivédésére egyrészt azt tehetjük, hogy olyan játszóteret, foci- és labdapályát választunk, amely megfelelően körbe van kerítve vagy távol esik a forgalomtól. Azonban még ilyenkor is érdemes csemetéink figyelmét felhívni arra, hogy óvatosak és körültekintőek legyenek, ha netán mégis a pályán kívülre repülne a labda.

Bár nem a közúti balesetek csoportjába tartoznak a játszótéri sérülések, mégis muszáj említést tenni ezekről is, mert rendkívül gyakoriak. Nyáron könnyen okoz akár súlyos égési sérülést a felforrósodott csúszda vagy hinta, nagyobb gyerekeknél pedig az eszközök nem rendeltetésszerű használata. 10-12 éves kor alatt soha ne hagyjuk felügyelet nélkül gyermekeinket a játszótéren sem, egy szemünk mindig rajtuk legyen!

A cikk dr. Benedek Pálma fül-orr-gégész és gyermek fül-orr-gégész lektorálásával készült.