Tanítsuk a stresszkezelést a gyerekeknek, hogy ne váljon belőlük ideges, kiégett felnőtt!

„Aki lemarad, kimarad”

Kialvatlanok, stresszesek a gyerekek –egyre gyakrabban hallani a panaszt szülőktől az általános iskolában, és ebben a szakértők is egyetértenek. Okként persze ki-ki mást jelöl meg, van, aki az esetleges kiegyensúlyozatlan otthoni légkört, a túl sok számítógépes játékot, a tévézést említi. Kétségtelen, ezek valóban a kimerültség hátterében állhatnak, de egyre gyakrabban hallani egy újabb okot is. Ez pedig az iskolai terhelés. A gyerekek a kötelező egész napos iskola miatt reggel nyolctól – sok helyen háromnegyed nyolctól – délután négyig ülnek a padban. Ha van edzés, egyéb program, akkor este hat előtt nem érnek haza, majd indul az este, vacsorakészítéssel, fürdéssel, beszélgetéssel. És akkor kiderül: házi feladatot kell még írni. De hogyan lehet házi feladatot íratni egy fáradt, napi nyolc óráját már ledolgozott gyerekkel? Ha nem készíti el a leckét, egyest kap, lemarad, a lemaradása pedig egyre nagyobb lesz, ami frusztrációt okoz. Sajnos, a jelenlegi oktatási rendszer, melynek alapgondolata, hogy „aki lemarad, kimarad”, nem az egyéni tanulási utak támogatására, kompetenciák fejlesztésére épül. Az új nemzeti alaptanterv alapján minden évfolyamon megemelkedett a kötelező tanórák száma. Az új kerettantervek nemcsak a tanárok kötelező óraszámára hatnak, hanem a gyerekek munkaterhelésére is. A teljes tananyag leadása szinte minden tárgyból „lehetetlen küldetés”, ezért tapasztalhatják a szülők, hogy gyerekeiknek folyamatosan nő az otthonra feladott lecke, a házi feladatok mennyisége.

A meg nem valósult program

A gyermekek életének elején a tanulási fázis sokkal intenzívebb. Ekkor kezd kialakulni a személyiségük, amely azután egész életükben formálódik. Ezért fontos arra figyelnünk, hogy hogyan reagálnak a stresszhelyzetekre, mi az a stressz-szint, amellyel még meg tudnak birkózni, és melyik az, ami már negatív hatással van rájuk. Ahhoz, hogy a gyermek élete során boldognak és elégedettnek mondja és érezze magát, a legjelentősebb kihívás számára a stressz kezelése. Annak a gyermeknek, akinek jó a problémamegoldó képessége, jól fogja venni ezeket az akadályokat. Azoknál a gyermekeknél, ahol hiányosságok vannak e téren, könnyebben jelentkeznek a lelki és a fizikai problémák, betegségek. Sokat segítene, ha a gyerekek eszközt és lehetőséget kapnának a kezükbe a feszültség és frusztrációik levezetésére. Mégsem került be a Nemzeti alaptantervbe az a relaxációs program, ami kötelezővé tenné az iskolásoknak a feszültségeik kikapcsolását, a tudatuk és testük lazítását heti 30 percben. A javaslatot tevő Bagdy Emőke vallja, hogy már hatévesen elkezdhetnénk megtanulni kezelni a stresszhelyzeteket az iskolai relaxációs program keretei között, ami egy tudományosan megalapozott önfejlesztő módszer és amivel mindenki csak jól járhat.

„A heti 30 perces meditáció célja az egészségvédelem, a prevenció és az önszabályozó képesség kialakítása. Köztudott, hogy az ártalmas stressz, melyet nem tudunk kezelni, magas idegrendszeri és testi feszültségszintet tartanak fenn. A feloldásra és feldolgozásra azonban nincsenek eszközeink, ezért gyakorta belebetegszünk.”- magyarázza Bagdy Emőke. „Szükségünk van olyan módszerek megtanulására, amelyekkel csökkenthetjük az ártalmas feszültségeket. Magunknak kell ezt megtanulni és alkalmazni, mert napjainkban senki sem törődik eléggé a másik ember bajával. A relaxációs módszerek igen sokfélék, de közös vonásuk, hogy tudományosan igazolt utakon érik el a vegetatív idegrendszer működésének áthangolását.”

Rengeteg haszna volna a gyakorlásnak, a gimnazisták már életvezetést megsegítő módszereket tanulnának: fáradtságok kiküszöbölését, fellépési biztonságot sajátítanának el, a képzeleti tevékenységet pedig a kreativitás fejlesztésére, a tanulásban is fel tudnák használni. „Másként tanulnának egy tantárgyat, tapasztalati tanulással, jobb agyféltekés kreatív, imaginatív műveletekkel erősíthetnék tudásukat.”- emeli ki a relaxációs program lényegét Bagdy Emőke.

A kicsiknél pedig kinek-kinek pszichológiai jellemzőihez, életkori sajátságokhoz illeszkedően lehetne tanítani a lazítást. Az alsósoknál a mese és a képzettársításos játékok jelentik az eszközt. „Első osztályban lehet például homokzsákosat játszani: a teli homokzsáknak kinyitom a száját, akkor mi történik: kiömlik a homok. Ezt eljátsszuk velük. Vagy a másik feladat: ráhajolnak a gyerekek a padra, vagy lefekszenek egy polifoamra, majd kezdődik az utazás: én vagyok a felhőcske, vándorútra indulok. 40 különböző, játékos gyakorlatot írtam le a kicsiknek, kis versikékkel telitűzdelve, amiket könnyen megjegyeznek a gyerekek.”- meséli a neves szakember. Az átlényegülés ilyen korban még nagyon egyszerű, de a piciknél jól működnek a könnyű fizikai gyakorlatok is: a karkörző-verseny például kikapcsolja a szorongásközpontot. Ez az aktív mozgásos relaxáció módszere, amely során a feszültséget a mozgásos aktivitás oldja fel, de a légzéskontroll is nagyon hatékonyan működik és már egészen kicsi korban be lehet vetni: Normálisan belélegzés után a kilégzést hosszan elnyújtjuk, hogy egy szervezeti reflex révén ilyenkor lassuljon a szívritmus, és elinduljon egy élettani lazulás. Mindezt ötször egymás után gyakorolva relaxációs hatást tudunk előidézni.

A jó stressz és a relaxáció

A stressz okozta tehetetlenségi helyzetekben a szervezet védekező, készültségi állapotba kerül: az izmok megfeszülnek, a szívverés felgyorsul, a vérnyomás megnő. Ezeket a testi következményeket mindenki ismeri. Ha az előidéző helyzetet nem tudjuk megszüntetni, ha tehetetlenek vagyunk, ez a rossz, úgy nevezett distressz állapota. Ezen kell tudnunk úrrá lenni, meg kell tanulnunk kezelni, anélkül, hogy belebetegednénk.

Létezik azonban jó stressz is, mert pozitív izgalmi állapotokat is átélhetünk az öröm, boldogság óráiban, csakhogy ekkor a szervezet örömhormonokkal és az izgalmakat „szelídítő” hormonokkal védi ki az ártalmakat. Egyébként pedig nem tudjuk elkerülni az élet kihívásait, stresszeit. Barbara Fredrickson egészségpszichológus egyenesen azt állította, hogy a „kerüld a stresszeket” üzenet hamis, mert ahhoz nem szabadna munkába járnunk, és ritkítani kellene a szeretteinkkel való találkozásokat is. Bizonyított tény ugyanis, hogy az „stresszel” minket, aki vagy ami a legfontosabb az életünkben: a munkánk és a megélhetésünk, illetve a családunk és a szeretteink, akik elsődleges szerepet töltenek be az életünkben. A jó stressz tehát szükséges, a hangsúly a megküzdési módok megtanulásán és a felkészülésen van. Ezt a szerepet töltik be a relaxációs módszerek, melyek jótékony hatásait kutatások ezrei bizonyítják világszerte: A testi-lelki feszültség csökken, az endorfintermelés fokozódik, az immunrendszer erősödik, a vérnyomás rendeződik, a szervezeti simaizmok ellazulnak, a szerveket megbetegítő, pusztító stresszhatás csökken, a közérzet javul, létrejön a lelki kiegyensúlyozottság. A relaxáció igazoltan hatékony az ártalmas stresszek szervekre ható megbetegítő hatásának kiküszöbölésében, a szorongás csökkentésében, az agresszió kezelésében, indulatkezelésre alkalmas lelkiállapot megteremtésében. „ Az agresszivitást az okozza, ha tehetetlenségünkbe beszorulva nem tudunk cselekedni, a beszorult állapotunkból nem tudunk kitörni. Akkor más menekülési utakat választunk, ezek pedig általában inadekvátak: színvonalunk alatti szintre süllyedünk, méltatlanul és magunkra-másokra veszélyesen viselkedünk.”- mondja a szakember.

Stresszoldó módszerek gyerekeknek

Számos lehetőség áll nyitva a szülők előtt, akik azt veszik észre csemetéjükön, hogy az stresszes: ha gyakran fáj a hasa vagy a feje, hányingere van, tikkel, rágja a körmét, tépkedi a haját, beilleszkedési gondokkal küzd, magatartásproblémái vannak, éjszaka bepisil és rémálmai vannak, zaklatott.

A relaxációs technika elsajátításával egy életünk végéig alkalmazható stresszkezelésre és levezetésre is alkalmas módszert tehetünk magunkévá, ezen kívül szakemberhez is fordulhatunk. A kineziológia az izmok és a test jelzéseiben olvas, a homeopátia és a Bach-virágterápia a test öngyógyító mechanizmusait aktiválja, miközben sejtszinten programozza át azokat. Tudatunk irányítását, tudatalattink jelzéseinek észlelését és az így kapott hasznos információk felhasználását az agykontroll módszerével fejleszthetjük tökélyre. Bármelyiket is választjuk, fontos, hogy higgyünk a módszerben és rendszeresen gyakoroljuk, alkalmazzuk, mert anélkül egyik sem működik.

A felsorolt módszereken kívül a gyerekek ösztönösen is törekszenek a stressz levezetésére: az önfeledt, szabad mozgás kiválóan alkalmas rá, de javasolt mozgásforma az úszás is, ahol az izommunkán kívül a víz, mint közeg vezeti el a feszültséget.

Sokat segíthet egy problémákkal küzdő kisgyereknek, ha a szüleiben megértő partnerre talál: ha a szülők lehetőséget adnak csemetéjüknek, hogy kibeszélhesse magából a sérelmeit, ha negatív kritika helyett a probléma megoldására fókuszálnak, pozitív eszközökkel, szeretettel, megértéssel, elfogadással és bizalommal viszonyulnak hozzá.

A cikk részleteket tartalmaz a hvg.hu Bagdy Emőkével készített interjújából; Fotó: Unsplash/Element5 Digital