Egészség

A tervek szerint majdnem 9000 magyar gyerek életét követi 25 éven keresztül a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kohorszkutatása. A most megjelent jelentésből kiderül, hogy hol és milyen módon születtek a kicsik, ez mennyibe került, hogyan alakult a szülők kapcsolata a baba születése után, ki végzi a házimunka nagyobb részét, hol alszanak a kicsik, mit esznek és hányszor ébrednek fel éjszaka.

A gyerekek és a serdülők több mint 25%-a egyáltalán nem fogyaszt elég vizet a napi folyadékbevitelük részeként. A vízhiány hosszútávon szellemileg és testileg is tönkretehet. Ráadásul a nyári hőségben alapvetően is több folyadékra lenne szükség. Érdemes erre jobban odafigyelni!

A fülfájás az egyik leggyakrabban előforduló gyermekkori panasz. A fogfájáshoz hasonlóan heves, lüktető jellegű a megjelenése, amely este, lefekvés után erősödhet. A fülfájás hátterében nyáron inkább a hallójáratgyulladások a gyakoribbak, az őszi-téli időszakban pedig a megfázásos panaszok kapcsán kialakuló fülkürthurut, illetve középfülgyulladás.

Bőven lehet érveket felsorakoztatni a cumi ellen, ám egészen más a helyzet az intelligens cumival, amely koraszülöttek esetén akár életet is menthet.

Miért ébred fel gyakran? Hogyan alakíthatjuk ki a megfelelő alvási rutint? Megetessük-e vagy sem, ha felébred éjszaka? Miért alszik olyan keveset?

Azután, hogy a majomhimlő megjelent Európában, és napi szinten észlelnek új eseteket Spanyolországban és Nagy-Britanniában nemrég egy gyermek intenzív osztályra került a fertőzés miatt. – írta a Mirror.- A vírus általában enyhe, de ritka esetben súlyosabb kimenetele is lehet, a portál szerint ez gyermekeknél és az arra érzékenyebbeknél fordulhat elő.

Még ha enyhe lefolyású is volt a koronavírus-fertőzés, a poszt-covid szindróma hosszú távú hatásaival sajnos egyre több embernek számolnia kell.A koronavírusban megbetegedett emberek jelentős része a WHO adatai szerint szövődménymentesen felépül a betegségből, de körülbelül 10-20 százalékuknál különféle közép- és hosszú távú hatások jelentkeznek. Ezeket a közép- és hosszú távú hatásokat együttesen poszt-covid szindrómának nevezzük, melyeket alapos, átfogó vizsgálatokkal a betegség után érdemes feltérképezni a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében.

Már az óvodások és a kisiskolások is átveszik a felnőttek helytelen táplálkozási szokásait

Múlt hét csütörtökig legalább 169 ismeretlen eredetű heveny hepatitisz esetet jelentettek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójának 11 országából és a WHO amerikai régiójának egy országából – derül ki a WHO erről szóló közleményéből.

Az omikron BA.2 alvariánsa a koronavírus korábbi mutációihoz és az influenzához képest a gyerekeknél súlyosabb fertőzést okozhat egy friss tanulmány szerint.

Immár a koronavírus járvány negyedik hullámában vagyunk.  Egyre többen betegszenek meg a delta és a delta plusz, és az új variáns, az omikron okozta fertőzés miatt és sajnos ezek a mutációk a gyerekeket sem kímélik. Egy friss kutatás szerint a 18 év alattiak minimum tizennégy százaléka az enyhe tüneteket követően még fél-egy évvel a megbetegedést követően is maradandó panaszokkal küzd. Sokan pedig arról sem tudnak, hogy koronavírusosak voltak, csak azt érzik, valami nagyon nincs rendben velük.

Bármennyire is kellemetlen, ha be van dugulva az orrunk, a megoldás ne az orrcsepp legyen hosszú távon! Inkább járjunk utána, mi okozhatja a tünetünket, miért nem tudunk az orrunkon át szabadon lélegezni. És ez hatványozottan igaz a gyermekeinkre is!