Mikor érdemes covid tesztet csináltatni és melyiket?

PCR és gyorsteszt – Mi a különbség?

Az antigén gyorstesztek a vírus egyik fehérjéjét képesek érzékelni, míg a PCR tesztek a vírus örökítőanyagát tudják kimutatni. Utóbbi vizsgálat laboratóriumban történik, és sokkal érzékenyebb, mint a hagyományos gyorsteszt. A PCR hátránya ugyanakkor, hogy időigényes, drága, és személyzetet is igényel, míg az antigén gyorsteszt könnyen hozzáférhető, otthon, saját kezűleg is elvégezhető.

Mi történik, amikor valaki megfertőződik?

Amikor valaki megfertőződik, a vírus megtapad a légutakban, és ott szaporodni kezd. A delta variáns esetén általában 3, omikron esetén akár már 1 nap után olyan szintet érhetnek el a vírusok, hogy az már a PCR teszt érzékenységi küszöbét (szaggatott kék vonal) eléri. Ekkor az illető még teljesen tünetmentes lehet, a PCR teszt már adhat pozitív eredményt, de az antigén gyorsteszt ekkor még nem, hiszen ennek érzékenységi küszöbét (sima kék vonal) a vírusok mennyisége még nem éri el. PCR pozitivitás esetén az illető már fertőzőképes, annak ellenére, hogy ilyenkor még tünetmentes lehet (ez a szakasz általában a tünetek megjelenése előtt 1-2 nap, variánstól/egyéb tényezőktől is függően).

A vírusok szintje tovább emelkedik, ekkor már eljöhet az a stádium, hogy a nagy mennyiségű vírusszaporulatot a gyorsteszt is kimutatja. Ekkor az illetőnek már többnyire tünetei is vannak, és fertőzőképes is.

A vírusok mennyisége ezután csökkenni kezd, egy idő után az antigén gyorsteszt által kimutathatatlanná válik, általában a tünetek megszűnésekor. Fontos kiemelni, hogy az egyén a tünetek megszűnése után 3 nappal már nem fertőz, annak ellenére, hogy még lehetnek vírus RNS darabok a garatban, amit a PCR teszt kimutathat!

Az ábrán is látható módon a PCR teszt átlagosan 18, szélsőséges, extrém esetben akár 83 napig is adhat pozitív eredményt, úgy, hogy az illető már régen meggyógyult, és nem jelent veszélyt másokra.

A fenti görbe a valóságban erős hullámzást mutat, elvégre a vírusok folyamatosan termelődnek, és pusztulnak is. A tesztek tehát adott időpillanatban jelen lévő vírusmennyiségre utalnak.

Az álnegatív eredmény

Nagyon fontos az is, hogy megfelelő technikával történik-e a mintavétel, ugyanis nem megfelelő technika esetén nem sikerülhet elegendő vírust levenni a pálcával, így álnegatív eredményt kaphatunk (vagyis technikától, és vírusmennyiségtől függően kaphatunk álnegatív eredményt). Ha például a vírusok szintje épp az antigén gyorsteszt érzékenységi küszöbe körül hullámzik, simán előfordulhat, hogy levesznek az illetőtől 10 tesztet, és abból csak 3 lesz pozitív, 7 pedig negatív. Ebben az esetben azonban az illetőt pozitívnak kell tekinteni.

Amit érdemes tényszerűen elkönyvelni:

• Aki antigén gyorsteszttel pozitív, az igazolt fertőzött, nem szükséges újabb teszt
• Aki több tesztet is csinál, és egyetlen egy pozitívat is produkál, azt fertőzöttnek kell tekinteni
• Antigén gyorsteszt-negativitás esetén érdemes PCR tesztet is végezni.
• A lappangási időszakban az antigén gyorsteszt nem megbízható.
• A tünetek megszűnése után 3 nappal az illető már nem fertőz.
• Gyógyulás után a PCR még hetekig adhat pozitív eredményt, ennek relevanciája nincs.

Zárásképp egy érdekesség: a legtöbb antigén gyorstesztre kólát/egyéb szénsavas üdítőt csepegtetve pozitív eredményt kaphatunk. Az oltásellenesek természetesen ezt is igyekeznek terjeszteni, mint összeesküvés-elméleti bizonyítékot. A valós magyarázat az lehet, hogy a kólában/üdítőben lévő nagy mennyiségű foszforsav/szénsav, és a kóla esetében erősen savas pH (1-2 körüli) kicsaphatja az antigén gyorstesztben lévő reagenst. A jelenségre a hírek szerint Angliában az iskolából lógni vágyó gyerekek figyeltek fel nagyobb létszámban.

Forrás: Egészségkalauz.hu, Ábra forrása: abc; Kép: Pixabay