Minden, amit a koronavírusról jelenleg tudunk

Hogyan terjed a COVID-19?  

A vírus emberről emberre cseppfertőzéssel, fertőzött váladékokkal – nyállal, orrváladékkal, vizelettel, széklettel, hányadékkal - közvetlenül vagy közvetetten terjed. A kórokozók elsősorban kilégzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel jutnak a levegőbe. Mivel a vírus a bennünket körülvevő tárgyak felületén is életképes marad, azok érintésével is megfertőződhetünk.

A vírus lappangási ideje - azaz a megfertőződés és a tünetek jelentkezése között eltelt idő - 2-14 nap között változhat, de jellemzően 5-6 nap. Ismereteink szerint a légúti mintákból a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban mutatható ki. Ez azt is jelenti, hogy a tesztek nem képesek kimutatni a fertőzés tényét az első néhány napban.

A fertőzőképesség a tünetek súlyosságával arányos a jelenlegi ismeretek szerint; az enyhébb lefolyású esetekben némileg kisebb az esély a vírus továbbadására. Közepesen súlyos megbetegedés esetén 7-12 napig, súlyos esetben akár 2 hétig is kimutatható a vírus a légúti mintákban, így a beteg fertőző marad.

Kiket érinthet a betegség?

A vírus bárkit megtámadhat, de a fertőzés leginkább az idősekre (60-65 év felettiekre), a krónikus betegségekben: szív- és keringési betegségben, tüdőbetegségben, cukorbetegségben, légzőszervi betegségben, máj- és vesebetegségben szenvedőkre, illetve a legyengült immunrendszerrel rendelkező egyénekre (például a HIV fertőzöttekre, daganatos betegekre és a szervátültetésen átesettekre) különösen veszélyes.

Az életkor, a nem, az egészséget befolyásoló egyéb betegségek megléte növeli annak kockázatát, hogy adott személynél a COVID-19 súlyosabb formája fejlődik-e ki.

A COVID-19 betegség az egyes embereknél különböző tüneteket vált ki. A legtöbb fertőzöttnél enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású betegség alakul ki, amelyből a gyógyulás kórházi ápolás nélkül bekövetkezik.

Milyen tünetei vannak a koronavírus fertőzésnek?

A koronavírus elsősorban a légutakat, azok nyálkahártyáját támadja meg, de súlyos esetben az egész szervezetre kiterjedhet. A betegségnek nincsenek csak a COVID-ra jellemző tünetei, azok nagyban hasonlítanak az influenza vagy más légúti megbetegedés szimptómáihoz, és súlyosságuk egyénenként eltérő lehet.

Az új típusú koronavírus-fertőzés leggyakoribb tünetei:

• Láz
• Köhögés (száraz)
• Légszomj

Alkalmanként jelentkező tünetek:

• Torokfájás
• Fejfájás
• Izomfájdalom
• Levertség, gyengeség
• Mellkasi nyomás
• Ízérzékelés, szaglás csökkenése, átmeneti elvesztése

Ritkán megfigyelt tünetek

• Hasmenés
• Orrfolyás

Mit tegyünk, ha a tüneteket észleljük magunkon?

Nagyon fontos, hogy ha a koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztaljuk magunkon (fejfájást, lázat, köhögést, gyengeségérzést, íz- és szaglásvesztést) és az elmúlt két hétben találkoztunk olyan személlyel, akitől elkaphattuk, vagy nagy kockázatú helyen jártunk – ahol a fertőzöttek száma magas-, semmiképpen se menjünk el személyesen háziorvosunkhoz, hanem telefonon hívjuk őt vagy az ügyeletes orvost. Ha az orvos indokoltnak ítéli meg, tesztet fog rendelni. Ha súlyos tüneteink vannak, például fulladunk, nehézlégzést tapasztalunk, hívjuk a mentőszolgálatot vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ ingyenesen hívható zöldszámait: 06-80-277-455 vagy 06-80-277-456. A szakemberek telefonon megerősíthetik vagy kizárhatják a fertőzés gyanúját.

Még ha nem súlyosak a tüneteink, akkor is maradjunk otthoni karanténban. Ha a tesztelés eredménye pozitív lesz, minimum 10 nap karanténra számíthatunk, melynek feloldásához nem kell teszt, de ha a munkahely kér a visszatéréshez, azt térítéses vizsgálatként el lehet végezni.

Hogyan különítsük el a fertőzött beteget?

Ha a család egyik tagja koronavírussal fertőződött meg, pozitív lett a tesztje, gondoskodnunk kell, hogy a család többi tagjától megfelelően el legyen különítve. Az izoláció magában foglalja az otthoni maszkviselést, a külön szobában való elhelyezést, a közös fürdőszoba időben elosztott használatát és a rendszeres szellőztetést. Nagyon fontos, hogy a fertőtlenítés az olyan felületekre is kiterjedjen, melyekkel a beteg érintkezett, így például a kilincsekre, fogantyúkra, kapaszkodókra, kapcsolókra, nyomógombokra, távirányítókra.

Hogyan állapítható meg biztosan a koronavírus fertőzés?

A COVID-19 kimutatására többféle diagnosztikai teszt létezik. Nem mindegy azonban, hogy melyiket mikor végzik el, mint ahogy az sem, hogy mit szeretnénk megtudni: korábban átestünk-e már a fertőzésen vagy hogy jelenleg fertőzöttek vagyunk-e.

A szerológiai teszt, vagy vérteszt akkor segít, ha szeretnénk tudni, hogy átestünk-e már a koronavíruson és van-e már bizonyos fokú védettségünk, immunitásunk a betegséggel szemben. A szerológiai tesztek ugyanis a COVID-19 vírus ellen termelődött ellenanyagokat mutatják ki vérmintából. Elvégzéséhez csupán egy egyszerű vérvétel szükséges.

Az úgynevezett RT-PCR-teszt a legjobb és legérzékenyebb vizsgálati módszer annak megállapítására, hogy fertőzöttek vagyunk-e. A legbiztosabb eredményt adó teszt akkor segít, ha tüneteink vannak és/vagy valószínűsíthető, hogy elkaptuk a betegséget egy szoros kontakttól. A vizsgálat során az orr- és/vagy torok nyálkahártyáról vesznek mintát, a vizsgálat eredményére pedig 24-48 órát kell várni.

Az antigén gyorsteszt - a PCR-hoz hasonlóan- akkor segít, ha tüneteink vannak, vagy ha félünk attól, hogy megfertőződtünk. 10 percen belül megmutatja, hogy aktív-e a szervezetünkben a vírus. A mintavétel az orr-vagy szájgaratüregből történik, a vizsgálat ideje kb. 15 perc.

Mennyi időbe telik a felépülés?

A legtöbb koronavírus fertőzöttnél csak egy-egy fő tünet (köhögés és/vagy láz) alakul ki. Van, aki bágyadt, elesett, fáj a torka, feje és fájdalmai vannak testszerte. Kezdetben a köhögés általában száraz, de néhány beteg váladékot, hurutot is felköhög, ami már a vírus által megtámadott tüdő elhalt sejtjeit is tartalmazza. E tüneteket eredményesen lehet enyhíteni az ágynyugalommal, sok folyadék fogyasztásával, fájdalomcsillapító alkalmazásával. Ilyenkor várhatóan gyors a felépülés. A (magas) láz egy héten belül többnyire elmúlik, a köhögés viszont tovább is fennállhat. Az Egészségügyi Világszervezet (a WHO) – az eddigi adatok elemzése alapján – két hétben jelöli meg a felgyógyulás átlagos tartamát.

Egyesek számára a betegség sajnos súlyossá válik. A rosszabbodás általában a megfertőződés nyilvánvalóvá válása utáni 7.-10. napon szokott bekövetkezni, olykor egészen váratlanul, hirtelen. Egyik pillanatról a másikra nehéz lesz a légvétel. A tüdőkben azért alakul ki gyulladás, mert a szervezet immunrendszere megpróbál a vírusnak "visszavágni", de eközben egyúttal túl is reagálja a helyzetet. A túlzott reakció nyomán a különféle szervek, majd maga az egész szervezet járulékosan súlyos kárt szenved. A tüdő szövetei roncsolódnak – többnyire ilyenkor szállítják kórházba a beteget. A légszomj, fulladásérzés sokszor meglehetősen hosszú idő alatt rendeződik, mivel a gyulladt tüdőben hegesedési folyamat zajlik. Két héttől akár 2 hónapig is eltarthat a felépülés, ezalatt, majd gyakran ezt követően is, akár tartósan fennáll a fáradtságérzés.

+1: Mit jelent a tüneti kezelés? Mivel segíthetjük a beteg gyógyulását?

A betegség ideje alatt kiemelten fontosak:

• A bőséges folyadékfogyasztás (minimum 2 liter/nap)
• C-vitamin 1000 mg/nap szedése
• D-vitamin 3000 NE/nap szedése
• Cink 10 mg/nap szedése
• Láz-, izomfájdalmak és fejfájás csillapítására paracetamol-, vagy ibuprofen tartalmú gyógyszer vagy Algopyrin szedése
• Fontos, hogy a háziorvost 2 naponta tájékoztassuk a beteg állapotáról, hirtelen állapotrosszabbodás (mellkasi fájdalom, fulladás, nagyfokú gyengeség) esetén pedig azonnal hívjuk a mentőszolgálatot (112)
• A betegség lezajlása után 4-6 héttel érdemes a szövődményeket felülvizsgálni

Fotó: Unsplash/JC Gellidon